Brit bennmaradást jósol a fogadóipar

Ha azonban a londoni fogadóipar által kínált, még mindig erősen a bennmaradást favorizáló oddsok jönnek be, akkor a Brexitért már húsz éve kampányoló politikus búcsút inthet ezer fontjának, és az akkori 5/2-es nyereményesély által a téten felül ígért 2500 font haszonnak is. A fogadóirodák jelenlegi esélykiírásaiból származtatott valószínűségi modell azt mutatja, hogy a cégek átlagosan 72 százalékos esélyt adnak a bennmaradásra, és csak 28 százalékra taksálják a Brexit kockázatát.

Hátrányban a Brexit-tábor

A fogadóirodák esélyszámítási algoritmusai mindazonáltal jóval kontrasztosabb képet mutatnak, mint a közvélemény-kutató cégek felmérései. A legutóbbi kutatások is azt jelzik ugyan, hogy most már a bennmaradást pártolók vannak többségben, vagy legalábbis elolvadt a Brexit-tábor korábban mért – nem egyszer jelentős – előnye, de a legtöbb felmérés továbbra is nagyon szoros megoszlást mutat, mindenképpen jóval szorosabbat, mint a fogadóipar. Kérdés, hogy kinek van igaza.

A fogadóirodák javára szól a brit közvélemény-kutató szakma legutóbbi kínos kudarca: a modern brit közvélemény-kutatások több mint hét évtizedes történetében ugyanis nemigen volt példa akkora tévedésre, mint a tavaly májusi brit parlamenti választások előtt. A 2015. május 7-én tartott nagy-britanniai parlamenti választások előtt egyetlen országos közvélemény-kutató sem jelezte, hogy a Konzervatív Párt, amely az előző, 2010-es választások után öt évig a Liberális Demokratákkal koalícióban kormányzott, abszolút többséget szerez az alsóházban, és ennek alapján – 1992 óta először – önállóan alakíthat kormányt.

A tavalyi választások másik óriási meglepetése a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt 1987 óta nem tapasztalt súlyosságú veresége, illetve a Liberális Demokraták gyakorlatilag teljes megsemmisülése volt. A közvélemény-kutatások e két fejleményt sem jelezték előre. A fogadóirodák mindeközben végig a konzervatívok abszolút többségét és önálló kormányalakítását kínálták kisebb pénznyeremény-eséllyel, vagyis nagyobb valószínűséggel.

David Cameron miniszterelnök – akinek hivatalos álláspontja az, hogy Nagy-Britanniának az EU-ban kell maradnia – mindesetre legalább akkora aggodalommal figyelheti a közvélemény-kutatási felméréseket, mint a fogadóirodák oddsait. A William Hill, a legnagyobb hálózat ugyanis a Brexitnél kisebb nyereményígérettel, vagyis nagyobb valószínűséggel kínálja játékra azt, hogy június végén már nem Cameron áll a brit kormány élén: erre hétfőn 5/2-es kiírással – 100 fontos tét esetén 350 fontra becsült nyereményeséllyel – lehetett fogadni a cég irodáiban.

Beckham és Soros marasztal

Közben egyre több híresség sorakozik fel azok mögé, akik ellenzik a szigetország kilépését az EU-ból. Kedden a legismertebb angol labdarúgó, David Beckham jelentette be, hogy a Brexit ellen fogja leadni a voksát csütörtökön. Ugyanakkor egyre több a sötét jövőt vázoló forgatókönyv arra az esetre, ha a britek hátat fordítanak az EU-nak.

Soros György szerint meredek ívben gyengülne a font, és fekete péntek következhetne a piacokon, ha az EU-tagságról kiírt népszavazáson a britek többsége a kilépésre szavazna. A magyar-amerikai nagybefektető a The Guardian című baloldali napilap keddi kiadásában közölt írásában ábrándnak nevezi azoknak a véleményét, akik szerint a Brexit nem érintené saját pénzügyi helyzetüket. Soros György szerint túl sokan gondolják így, márpedig lenne legalább egy nagyon egyértelmű és azonnali hatás: a font szinte bizonyosra vehető meredek és gyors értékvesztése.

Szerinte a jelenlegi piaci árazásokból levezethetően a font legalább 15 százalékkal, de akár 20 százaléknál nagyobb mértékben is zuhanhat, ha a csütörtöki referendumon a kilépést pártolók kerülnének többségbe. Soros úgy véli, ez nem ugyanaz a jelenség lenne, mint az 1992-es fekete szerda után, amikor a font a rendkívüli befektetői nyomás miatt kikerült az akkori európai átváltási mechanizmusból. A nagybefektető szerint ezúttal egy nagymértékű leértékelődés sokkal kevésbé lenne kedvező hatású. „Ha Nagy-Britannia a Brexitre szavaz, azon néhányan nagyon meggazdagodnának, de a választók zöme sokkal szegényebbé válna\" – írta Soros.

Egyébként londoni pénzügyi elemzők szerint az esetleges kilépést Románia is megsínylené, a Brexit ugyanis nem közvetlenül, hanem elsősorban az euróövezet közvetítésével gyakorolna negatív hatást a közép- és kelet-európai EU-gazdaságokra.