Az Irán elleni amerikai csapás terve kész van, de Trump még nem hagyta jóvá

Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah szerdán elutasította Trump feltétel nélküli megadásra vonatkozó követelését, miközben az amerikai elnök azt mondta, hogy elfogyott a türelme.

Hamenei szerdán rögzített beszédében figyelmeztette Trumpot, mondván, hogy „bármilyen amerikai katonai beavatkozás” sokba kerülne, és hozzátette: „Az iráni nemzet nem fogja megadni magát”.

Donald Trump a Fehér Ház előtt kérdésekre válaszolva kifejtette, hogy Irán „teljesen védtelen”, miután elvesztette légvédelmét, azt ugyanakkor lebegtette, hogy az Egyesült Államok bekapcsolódik-e Izrael oldalán a légicsapásokba. Úgy fogalmazott:

Kijelentette, hogy Irán rengeteg problémával szembesült, hajlandó lenne tárgyalásra, aminek érdekében az amerikai vezetéshez fordult. Donald Trump szerint Teherán akár a Fehér Házba is elküldené képviselőit, amit „bátorságnak” nevezett, de hozzátette, hogy túl késő beszélni. Azt is megjegyezte, hogy „nagy a különbség a most és az egy héttel ezelőtt között”.

A katonai helyzettel kapcsolatban felhívta a figyelmet arra, hogy

Az amerikai elnök felidézte telefonbeszélgetését Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, aki felajánlotta, hogy közvetít Irán és Izrael között. Donald Trump elmondása szerint, megkérte az orosz államfőt, hogy először az Ukrajna ellen viselt saját háborújában lépjen a lezárás felé, az iráni helyzet miatt pedig „ráér később is aggódni”.

Donald Trump emlékeztetett, évek óta képviselt álláspontja, hogy Irán nem kerülhet atomfegyver birtokába. Hozzátette, ezt most komolyabban gondolja, mint valaha. Szerdán Irán ENSZ nagykövete, Ali Bahreini az Egyesült Államokat „bűnrészesnek” nevezte az Izrael által megindított légicsapásokban.

Nikki Haley, korábbi amerikai ENSZ nagykövet, aki tavaly Donald Trumppal szemben indult a republikánus elnökjelöltségért, sürgette a Trump-adminisztrációt, hogy támogassa Izraelt az iráni nukleáris létesítmények kiiktatásában, ugyanakkor óvott attól, hogy az Egyesült Államok beavatkozzon Iránban a hatalomváltás kikényszerítése érdekében, és azt hangoztatta, hogy

Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter ugyanakkor arról beszélt: Teherán lépései pusztán önvédelmi célokat szolgálnak, de az ország „továbbra is elkötelezett a diplomácia mellett”.

„Ha az amerikaiak úgy döntenek, hogy katonailag is beavatkoznak, nincs más választásunk, mint megtorolni, bárhol is találunk olyan célpontokat, amelyekkel szemben szükséges cselekedni” – mondta Madzsid Takht Ravancsi iráni külügyminiszter-helyettes a CNN-nek. „Ez világos és egyszerű. Mert önvédelemből cselekszünk” – tette hozzá.

Az izraeli légierő az X-en megerősítette, hogy „támadási hullámot indított Teheránban és más területeken”, de további részleteket nem közölt a csapások célpontjairól.

Az izraeli hadsereg evakuálási figyelmeztetést is kiadott az iráni Arak és Handáb lakosainak, mielőtt „katonai infrastruktúrát vesz célba”.

Mindez azután történt, hogy Izrael közölte, hogy csütörtök kora reggel elfogott egy iráni drónt.

Az IDF közleményében piros körrel jelölt szakasz megegyezik az araki atomlétesítményről készült Google műholdképekkel. A létesítmény egy nehézvízreaktorból és egy nehézvízgyártó üzemből áll.

Az éjszaka folyamán Irán is támadta Izraelt.

Az izraeli hadsereg azt állítja, hogy azonosította az Iránból indított rakétákat, és dolgozik azok elfogásán.

A lakosságot arra utasították, hogy keressenek menedéket.

Ugyanakkor az izraeli hadsereg egy izraeli katonai tisztségviselő szerint úgy értékeli, hogy

Irán most kisebb rakétasorozatokat lő ki, miután hat napon át tartó izraeli légicsapások nagyszámú ballisztikusrakéta-indítóállást semmisítettek meg, megzavarták az iráni hadsereg parancsnoki struktúráját, és arra késztették Iránt, hogy rakétaeszközeit keletebbre helyezze át – mondta a tisztségviselő a CNN-nek.

A legutóbbi iráni ballisztikus rakéta, amelyet szerda este indítottak Izrael ellen, az Izraeli Védelmi Erők szerint egyetlen rakétából állt.

Az izraeli hadsereg mostanra az iráni ballisztikus rakétaindító állomások mintegy 40 százalékát megsemmisítette – mondta a tisztségviselő.

Izrael egyébként a szerdai műveletek kapcsán közölte, hogy „csapássorozatot” hajtott végre, amely több mint 20 teheráni katonai létesítményt vett célba, köztük az iráni atomprogramhoz és rakétagyártáshoz kapcsolódó létesítményeket.

Jiszráel Kac izraeli védelmi miniszter szerdán bejelentette, hogy

Kac bejelentette, hogy a légierő megtámadta Irán belbiztonsági parancsnokságát, és hozzátette, hogy Izrael folytatni fogja „a hatalmi jelképek elleni támadásokat”.

Az iráni állami média közlése szerint Izrael csapást mért az iráni Vörös Félhold szervezetének egyik központjára.

A részletek egyelőre nem világosak, és nem tudni, hogy a támadás során voltak-e áldozatok vagy károk az egészségügyi szervezet létesítményeiben. Az iráni hatóságok eddig nem adtak ki hivatalos közleményt az ügyben – írja az MTI.

A Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) közölte, hogy jelenleg nem lehet biztosan tudni, hol tárolja Irán a nagy tisztaságú dúsított uránkészletét, mivel az izraeli támadás megakadályozza az ellenőrök munkáját.

Azonban Rafael Grossi, az ügynökség vezetője szerdán kijelentette, hogy jelenleg nem ismeri a készlet pontos helyét, mivel Teherán előre jelezte, hogy izraeli támadás esetén az anyagot átszállítják más helyszínre.

Az izraeli hadsereg közlése szerint eddig mintegy 400 rakétát lőttek ki Iránból Izrael felé, és ezek közül körülbelül húsz csapódott be lakott területeken.

A hadsereg azt is közölte, hogy

Izraelben nyilvánosságra hozták, hogy a Bat Jam-i rakétabecsapódás halálos áldozatai között volt a hétéves Nasztya Burik, aki Ukrajnából leukémia betegségének kezelésére érkezett családjával Izraelbe.

Először 2022 decemberében utazott édesanyjával gyógykezelés céljából Izraelbe, de a rák kiújult, és a csontvelő-átültetés sem segített.
Vele együtt életét vesztette 60 éves nagymamája, Lena Peszkurova, valamint két unokatestvére: a 9 éves Kosztyantin Totovics és a 13 éves Ilja Peszkurov, akik elkísérték, és egy izraeli iskolába jártak.

az Izraellel folytatott, rakétákkal, illetve drónokkal vívott folyamatos tűzharc közepette – közölte szerdán a londoni székhelyű Netblocks, amely az internetforgalom globális megfigyelésével foglalkozik.

A valós idejű adatok megerősítették „a majdnem teljes országos internetkimaradást” – jelentette az internetforgalmat figyelő független szervezet. Teheránban élők telefonon szintén megerősítették, hogy nem elérhető az internetszolgáltatás.

Az iráni kommunikációs minisztérium szerdán közölte, hogy átmenetileg korlátozza az internethozzáférést. Az iráni médiában közvetített bejelentés szerint a lépéssel meg akarják akadályozni, hogy „az ellenség az állampolgárok életét és vagyonát fenyegesse”.

Közleményük szerint a támadás azután történt, hogy a csoport korábban feltörte Irán legnagyobb bankjának védelmét, és megbénította az iszlám köztársaság pénzügyi rendszerének egy részét.