Budapest: Brüsszel a bevándorlás miatt támadja Magyarországot

A kormányszóvivő Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnökének kijelentéseire reagált, amely szerint a brüsszeli testület minden lehetséges eszközzel fel fog lépni az uniós alapértékek magyarországi védelme érdekében.

Kovács Zoltán azt mondta, az év második felében dűlőre kell jutni a migráció kérdésben, ezért próbálják Magyarországot arra kényszeríteni, hogy intézkedéseit vonja vissza. „Magyarország készen áll a tárgyalásokra, de a migráció kérdésében kialakított álláspontjából nem enged\" – jelentette ki a kormányszóvivő. Kovács Zoltán reagált Frans Timmermansnak a felsőoktatási törvény módosításáról és a civil szervezeteket érintő törvényről tett kijelentéseire is.

Előbbiről azt mondta, a jogalkotási szakasz lezárult, jogszabályt felfüggeszteni nem lehet, de ez nem jelenti azt, hogy nincs megoldás. Tárgyalni kell, a miniszterelnök pedig kinevezte Altusz Kristófot erre a feladatra – tette hozzá. A kormány szerint nincsenek teljesíthetetlen feltételek a törvényben, amelynek célkitűzése, hogy minden Magyarországon működő egyetemre ugyanazok a szabályok vonatkozzanak – közölte a szóvivő, hozzátéve, a „Soros-egyetem rektora és a Soros-szervezetek tudatosan félrevezetik a közvéleményt\".

Kovács Zoltán arra a felvetésre, hogy az Egyesült Államok szerint alkotmányos szinten nincs lehetőség kormányközi megállapodásra, azt mondta, a törvény szövegében benne van, hogy bármely tagállam szintjén is lehet megállapodást kötni. Úgy fogalmazott, a törvény módosításának semmilyen kapcsolata nincs a tanszabadsággal és az egyetemi autonómiával, szabályozási kérdésről van szó. A civil törvénnyel kapcsolatban azt mondta, a bevándorlást aktívan támogató szervezetek egyértelműen komoly külföldi finanszírozásban részesülnek, tehát külföldi befolyás alatt vannak, és erről minden magyar állampolgárnak tudnia kell.

„Az átláthatóság megteremtését célzó javaslatot a Fidesz-frakció benyújtotta, a kormány pedig támogatja\" – fűzte hozzá. Kovács Zoltán megjegyezte, a törvény alapját egy az Egyesült Államokban 1930 évek óta létező úgynevezett FARA (Foreign Agents Registration Act – külföldi ügynökök regisztrációjáról szóló törvény) törvény adja, a magyar szabályozás azonban sok elemében enyhébb az amerikainál.