Elrettentő példa: a román kormány visszaélései miatt szigorodhatnak az EU-csatlakozás feltételei

A lap szerint az Európai Bizottság emellett újabb ellenőrző mechanizmusokat és kritériumokat vezetett be a jelentkező országok fejlődésének figyelemmel követésére, azt is felvállalva, hogy leállítsa a csatlakozási folyamatot abban az esetben, ha bizonyítva látja, hogy a jelölt nem hajtja végre a szükséges reformokat. Stefan Füle uniós bővítési biztos elismerte, hogy Brüszszel tanul a magyar és a román csatlakozási folyamat során elkövetett hibákból. Az EU további bővítési politikájáról szóló egyik bizottsági elemzés is megállapítja: a korábbi csatlakozási folyamatok leckéi is aláhúzzák, hogy fontos jobban odafigyelni ezeken a területeken, és javítani kell a folyamat minőségét. 

A dokumentum szerint a jogállamiságról szóló tárgyalások során szigorúan nyomon kell követni a reformok megvalósítását, a megfigyelést pedig az egész csatlakozási folyamat során fenn kell tartani. „A reformoknak mélyen meg kell gyökerezniük, és visszafordíthatatlanná kell válniuk” – szögezi le a jelentés.

A Financial Times Románián kívül Magyarországot is azon tagállamok közé sorolja, amelyek aggodalmat keltettek az Európai Bizottság tagjaiban a két ország kormányainak demokrácia és jogállamiság iránti elkötelezettségét illetően. Emlékeztetnek: Victor Ponta román miniszterelnök egy sor sürgősségi rendeletet fogadtatott el annak érdekében, hogy korlátozza az alkotmánybíróság hatáskörét a Traian Băsescu államfő leváltását célzó erőfeszítései során. Eközben a lap szerint Orbán Viktor magyar kormányfő „ellentmondásos törvényt fogadtatott el a parlamentben a sajtószabadságról, amelyről a kritikusok úgy vélik, hogy nagyobb hatalmat biztosít számára a szólásszabadság ellenőrzésében”.

Bár az uniós illetékesek – beleértve José Manuel Barroso bizottsági elnököt is – aggodalmuknak adtak hangot a jogállammal szembeni fenyegetések kapcsán, csupán korlátozott hatáskörrel rendelkeztek az elkövetett visszaélésekkel szembeni fellépés során. „A bővítés az EU legsikeresebb politikája volt – nyilatkozta Füle –, de csak akkor maradhat sikeres, ha hiteles. Sem a tagállamoknak, sem a tagjelölteknek nem érdeke, hogy csatlakozzanak az EU-hoz, majd annak a következményeivel kelljen szembesülniük, hogy nem tartják teljes mértékben tiszteletben a csatlakozási feltételeket” – hangsúlyozta az uniós biztos.

Hozzátette: fontos, hogy megköveteljék a jogállamiság alapelveinek tiszteletben tartását, nem csupán bizonyos feltételek kipipálásával, hanem az elért fejlődés során is. A Financial Times szerint az új, szigorúbb csatlakozási feltételek lassítani fogják a kilenc tagjelölt csatlakozási folyamatát.