Dél-koreai szakértők szerint Phenjan feltehetően katonai erőt akar demonstrálni
Fotó: Twitter/andwnysy
Észak-Korea újabb rakétakísérletet hajtott végre – közölte hétfőn a szomszédos Dél-Korea hadserege, a hírt Japán is megerősítette.
2022. január 17., 12:182022. január 17., 12:18
A szöuli tájékoztatás szerint két rakétát bocsátottak fel a Japán-tenger irányába az észak-koreai főváros, Phenjan egyik repülőteréről hétfőn. A dél-koreai fegyveres erők vezérkara úgy vélte, hogy rövid hatótávolságú ballisztikus rakétákról van szó.
Mint ismeretes, az ENSZ határozatai megtiltják Észak-Koreának, hogy ballisztikus rakétákat teszteljen, amelyek egyes típusai nukleáris robbanófej hordozására is alkalmasak.
Dél-koreai szakértők szerint Phenjan feltehetően katonai erőt akar demonstrálni, és azt akarja bizonyítani, hogy képes rakétákat indítani különböző helyekről és platformokról.
Phenjan korábbi közlése szerint a legutóbbi, pénteki ballisztikusrakéta-kísérletet egy vonatra szerelt indítóállásról hajtották végre. A rakétaindításokkal Észak-Korea feltehetőleg arra reagál, hogy az Egyesült Államok pénzügyminisztériuma újabb szankciókat vezetett be a phenjani rezsim, konkrétan öt észak-koreai személy ellen,
Észak-Koreát azért sújtották szigorú nemzetközi szankciókkal, mert évek óta folytatja a rakéták fejlesztését, elsősorban a nukleáris robbanófejjel felszerelhetőkét. Észak-Korea és az Egyesült Államok viszonyában nem történt előrelépés azóta, hogy Kim Dzsongun észak-koreai vezető és Donald Trump előző amerikai elnök 2019 februárjában Vietnamban csúcstalálkozót tartott.
A japán hatóságok hétfőn megerősítették, hogy a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság újabb két rövid hatótávolságú ballisztikus rakétát indított a Japán-tenger felé. Nobuo Kisi védelmi miniszter újságíróknak elmondta, hogy a rakéták mintegy 300 kilométert repültek, és Észak-Korea keleti partjainak közelében értek célba.
– tette hozzá a politikus. Fumio Kisida japán miniszterelnök hétfőn, a parlament alsóházának plenáris ülésén kijelentette: kész találkozni Kim Dzsongun észak-koreai vezetővel annak érdekében, hogy megoldást találjanak az észak-koreai titkosszolgálat által az 1970-es években elrabolt japán állampolgárok lezáratlan ügyére.
„Mindent megteszünk annak érdekében, hogy az emberrablások áldozatai minél hamarabb visszakerüljenek. Én magam eltökélt vagyok abban, hogy minden feltétel nélkül közvetlenül találkozzam Kim Dzsongunnal” – mondta.
Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy Észak-Korea nukleáris és rakétaprogramja „teljesen elfogadhatatlan”. Az Észak-Korea által elrabolt japán állampolgárok ügye volt eddig a két ország közötti diplomáciai kapcsolatok helyreállításának egyik akadálya.
Phenjan 2002-ben ismerte el először, hogy 13 japán állampolgárt rabolt el – Tokió szerint több áldozatról van szó –, és ötüknek engedélyezte a hazatérést. A többieket halottnak nyilvánították, és
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az ukrajnai háború lezárását célzó, szerdán kiszivárgott amerikai béketerv ugyan teljes egészében elfogadhatatlan Kijev számára, de alapul szolgálhat egy kompromisszumos megállapodáshoz – vélekedik Bendarzsevszkij Anton elemző.
Ukrajna békéje csak az ukránok és az európaiak részvételével érhető el – jelentette ki az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője Brüsszelben, az uniós tagállamok külügyminisztereinek tanácskozását megelőzően csütörtökön.
Donald Trump amerikai elnök aláírta azt a törvényt, amely kötelezi az igazságügyi minisztériumot (DoJ) a Jeffrey Epstein-ügy iratainak kiadására.
Egy orosz kémhajó először használt lézereket, hogy megzavarja a brit légierő pilótáit, akik a brit felségvizek közelében követték nyomon tevékenységét – közölte a védelmi miniszter szerdán.
Izrael légicsapásokat mért a Gázai övezetre miután terroristák a tűzszünet ellenére izraeli katonákra lőttek – tudatta az izraeli hadsereg szerdán este.
Az Egyesült Államok jelezte Volodimir Zelenszkij elnöknek, hogy Ukrajnának el kell fogadnia az Oroszországgal folytatott háború befejezésére irányuló keretmegállapodást, amely szerint Kijevnek fel kell adnia területeit és egyes fegyvereit.
A Romániával való kapcsolat sosem volt fontosabb, mint most – jelentette ki az Egyesült Államok bukaresti nagyköveti pozíciójára jelölt Darryl Nirenberg szerdán Washingtonban, az amerikai szenátus külügyi bizottságának meghallatásán.
A vészhelyzet esetén szükséges katonai célú szállítás hatékonyságának megnövelése érdekében az EU határok nélküli katonai mobilitási területet kíván létrehozni – jelentette be Kaja Kallas külügyi és biztonságpolitikai főképviselő Brüsszelben szerdán.
Menesztette posztjáról Ukrajna parlamentje szerdán Szvitlana Hrincsuk energetikai minisztert és hivatali elődjét, Herman Haluscsenkót, aki mostanáig az igazságügyi tárcát vezette.
Romániának körülbelül 45 napig kellene kitartania egy Oroszországgal való nagyobb fegyveres konfliktus esetén, amíg a NATO-csapatok el nem érik a területét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!