Fotó: Facebook/ Behishta Anwar
Még egy évvel hatalomra kerülésük után is Afganisztánban a tálibok súlyosan és folyamatosan megsértik a nők jogait – hívta fel a figyelmet vasárnapi sajtóközleményében az Európai Unió Külügyi Szolgálata.
2022. augusztus 14., 19:292022. augusztus 14., 19:29
Szombaton az afgán fővárosban a tálib biztonsági erők erőszakkal feloszlatták nők egy tüntetését, amelyen munkát és megélhetést követeltek, tiltakoztak jogaik korlátozása miatt. A tálib biztonsági erők a levegőbe lőttek, több nőt közeli üzlethelyiségekbe űztek, és ott puskatussal, bottal ütlegelték őket. Ez két nappal a tálib hatalomvétel egyéves évfordulója előtt történt.
Az uniós külszolgálat hangsúlyozta: az afganisztáni tálib vezetés megfosztotta a nőket a tanuláshoz való joguktól, kiszorítja őket a gazdasági és a közéletből.
Az EU szerint a tálibok megszegték az afgán népnek és a nemzetközi közösségnek tett ígéreteiket, hogy tárgyalásokat folytatnak az évtizedek óta tartó afgán konfliktus rendezéséről. A lakosság a gazdasági, szociális, kulturális, polgári és politikai jogaik intézményesített és rendszerszintű megsértését tapasztalja. A jogsértések és visszaélések közé tartoznak a bírósági eljárás nélküli kivégzések, az önkényes letartóztatások és fogvatartások, a kínzás, a rossz bánásmód és a megfélemlítés. A tálibok továbbá megsértik a sajtó, a békés gyülekezés és az egyesülés szabadságát – hangsúlyozta a sajtóközlemény.
Az uniós külszolgálat arra is felhívta a figyelmet, hogy az afgán lakosság közel fele élelmiszerhiánytól szenved. Az EU több mint 300 millió euró összegű humanitárius segélyt nyújtott az alapvető szolgáltatások fenntartására, amelyet az ENSZ-partnerek, valamint helyi és nemzetközi szervezetek és civil szervezetek segítségével juttatnak célba.
„Ammenyiben ez nem történik meg, az instabilitás csak fokozódni fog az országban, és Afganisztán egyre jobban elszigetelődik” – figyelmeztetett az uniós külszolgálat.
A radikálisok azután vették át a hatalmat Afganisztánban, hogy az Egyesült Államok és szövetségesei kivonták onnan katonai erőiket. Azóta tovább mélyült a humanitárius válság is, mert a nyugati országok – valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit. Az ENSZ júliusi jelentése szerint tavaly óta legalább hétszáz civilt megöltek és több mint 1400 embert megsebesítettek annak ellenére, hogy csökkent a fegyveres konfliktusok száma az országban.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!