Putyin: régóta nem volt nálunk akkora egység, mint most
Fotó: Kreml
Az orosz egységet méltatta Vlagyimir Putyin orosz elnök a moszkvai Luzsnyiki stadionban pénteken a Krím Ukrajnától való elcsatolásának 8. évfordulóján megtartott beszédében, miközben az orosz fegyveres erők folytatták az Ukrajna elleni offenzívájukat.
2022. március 18., 19:172022. március 18., 19:17
2022. március 18., 19:282022. március 18., 19:28
„Régóta nem volt nálunk akkora egység, mint most” – hangoztatta Putyin a harcoló katonák példájára hivatkozva a stadionban, ahol a belügyminisztérium adatai szerint 95 ezres éljenző-zászlólengető tömeg gyűlt össze egy nagyszabású ünnepi koncertre, az aréna falain kívül pedig további 103 ezren figyelték kivetítőkön az eseményt.
A 69 éves vezető a soknemzetiségű orosz nép sorsközösségével kapcsolatban az orosz alkotmányra, a Moszkva által „különleges hadműveletként” emlegetett, Ukrajna elleni háborúban harcoló katonák önfeláldozásával kapcsolatban pedig a Bibliára hivatkozott. Arról beszélt, hogy „nincs nagyobb szeretet annál, mint ha valaki a lelkét adja barátaiért”.
A nyolc évvel ezelőtti eseményről szólva, amelyet az orosz hivatalos nyelvezet „újraegyesítésként” emleget, azt mondta, hogy a Krímet „megalázó” helyzetből kellett kiragadni – Ukrajna nevét nem ejtette ki –, amelyben csak a maradékelv alapján jutott neki a költségvetésből. Felsorolta a jelentősebbeket az ott 2014 óta végrehajtott orosz beruházások közül.
Az elnök beszédének közvetítése egyébként a Rosszija 24 televízió élő adásában megszakadt, Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője szerint műszaki okokból.
Putyin egy, a Krím és Szevasztopol fejlesztése ügyében csütörtökön megtartott tanácskozáson arra bátorította az orosz nagyvállalatokat, köztük a bankokat, hogy bekapcsolódjanak az ottani projektekbe, mert már „nincs mitől félni”. Sok orosz cégek korábban, a nyugati szankcióktól tartva, nem képviseltette magát a félszigeten.
A Krím elcsatolását pénteken országszerte megünnepelték Oroszországban. Oroszország 2014-ben csatolta el a Krímet Ukrajnától, a Kijevben végbement, erőszakkal kísért politikai fordulat nyomán, a félszigeten megrendezett népszavazás eredményére hivatkozva. Ennek legitimitását a nemzetközi közösség túlnyomó többsége nem ismerte el – hivatalosan még Fehéroroszország sem –, és a nyugati világ elítélte az annexiót.
Több nyugati politikus és jogi szakértő a genocídium emlegetésének jogosságát is kétségbe vonta a délkelet-ukrajnai konfliktussal kapcsolatban, amely 2022-es ukrajnai háború kirobbantása előtt nyolc éve kezdődött, és mintegy 14 ezer ember életét követelte.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Elhalasztják Ali Hámenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének szerda estére tervezett teheráni temetését – közölte az iráni az állami televízió. Közben a Financial Times részleteket között az ajatollah elleni akció hátteréről.
Hazatelepítő repülőjárat indul szerdán Egyiptomból Romániába, 174 olyan utassal a fedélzetén, akik az iráni háború, illetve az abból kiterjedt közel-keleti konfliktus miatt hagyják el a térséget – nyilatkozta szerdán a román külügyminisztérium szóvivője.
A NATO légvédelmi rendszerei lelőttek egy iráni rakétát, amely Törökország légterének irányába tartott – közölte szerdán a török elnöki hivatal.
Két járatot indít Dubajból Bukarestbe szerda este és éjszaka a FlyDubai légitársaság – közölte a külügyminisztérium.
Az amerikai gyártmányú Patriot elfogó rakéták ukrán elfogó drónokra való cseréjének lehetőségéről beszélt Volodimir Zelenzskij ukrán elnök kedden, miután Irán a közelmúltban Sahid támadó drónokkal hajtott végre támadásokat a Közel-Keleten.
Az Egyesült Államok és Izrael szerdán is folytatta az Irán elleni csapásokat, Irán pedig rakétákkal és drónokkal támadta Izraelt és a környező arab országokat.
Több mint húsz Szatmár megyei diák és hat kísérőtanár rekedt Dubajban egy kirándulás során – tájékoztatott kedden a Szatmár megyei tanfelügyelőség.
Öt országból közel ötven határon túli és anyaországi intézményből érkeznek egyetemista sportolók Budapestre a csütörtöktől szombatig tartó 17. Kárpát-medencei Egyetemek Kupájára (KEK).
Orbán Viktor miniszterelnök levélben szólította fel Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét, hogy szerezzen érvényt az EU-Ukrajna társulási megállapodásnak, amely előírja a Magyarországnak járó olajszállítmányok továbbítását.
Az ukrán elnök szerint Európa nem vásárolhat energiahordozókat Oroszországtól. Erről az államfő a Corriere della Sera című olasz napilapnak adott, kedden megjelent interjúban beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!