Átláthatatlanság. Az uniós bíróság szerint az Ursula von der Leyen vezette Európai Bizottság nem biztosított kellően széles körű hozzáférést a nyilvánosság számára a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére vonatkozó vételi szerződésekhez
Fotó: X/Ursula von der Leyen
Az Európai Bizottság nem biztosított kellően széles körű hozzáférést a nyilvánosság számára a koronavírus elleni vakcinák beszerzésére vonatkozó vételi szerződésekhez – közölte az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága szerdán.
2024. július 17., 13:312024. július 17., 13:31
2024. július 17., 13:362024. július 17., 13:36
Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány kitörését követően az uniós tagállamok nevében 2020-ban és 2021-ben több száz millió adag vakcinára vonatkozó szerződéseket kötött különféle gyógyszergyártó vállalatokkal. A vásárlásokra az uniós bizottság 2,7 milliárd eurót szabadított fel mintegy egymilliárd adag vakcina beszerzésére.
Európai parlamenti képviselők és magánszemélyek 2021-ben a vonatkozó dokumentumokhoz való hozzáférésről szóló uniós rendelet alapján hozzáférést kértek a megállapodásokhoz és más kapcsolódó dokumentumokhoz, hogy megértsék azok feltételeit és meggyőződhessenek arról, hogy a közérdeket védték.
2022 októberében az Európai Ügyészség (EPPO) is vizsgálatot indított a koronavírus-vakcinák európai uniós beszerzésével kapcsolatban, miután fény derült arra, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke és a Pfizer amerikai gyógyszercég igazgatója, Albert Bourla sms-eket váltott egymással, amelyek elősegítették a mintegy 1,8 milliárd adag vakcina uniós beszerzését. Az sms-ek tartalmára vonatkozóan számos újságírói kérdés érkezett az Európai Bizottsághoz, amelyekre a testület nem válaszolt érdemben.
Az európai ombudsman később arra kérte az uniós bizottságot, hogy végezzen átfogó kutatást az sms-ek után, és amennyiben léteztek, a tartalmukat hozzák nyilvánosságra. Kiderült azonban, hogy
Az Európai Bizottság azzal érvelt, hogy a szöveges üzenetek „múlékonyak”, és nem tartalmaznak olyan fontos információkat, amelyek indokolnák, hogy bekerüljenek a testület dokumentumkezelő rendszerébe. Azt állította továbbá, hogy a megállapodások közzététele sértené az érintett vállalatok üzleti érdekeit.
Egy 2001-es uniós rendelet szerint „adathordozótól függetlenül minden olyan adattartalom” a nyilvánosság számára hozzáférhető uniós dokumentumnak minősül, amely „az intézmény feladatkörébe tartozó politikára, tevékenységre és döntéshozatalra vonatkozó üggyel kapcsolatos”.
Az uniós bíróság szerdán kihirdetett ítéletében megállapította:
A bíróság megállapította azt is, hogy a keresetet benyújtó magánszemélyek megfelelően bizonyították a dokumentumok, valamint az érintettek neve, illetve személyes adatok nyilvánosságra hozatalának közérdekű voltát. Ugyanis – mint érveltek – csak a szóban forgó személyek nevének és szakmai vagy intézményi szerepének ismeretében lehetett volna megbizonyosodni arról, hogy az érintettek összeférhetetlenek-e vagy sem.
Az Európai Bizottság ezenkívül nem vette kellőképpen figyelembe az összes vonatkozó körülményt ahhoz, hogy megfelelően mérlegelje a szóban forgó érdekeket, amelyek az összeférhetetlenség hiányához és az érintett személyek magánélethez való joga megsértésének kockázatához kapcsolódnak – írta közleményében az Európai Unió Bírósága.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hiába mentesül Magyarország az amerikai szankciók alól, Brüsszel 2027-től akkor is betiltja az orosz energiahordozók importját Európában. Ők folytatni akarják a háborút és a szankciókat – írta Orbán Viktor miniszterelnök kedden a Facebookon.
Megjelent az Erősödő Kárpát-medence program 2026-ra szóló felhívása, amelyre november 13-tól lehet jelentkezni – mondta a nemzetpolitikáért felelős államtitkár kedden Budapesten, sajtótájékoztatón.
Ukrán és brit hírszerzők 3 millió dollárért orosz pilótákat akartak rávenni arra, hogy lopjanak el egy Kinzsal hiperszonikus rakétával felszerelt MiG-31 repülőgépet – állította kedden Oroszország Szövetségi Biztonsági Szolgálata (FSZB).
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) mélységesen felháborítónak tartja, hogy továbbra sem szűnt meg a Beregszászi Járási Hadkiegészítő Parancsnokság (TCK) jogsértő eljárásrendje a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Egyetemmel szemben.
Az ukrán Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) hátfőn Kijevben házkutatásokat végzett egy Volodimir Zelenszkij elnök volt üzlettársához, Timur Mindicshez kapcsolódó helyszíneken egy nagy energiaipari korrupciós ügy kivizsgálása keretében.
Az amerikai szenátus elfogadta azt a fontos finanszírozási törvényjavaslatot, amely napokon belül véget vethet a történelem leghosszabb kormányzati leállásának.
Három héttel bűnszövetkezetben való részvételért kapott öt év letöltendő börtönbüntetés megkezdése után hétfőn szabadlábra helyezték Nicolas Sarkozy volt francia elnököt.
A külhoni magyarság támogatása nem függ külső körülményektől, így a háború okozta nehéz helyzetben sem kellett egyetlen programot vagy támogatási formát megszüntetni – mondta a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára hétfőn Budapesten.
A Kreml nem ismeri Orbán Viktor magyar miniszterelnöknek az ukrajnai konfliktus rendezésére vonatkozó kezdeményezéseit – jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára hétfőn újságíróknak.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök szerint nem lehet kizárni azt a lehetőséget, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő még az ukrajnai háború vége előtt „második frontot nyit” Európában.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!