Elmarasztalja Amerikát az ENSZ a guantánamói tábor miatt

A guantánamói amerikai támaszponton őrzött foglyokkal való bánásmód sérti a testi és lelki egészséghez való jogot, és esetenként kimeríti a kínzás fogalmát az ENSZ jelentéstervezete szerint, amelyet a Los Angeles Times napilap ismertetett. Az ENSZ-jelentés sürgeti az amerikai kormányt, hogy zárja be a terrorizmussal gyanúsított külföldiek fogolytáborát a Kuba szigetén lévő támaszponton, és indítson ellenük bírósági eljárást az Egyesült Államok területén. A dokumentum megítélése szerint a gyanúsítottak folytatódó őrizetének washingtoni indoklása kiforgatja a nemzeti jogot.
A jelentést öt ENSZ-megbízott állította össze, volt őrizetesek, illetve a foglyok ügyvédjeinek és hozzátartozóinak, valamint amerikai tisztségviselőknek meghallgatása alapján. A jelentés készítői a guantánamói foglyokat nem kereshették fel. Az ENSZ megbízottai, akik 2004 áprilisa óta szeretnének Guantánamóra látogatni, azt kérték Washingtontól, hogy négyszemközt találkozhassanak a foglyokkal. Washington ezt a kérést elutasította, az ENSZ-megbízottak pedig lemondták a decemberre tervezett látogatást.
A vizsgálat 18 hónapon át tartott az ENSZ emberi jogi bizottságának megbízásából. A tervezet szerint az éhségsztrájkoló őrizetesek durva kényszertáplálása, az erős fény-, zaj- és hőmérsékleti hatásokat alkalmazó egyes szélsőséges kihallgatási módszerek nem minősíthetők másnak, mint kínzásnak.
Az Egyesült Államok korábban azzal érvelt, hogy bármely hadviselő országnak joga van ahhoz, hogy ellenséges harcosokat tartson fogva vádemelés vagy ügyvédi tanácsadás nélkül a háborús cselekmények időtartamára. Az ENSZ-jelentés elégtelennek találta a foglyokat „ellenséges harcosnak” nyilvánító eljárást, és megállapította: fogva tartásuk fő célja az, hogy értesüléseket szedjenek ki belőlük, nem pedig annak a megakadályozása, hogy ismét fegyvert fogjanak Amerika ellen.