Fotó: Presidency.ro
A jelek szerint egyre csökkennek Klaus Iohannis román államfő esélyei arra, hogy őt válasszák meg a NATO következő főtitkárává – írta a katonai szövetségen belüli diplomáciai forrásokra hivatkozva a Politico című EU-s kiadvány.
2023. február 01., 17:132023. február 01., 17:13
2023. február 01., 18:132023. február 01., 18:13
A jelenlegi főtitkár, Jens Stoltenberg mandátuma idén szeptemberben jár le, ezért a szövetségen belül lázasan zajlanak az egyeztetések arról, ki töltheti be a továbbiakban a tisztséget. Bár tavaly nyáron még úgy tűnt, hogy Klaus Iohannis román államfő az esélyes jelöltek között lehet, mostanra az az általános vélekedés, hogy aligha ő veszi majd át a stafétát a norvég politikustól.
És bár az általános vélekedés az, hogy „friss levegőre” lenne szükség, jelentős az esélye annak, hogy nem hagyják el a járt utat a járatlanért, és ismét meghosszabbítják Stoltenberg mandátumát. A diplomata szerint három szinten rangsorolták a lehetséges jelölteket.
A második azon esélyes jelöltek nevét tartalmazza, akik akkor jöhetnek szóba, ha Stoltenberg nem kap újabb lehetőséget. Itt Mark Rutte holland és Kaja Kallas észt miniszterelnök, illetve Ben Wallace brit védelmi miniszter neve szerepel.
A harmadik, ritkábban emlegetett neveket tartalmazó csoportban Ingrida Šimonytė litván miniszterelnök, Zuzana Caputova szlovák államfő és Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének neve szerepel. Mivel eddig a NATO összes főtitkára férfi volt, komoly nyomás nehezedik a döntéshozókra, hogy ezúttal nőt válasszanak a katonai szövetség élére. Ugyanakkor a közép- és kelet-európai tagállamok – szintén a diverzitás jegyében – azt szeretnék, ha ebből a térségből kerülne ki a következő főtitkár.
Zuzana Caputova mindkét szempontnak megfelelne, a pozsonyi elnöki hivatal egyik szóvivője ugyanakkor jelezte: a szlovák államfő jelenlegi feladataira koncentrál.
Ugyanakkor az esélyeiket már csak az is rontja, hogy egyes nyugat-európai tagállamok nem szívesen támogatnának a régiónkból származó jelöltet, mivel úgy értékelik, hogy a szövetség keleti része – különösen pedig a balti államok – túlságosan agresszívak az orosz invázió kapcsán. Ennek nyomán – amennyiben Stoltenberg nem kap újabb esélyt, amellyel amúgy az értesülések szerint szívesen élne – a kompromisszumos megoldás egy holland főtitkár lehet.
A holland politikusokat amúgy is előszeretettel választották meg a tisztségre, az elmúlt hatvan évben három mandátum erejéig összesen 21 éven át töltötték be holland politikusok a posztot. A hollandokat komolynak tekintik a védelem és a biztonság terén, de nem annyira kardcsörtetőnek, mint a baltiakat. Ennek nyomán Mark Rutte miniszterelnök, Sigrid Kaag miniszterelnök-helyettes, pénzügyminiszter és Kajsa Ollongren védelmi miniszter neve is fölmerült.
A két miniszter nem jelezte, hogy érdekelné a tisztség. A nyugati tagállamok számára Ursula von der Leyen, az EB elnöke is megfelelő jelölt lehet, azonban egyelőre nem világos, hogy érdekelné-e a lehetőség. Rajta kívül még két kanadai politikusnő, Chrystia Freeland miniszterelnök-helyettes és Mélanie Joly külügyminiszter neve is fölmerült. Azonban mivel a NATO a védelmi képességek erősítését tűzte ki célul, Kanada viszont csak mérsékelten költ védelmi célokra, ráadásul nem is európai ország, esélyeik nem túl jelentősek.
Maga Iohannis még tavaly júliusban arra engedett következtetni, hogy nem utasítaná el a megbízást, ha felajánlanák neki a NATO főtitkári tisztségét. Ha tényleg őt jelölik a tisztségre, akkor le kell mondania az államfői mandátumról, ezt követően a kormánynak legtöbb három hónapon belül ki kell írnia az elnökválasztást.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Házkutatás során letartóztatta a belga rendőrség kedden az Európai Unió volt külpolitikai főképviselőjét, Federica Mogherinit. A rendőrség az Európai Külügyi Szolgálatnál és az Európa Kollégiumnál tartott razziát egy csalás elleni nyomozás részeként.
Románia nyitott az Ukrajnával való együttműködésre a védelmi ipar területén, többek között az Európai Biztonsági Akció (SAFE) keretében – közölte hétfőn a bukaresti védelmi minisztérium.
Több ezer ember gyűlt össze hétfőn a bolgár fővárosban és több más városban, hogy tiltakozzon a 2026-os költségvetési terv ellen, amely az első olyan terv, amelyet euróban állítottak össze, mielőtt Bulgária január 1-jén bevezeti az egységes valutát.
Az amerikai haditengerészet egyik magas rangú parancsnoka rendelt el második körös katonai csapást egy állítólagos venezuelai kábítószercsempész-hajóra – erősítette meg a Fehér Ház.
Befejeződött az Ukrajnának nyújtandó biztonsági garanciák kidolgozása – jelentette be Emmanuel Macron francia elnök hétfőn Párizsban, ukrán hivatali partnerével, Volodimir Zelenszkijjel tartott közös sajtótájékoztatóján.
A Székely Hadosztály a bátorság, a helytállás, az összefogás jelképe – hangsúlyozta a Magyarságkutató Intézet főigazgatója azon hétfői pódiumbeszélgetésen, amely a székely katonák 1918–1919-es szerepvállalásáról szólt.
Az amerikai hatóságok úgy vélik, hogy az afgán bevándorló, akit azzal vádolnak, hogy Washingtonban rajtaütött a Nemzeti Gárda tagjain, csak az Egyesült Államokba érkezése után radikalizálódott – jelentette be vasárnap Kristi Noem belbiztonsági miniszter.
Donald Trump amerikai elnök derűlátóan nyilatkjozott az amerikai tisztségviselők és az ukrán delegáció vasárnapi miami találkozója után, jelezve, hogy „jó esély van” egy megállapodás megkötésére, amely véget vetne Oroszország ukrajnai háborújának.
Trianon üzenete örökké szól, még száz év után is, hiszen a magyarság határon túli közösségeinek a helyzete még nem teljes mértékben rendezett – hangsúlyozta Kalmár Imre miniszteri különmegbízott.
Az olasz politika és média világa is szolidaritását fejezte ki a La Stampa napilap szerkesztőségének szombaton, miután palesztinbarát tüntetők behatoltak a torinói központi szerkesztőségbe és feldúlták azt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!