Deák Dániel
Fotó: Facebook
A háború alapjaiban megváltoztatta az április 3-i magyarországi választásokat megelőző kampányt, az lett a legfontosabb kérdés, hogy melyik oldal miként reagál a háborúra – jelentette ki a Krónikának Deák Dániel politológus. A budapesti XXI. Század Intézet vezető elemzője szerint Orbán Viktor miniszterelnöknek a békére és biztonságra alapozott álláspontját a felmérések szerint a magyarok 70–80 százaléka osztja.
2022. március 29., 07:492022. március 29., 07:49
– A felmérések adatai alapján a Fidesz–KDNP a vasárnapi országgyűlési választások esélyese. Miközben az elemzők magas szavazói részvételre számítanak, egyes közvélemény-kutatások szerint magas a bizonytalanok száma. Lehet meglepetés?
– Nem közvélemény-kutatást kell nyerni, hanem választást. Sok olyan választást láttunk már a történelemben, a magyarban is, amelyet végül az előzőleg esélyesnek kikiáltott párt vagy politikus veszített el. A felmérések csupán irányjelzőként funkcionálnak. Jelenleg a Fidesz előnyét mutatják, azonban ehhez el is kell menni szavazni, sikeres mozgósítás kell a jobboldalon az utolsó napokban. A bizonytalanok aránya már nem magas, a legtöbb ember eldöntötte, hogy kire fog szavazni április 3-án.
A választási részvétel várhatóan alacsonyabb lesz, mint 2018-ban, valahol 60 és 65 százalék között fog majd alakulni.
Fotó: Beliczay László
– Az Ukrajna elleni orosz agresszió keresztülhúzta a politikai szereplők kampányterveit, a háború kitörésével gyakorlatilag egy új kampány kezdődött. Hogyan jött ki ebből az új helyzetből a kormányzó Fidesz–KDNP, Orbán Viktor miniszterelnök, illetve az ellenzéki közös lista pártjai, valamint Márki-Zay Péter kormányfőjelölt?
– A háború minden európai országban a legfontosabb napirendi üggyé vált, így Magyarországon is. Ez alapjaiban változtatta meg a kampányt, az lett a legfontosabb kérdés, hogy melyik oldal miként reagál a háborúra. Orbán Viktor már az első napon elutasította az orosz agressziót, és állást foglalt Magyarország békéje és biztonsága mellett. Kijelentette, hogy sem fegyvereket, sem katonákat nem küld Magyarország, hiszen azzal részesévé válna a konfliktusnak.
A miniszterelnök álláspontját a közvélemény-kutatások szerint a magyarok 70–80 százaléka osztja ezekben a kérdésekben, így számára belpolitikai szempontból előnyös lehet a választásra nézve a háborús helyzetben elfoglalt álláspontja. A baloldal ezzel szemben teljes mértékben eleget tenne az ukrán követeléseknek, amivel kiszolgáltatnák Magyarországot, és belesodornák a háborúba. Ezt az álláspontot még az ellenzéki szavazók egy jelentős része is elutasítja, így nem meglepő, hogy csökkent a háború hatására a támogatottságuk. Ugyanez a helyzet Márki-Zay Péterre is, aki botrányosabbnál botrányosabb megnyilatkozásokat tett a háború ügyében, például oroszbarátsággal vádolta meg a kárpátaljai magyarokat, miközben az orosz tankok elől menekülnek.
Fotó: Facebook
– Míg az ellenzék továbbra is a Moszkvával fenntartott korábbi viszonyt kéri számon Orbán Viktoron, addig a Fidesz támogatóinak egy kis, de a közösségi médiában hangos oroszbarát részét éppen a kormány és egyes fideszes politikusok Ukrajna melletti „túlzott” kiállása zavarja. Okozhat ez zavart a Fidesz–KDNP szavazótáborában?
– A béke kérdése minden mást felülír. Az orosz- vagy ukránpártiság az egy sokadlagos kérdés az emberek esetében, hiszen elsősorban mindenki azt akarja, hogy Magyarország ne sodródjon bele a háborúba.
A baloldal természetesen igyekszik kihasználni azt, hogy az elmúlt években a magyar kormány együttműködött Putyinnal, azonban a felmérések szerint az emberek tisztában vannak azzal, hogy mást nem is tehetett volna, hiszen csak így kaptunk olcsón orosz gázt. Ez nem barátkozás, hanem pragmatikus gazdasági kapcsolat. A barátkozás az volt, amit a 2010 előtti baloldali kormányok csináltak, Gyurcsány Ferenc még az otthonában is vendégül látta Putyint, ilyet Orbán sosem tett.
Fotó: Beliczay László
– Milyen állapotban van a választási kampány célegyenesében az ellenzéki „szivárványkoalíció”? Elegendő muníció számukra az Orbán-ellenes retorika, amely most éppen Putyin csatlósaként próbálja beállítani a miniszterelnököt?
– Meglehetősen rossz állapotban vannak, hiszen Márki-Zay Péter kampánya csapnivaló volt. A politikus elutasítottsága folyamatosan nőtt, rengeteg választói csoportot megsértett, rendszeresen zagyvaságokat beszélt, és a háborúra is rosszul reagáltak. Emellett belső feszültségek is megosztják a baloldali együttműködést, ami lényegében csak április 3-ig marad egyben, utána várhatóan szétesik. A Putyin-retorika nem fog bejönni, hiszen csak a szűk balliberális szekta gondolja úgy, hogy Orbán Putyin bábja lenne, a többség pragmatikus gazdasági együttműködést lát.
– Számíthatunk-e valamiféle váratlan fordulatra valamelyik fél részéről az utolsó napokban, vagy a finisben már csak a saját hívek mozgósításán van a hangsúly?
– Az utolsó napokban nagy stratégiai váltás már nem szokott bekövetkezni, ilyenkor a mozgósításon van a fókusz, mindegyik politikai oldal a lehető legtöbb szavazót el akarja vinni az urnákhoz a saját táborából. Ezért is kulcskérdés, hogy kinek hogyan sikerül a kampányhajrá, hiszen könnyen ez döntheti el a végeredményt kiélezett helyzetben.
Fidesz-előnyt mutatnak a felmérések
A Fidesz–KDNP jelenleg 47, a baloldali közös lista 42 százalékon áll – derült ki a Ki nyer ma? című, a Nézőpont Intézet által szervezett kutatói konferencián hétfőn. A Magyar Nemzet napilap honlapjának beszámolója szerint a rendezvényen bemutatták az Alapjogokért Központ, a Nézőpont Intézet, a Real-PR 93., a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány, valamint a Társadalomkutató legfrissebb kutatási eredményeit. Nagy Dániel, a Nézőpont Intézet kutatási igazgatója elmondta, a Fidesz–KDNP jelenleg 47, a baloldali közös lista 42 százalékon áll; a Mi Hazánk és a Kétfarkú Kutya Párt 3, a Megoldás Mozgalom 1 százalékon áll. A Nézőpont Intézet mandátumbecslése alapján a Fidesz–KDNP jelenleg az egyéni választókerületekben 73, az ellenzék 33 mandátumot szerezne; a listás szavazatok a kormányoldalnak és az ellenzéknek is 46 mandátumot hoznának. Mindennek fényében a Fidesz–KDNP összesen 119, az ellenzék 79 mandátumot szerezne a Nézőpont mandátumbecslése alapján. A Századvég 49 százalékos Fidesz–KDNP győzelmet becsült, az ellenzéki összefogásnak 44 százalékot jósol.
Bozsonyi Károly, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója a központ kutatási eredményeit illetően kifejtette, Orbán Viktort 58 százaléknyian látnák szívesen miniszterelnökként, ezzel szemben 25 százalék támogatja Márki-Zay Péter miniszterelnök-jelöltségét. Ezzel egy időben a Závecz Research legfrissebb felmérése azt mutatja, hogy hibahatáron belüli a különbség a két nagy anyaországi politikai tábor között. A március 23. és március 25. között, 800 fő telefonos megkérdezésével készített, a Telex portál által hétfőn ismertetett közvélemény-kutatás válaszadóinak 42 százaléka kormányváltást szeretne, 44 százalék viszont az Fidesz–KDNP maradása mellett van. A párt nélküliek körében 26–26 százalék ez az arány. A kutatásból az is kiderül, hogy a jelenleg még ismeretlen pártkötődésűek 64 százaléka már eldöntötte, hogy kire fog szavazni vasárnap. A Závecz Research elképzelhetőnek tartja, hogy akár 80 százalék körüli részvétel legyen a választáson.
Hackertámadás ért jobboldali portálokat
Elérhetetlenné vált több jobboldali portál hétfőn reggel Magyarországon, köztük a Nemzeti Sport, a 888, a Metropol, a Figyelő, a Szabad Föld és a Mandiner honlapja. Az online lapokon nem sokkal a leállás előtt az alábbi üzenet jelent meg: „Ez a weboldal a kormányzati propaganda része! Elhozzuk az igazságot nektek! Kormányzati propaganda helyett független sajtót!” Politikai hekkertámadás történhetett, hiszen a kicserélt szövegek helyén arról is lehetett olvasni, hogy Márki-Zay Péter ellenzéki miniszterelnök-jelölt ígéreteiből már több tucat teljesült. A támadás elkövetői az Anonymous nemzetközi hackercsoport tagjaiként állították be magukat, bár azt nem tudni, hogy tényleg ők állnak-e az incidens mögött.
Reagált a hackertámadásra Varga Judit igazságügyi miniszter is, aki Facebook-oldalán azt írta: „megmutatkozik a világhírű baloldali sajtószabadság”. „Ma reggelre több magyar jobboldali hírportált megtámadtak és elérhetetlenné tettek csupán azért, mert azok mást mertek mondani, mint a nemzetközi liberális mainstream média” – szerepel a tárcavezető bejegyzésében. A lapokat kiadó Mediaworks Hungary a rendőrséghez fordul, és feljelentést tesz az ügyben.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia azon európai országok közé tartozik, amelyeket Oroszország hibrid háborús eszközökkel próbál destabilizálni – derül ki egy, az Egyesült Államok Kongresszusa számára készült friss jelentésből.
A külügyminisztérium figyelmeztetést adott ki az Észak‑Macedóniába tartó, ott tartózkodó vagy áthaladó román állampolgárok számára, miután jelentős torlódások alakultak ki a szerbiai Presovo és az észak-macedóniai Tabanovce közötti határátkelőhelyen.
Orosz titkosszolgálati megbízásból tervezett merényletekhez rejthettek el fegyvereket egy Berlin melletti erdőben; az ügy egyik gyanúsítottját Romániában fogták el – számolt be pénteken a német sajtó.
Bulgária is kénytelen csökkenteni a saját, Kozlodujban található atomerőműve teljesítményét, miután az aszály miatt drasztikusan leapadt a Duna vízszintje, így nem tud elegendő vizet biztosítani a reaktorok hűtéséhez.
Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a csütörtöki romániai drónincidenssel kapcsolatban kijelentette: egyre fenyegetőbb és a megosztást célzó hadjárat folyik az Európai Unió ellen.
Lemondott országgyűlési képviselői mandátumáról augusztus 20-i hatállyal Lázár János, Magyarország előző kormányának közlekedési és beruházási minisztere. A fideszes politikus a Facebook-oldalán jelentette be döntését csütörtök délután.
Újabb korrupciós botrány vet árnyékot Volodimir Zelenszkij ukrán elnökre: korrupció gyanúja miatt őrizetbe vették Irina Mudrát, az elnöki hivatal volt helyettes vezetőjét, és jelenleg az Ukrajnai Nemzeti Korrupcióellenes Hivatal (NABU) vizsgálódik ellene.
Katonai tiszteletadás mellett, Baka András köztársasági elnök, Magyar Péter miniszterelnök és Forsthoffer Ágnes, az Országgyűlés elnökének jelenlétében felvonták Magyarország nemzeti lobogóját az augusztus 20-i állami ünnepen.
Keményen megfenyegette Donald Trump amerikai elnök azokat az országokat, amelyek támogatják Iránt.
Tarr Zoltán nemrég a fehéregyházi Petőfi-emlékhely avatóünnepségén is bocsánatot kért a „felhasznált, átvert, rettegésben tartott” határon túli magyaroktól, mely kijelentését Tőkés László EMNT-elnök elítélte.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!