
Fotó: Facebook/ António Guterres
A koronavírus-járvány, az éghajlatváltozás és a világszerte fellángoló válságok miatt a világ ma rosszabb hely, mint öt évvel ezelőtt – jelentette ki António Guterres ENSZ-főtitkár helyi idő szerint csütörtökön.
2022. január 21., 10:412022. január 21., 10:41
2022. január 21., 10:422022. január 21., 10:42
A főtitkár az AP hírügynökségnek adott interjújában önmagát közvetítőként és hídépítőként jellemezte, kiemelve, hogy főtitkárként nincs tényleges hatalma, de minden erejével azon van, hogy közvetítsen a konfliktusokban és egyezségeket hozzon tető alá.
Példaként említette a héten zajlott telefonos egyeztetéseit több afrikai diplomatával és politikussal, köztük Uhuru Kenyatta kenyai elnökkel és Abij Ahmed etiópiai miniszterelnökkel a tigréi konfliktus ügyében. Elmondta, hogy igyekszik kapcsolatba lépni Mali katonai vezetőivel is, hogy segítse az átmenetet a civil kormányzás felé, amelyet a választások mihamarabbi megtartásával lehet elérni.
Kiemelte, hogy bár a világszervezet Biztonsági Tanácsának több jogköre van a nemzetközi béke és biztonság fenntartására, beleértve a szankciók kivetésének a jogát is, a testület öt, vétójoggal bíró tagja között nem mindig van egyetértés. Oroszország és Kína rendszerint nem osztja Nagy-Britannia és az Egyesült Államok véleményét alapvető kérdésekben, például az Észak-Koreára kivetendő büntetőintézkedések ügyében sem.
„Nem hiszem, hogy a fennálló válságnak katonai megoldása lehetne; a rendezés legészszerűbb formája a diplomácia és az elkötelezett párbeszéd” – szögezte le, hozzátéve, hogy egy esetleges invázió katasztrofális következményekkel járna.
Az Egyesült Államok, a NATO és az ukrán vezetés azzal vádolta meg Oroszországot, hogy Ukrajna elleni esetleges invázióra készülve vonultatott fel mintegy százezer katonát a közös határ mentén. Moszkva tagadja ezt, hangsúlyozva, hogy saját területén lévő csapaterősítésről van szó, és a NATO keleti bővítésének leállításával kapcsolatos biztonsági garanciákat követel.
A tálibok hatalomátvétele óta a nyugati országok – valamint a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap – felfüggesztették a segélyek folyósítását, az Egyesült Államok pedig befagyasztotta az afgán központi bank számláit.
Az interjúban a főtitkár kifejezte aggodalmát a koronavírus elleni oltások egyenlőtlen elosztásáért is, kiemelve az afrikai térséget, figyelmeztetett az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentésére, illetve rámutatott a rendkívül igazságtalan vagyoni egyenlőtlenségekre a világ országai között.
Az Egyesült Államok decemberben bejelentette, hogy – a kínai Hszincsiang-Ujgur tartományban folyó „népirtás és emberiesség elleni bűncselekmények” miatt – egyetlen diplomáciai képviselőt sem küld a játékokra. A diplomáciai bojkotthoz azóta csatlakozott Ausztrália, Új-Zéland, az Egyesült Királyság és Kanada is.
António Guterres pénteken, a világszervezet New York-i székházában mond beszédet, amelyben ismerteti az ENSZ 2022-re kitűzött céljait.
Az ukrán parlament elfogadta a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról szóló törvénymódosítást – jelentette hétfőn az Ukrinform hírügynökségre hivatkozva az MTI.
Donald Trump amerikai elnök a számos botrányos ügy főszereplőjévé vált athéni nagykövet, Kimberly Guilfoyle menesztését fontolgatja – közölte a CNN egy, az ügyet ismerő személyre hivatkozva.
Energetikai tűzszünet lépett életbe Ukrajan és Oroszország között – közölte a közösségi oldalán Donald Trump amerikai elnök vasárnap délután.
Meg kell őrizni az ukrajnai román tannyelvű iskolákat, és el kell kerülni azokat az intézkedéseket, amelyek hátrányosan érinthetik a román kisebbség oktatását – szögezte le a román külügyminisztérium pénteken.
Ideje, hogy Ukrajnának új elnöke legyen – jelentette ki Donald Trump amerikai elnök.
Az orosz gázolajra vonatkozó szankciók feloldása hozzájárul Oroszország Ukrajna elleni háborújának finanszírozásához – jelentette ki Kaja Kallas uniós külügyi és biztonságpolitikai főképviselője szombaton.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
szóljon hozzá!