Izraelben és az 1967-ben elfoglalt területeken együtt jelenleg mindössze 46-47 százalékban élnek zsidók
Fotó: Agerpres/EPA
Az arabok többségbe kerültek Izraelben és palesztinok lakta részek (Ciszjordániában és a Gázai övezet) együttes területén idén először – jelentette a katonai rádió kedden.
2022. augusztus 30., 12:462022. augusztus 30., 12:46
2022. augusztus 30., 12:482022. augusztus 30., 12:48
A rádiónak nyilatkozó Arnon Szofer professzor szerint Izraelben, és az 1967-ben elfoglalt területeken együtt jelenleg mindössze 46-47 százalékban élnek zsidók, noha a hivatalosan nem zsidónak tekintett (általában apai ágon zsidó származású), de nem arab nemzetiségű izraeli állampolgárokkal együtt jelenleg 49,84 százalékban lakják nem arab izraeliek a Jordán folyó és a Földközi-tenger közötti területet. Szofernek a Haarec című újságban ezen a héten közzé tett írása szerint Izraelben, Ciszjordániában és a Gázai övezetben együtt 2022-ben mintegy 7 millió 454 ezer zsidó él, miközben 7 millió 503 ezret számlál a már többségbe került arab lakosság.
Izrael 1967 előtti területén mintegy 400 ezren vannak a se nem arab, se nem zsidónak tekintett lakosok, és újabb 400 ezren egyéb csoportok, vendégmunkások a Távol-Keletről, munkavállalási engedély nélkül Izraelben dolgozó európaiak, afrikai menekültek.
Az utóbbi években az ultraortodoxok egyre növekvő aránya miatt a zsidó nők átlagosan több gyereket szülnek, az arabok mégis többségbe kerültek, mert társadalmuk nagyobb arányban fiatal. Míg a zsidóknál ezer lakosra több mint 5 halálozás jutott, a palesztinoknál kevesebb idős él, és ezért ezer főből kevesebb, mint három vesztette életét. Ez a térség a professzor szerint már ma, mintegy 15 millió lakosával a nyugati világ legtúlnépesedett területe lett, de 2065-re 31 millióan élnek majd ott a jelenlegi számítások szerint.
Az arabok és a zsidók aránya azért az egyik legfontosabb kérdése az izraeli politikának, mert ha nem jön létre a kétállami megoldással az önálló Palesztina az 1967-ben elfoglalt területen élő arab lakosság számára, hanem helyette egy közös állam alakul ki ezen a területen, akkor a demokratikus állami felépítés megőrzésével ez az ország elveszíthetné zsidó jellegét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!