Fotó: Videófelvétel
Több tízezer francia vonult utcára csütörtökön az ország 170 városában, fizetésemelést követelve. A szakszervezetek és diákszervezetek felhívására köztisztviselők, a magánszektorban dolgozók, nyugdíjasok és gimnazisták együtt tüntettek.
2022. január 27., 23:342022. január 27., 23:34
2022. január 27., 23:372022. január 27., 23:37
„Minden emelkedik, csak a fizetésünk nem!” – skandálták a tüntetők Párizsban, ahol a szervezők szerint 20 ezren, a rendőrség szerint 8800-an tüntettek. A legjelentősebb szakszervezet, a CGT szerint országosan több mint 150 ezren vonultak utcára, a belügyminisztérium adatai szerint 89 ezren voltak. A fővárosi felvonuláson a baloldali elnökjelöltek közül a radikális Jean-Luc Mélenchon, a Zöldeket képviselő Yannick Jadot és a kommunista Fabien Roussel is a tömeggel vonult.
Ez lehet az elnökválasztási kampány legfőbb témája, annak ellenére, hogy a baloldali jelölteknek jelenleg nincs esélyük bejutni a második fordulóba. Alig tíz héttel az elnökválasztás előtt a kormány kedden bejelentette, hogy adókedvezmény formájában pénzügyi támogatást nyújt mintegy 2,5 millió háztartásnak. A kormány csütörtökön pedig arra emlékeztetett, hogy ősz óta mintegy 15 milliárd eurónyi támogatással kompenzálta az üzemanyagárak emelkedését.
Marine Le Pen, a Nemzeti Tömörülés elnökjelöltje szerint viszont semmit nem tett a kormány, s emiatt franciák milliói kerültek nehéz helyzetbe az üzemanyagárak folyamatos emelkedése emiatt. Hírmagyarázók arra emlékeztetnek, hogy az úgynevezett sárgamellényes mozgalmat szintén az üzemanyagárakra kivetett adó emelkedése váltotta ki. Az elitellenes állampolgári tiltakozássorozat 2018 novemberben kezdődött a résztvevők által igazságtalannak tartott szociális- és adópolitika ellen. A sárgamellényesek szombatonként tüntettek rendszeresen személyesen „a gazdagok elnökének” tartott Emmanuel Macron elnök és kormánya reformintézkedései ellen a nagyvárosokban és a közutak körforgalmaiban.
Fotó: Videófelvétel
A mozgalom szociális és intézményi követeléseiről rendezett nemzeti vitasorozat, majd a 2019 május végi európai parlamenti választások után a kormányzat módszerváltást, nagyobb szociális érzékenységet, az energetikai átállás felgyorsítását és adócsökkentést is hirdetett. Hivatalos adatok szerint a franciák vásárlóereje az elmúlt tíz évben folyamatosan emelkedett a gazdasági növekedésnek és a szociális és adópolitikának köszönhetően. A gazdasági tárca adatai szerint Emmanuel Macron 2017-es elnökké választása óta a háztartások bruttó jövedelme 8 százalékkal, a vásárlóereje pedig 4-6 százalékkal emelkedett.
Ezt azonban nem egyformán érezték meg a családok. A lakhatási adó fokozatos kivezetése és a szociális járulékok csökkentése elsősorban a magánszektorban dolgozóknak és a középosztálynak kedvezett, míg a legszerényebben élők életszínvonala inkább romlott, elemzők szerint a dohánytermékek és az energiaárak adóinak emelése miatt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!