Az anyaországon kívül élő magyarokat is megemlítette Ferenc pápa békét sürgető budapesti beszédében

A jelenkor történelmi időszakában számtalan veszély leselkedik ránk, de vajon hol vannak a békét szolgáló kreatív erőfeszítések? – tette fel a kérdést Ukrajnára utalva az egyházfő. Kitért arra is: a huszonhét nemzetet tömörítő Európában olyan harmóniára, olyan egészre van szükség, amely „nem nyomja agyon a részeket, és olyan részekre, amelyek jól illeszkednek az egészbe”. Ebben a tekintetben jelzésértékűnek nevezte a magyar Alaptörvény megfogalmazásait. „Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki”, illetve: „Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez” – idézte.

– idézte a Szentatya kijelentését az MTI. Ez az „ideológiai gyarmatosítás” alantas útja, amely eltünteti a különbségeket, mint az úgynevezett gender-kultúra, vagy a szabadság beszűkített fogalmait helyezi az élet valósága elé, vívmányként dicsekedve például az abortuszhoz való joggal. Ehelyett személy- és emberközpontú Európára van szükség, ahol hatékony születés- és családpolitika működik – mondta, méltatva Magyarország „gondosan művelt” családpolitikáját.

Az egyházfő Budapestről mint a szentek városáról beszélt, elsőként említve Szent Istvánt. A magyar történelem életszentséggel fémjelezve született, és nemcsak egy király, hanem egy egész királyi család, az uralkodó, hitvese, Boldog Gizella és fia, Szent Imre szentsége által.

Az Intelmekben aktuális sorok is szerepelnek – mondta, idézve az idegenek befogadásáról szóló részt: „arra kérlek, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a főemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakóhoz légy kegyes, hanem az idegenekhez is”. „Szent Istvánt az őszinte keresztény szellem vezeti, amikor ezt írja: a szeretet gyakorlása vezet el a legfőbb boldogsághoz, majd a gondolatot ezzel zárja: légy szelíd, hogy sohase harcolj az igazság ellen” – mondta, majd rámutatott: Szent István ezzel „elválaszthatatlanul összekapcsolja az igazságot és a szelídséget”.

Ez a hit nagy tanítása: a keresztény értékekről nem lehet mereven és bezárkózva tanúságot tenni, mert Krisztus igazsága a szelídséget és a nagylelkűséget jelenti a Boldogságok szellemében. Innen fakad az a magyar népi jóság, amely a köznyelv bizonyos kifejezéseiben is megnyilvánul – mondta az egyházfő példaként említve – magyarul – a „jónak lenni jó” és „jobb adni, mint kapni” mondásokat.

Az egyházfő felhívta a figyelmet arra, hogy az Alaptörvénynek az a szakasza, amely kimondja, hogy „valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét”, a magyar életszentség történetének folytatására utal.

– fogalmazott a Szentatya, ki „Isten áldd meg a magyart!”-tal zárta első budapesti nyilvános megszólalását.

korábban írtuk

Erdélyi magyar által nemesített rózsatöveket, gyerekek műveiből készült albumot is kapott Ferenc pápa Novák Katalintól

Ferenc pápa és Novák Katalin köztársasági elnök pénteki, zártkörű megbeszélésük előtt közösen megtekintette a katolikus egyházfőnek szánt ajándékokat a Sándor-palotában.

Reményét fejezte ki, hogy a pápa beszélni tud Kijevvel és Moszkvával, Washingtonnal, Brüsszellel, Budapesttel és mindenkivel, aki nélkül nem lehet béke. „Itt, Budapesten azt kérjük Öntől, hogy járjon el személyesen a mielőbbi igazságos béke érdekében” – mondta az egyházfőhöz fordulva a köztársasági elnök. Úgy fogalmazott,

Isten megfelelő időben összehozza, és erővel vértezi fel azokat, akik bíznak a szeretet, az összefogás és a béke erejében – fűzte hozzá Novák Katalin.

egy olyan magaslat, ahonnan „rálátunk” a szellemi-lelki megújuláshoz és a békéhez vezető útra. Hozzátette: a megfelelő úton „maradnunk már nekünk kell”, magyaroknak, európaiaknak. Ehhez bátorítást, iránymutatást, megerősítést „várhatunk, de csak mi, európai emberek és vezetők élhetünk úgy a ránk ruházott szabad akarattal”, hogy az békésebb, demokratikusabb, erősebb Európához vezessen – fűzte hozzá.

Elmondta, hogy példamutató összefogással segítjük az Ukrajnából felénk menekülő másfél millió embert, látjuk a szétszakított családok fájdalmát.

Elmondta, a Szentatyának szánt ajándékok között megtalálhatók Szent Erzsébet rózsatövei is. Mint fogalmazott, Szent Erzsébet élete is igazolja, hogy a nők különös felelőssége rámutatni: jó kormányzás irgalmasság, a kiszolgáltatottak iránti szolidaritás nélkül nem lehetséges.

Mint ismeretes, Ferenc pápa 2023. április 28–30-ai apostoli útjáról és a látogatásához kapcsolódó minden nyilvános eseményről beszámol a közmédia szinte valamennyi csatornája. A Duna tévécsatornán, illetve a Kossuth rádióban összesen hat – pénteken, szombaton és vasárnap is két–két – élő közvetítés lesz látható, hallható.

korábban írtuk

FRISSÍTVE – A béke zarándokaként érkezett meg Ferenc pápa Budapestre

Megérkezett Ferenc pápa háromnapos apostoli látogatásra Magyarországra, repülőgépe helyi idő szerint pénteken nem sokkal 10 óra előtt szállt le a budapesti Liszt Ferenc-repülőtéren.