A szólamok szintjén elmozdultak a román–magyar kapcsolatok

A közel másfél órás tárgyalást követő sajtótájékoztatón a két külügyminiszter a Románia és Magyarország közötti stratégiai partnerség erényeit hangsúlyozta, arra azonban kínosan ügyeltek, hogy az újságírók ne kérdezhessenek rá a nyilvánvaló nézeteltérésekre.

Emiatt lapunknak sem állt módjában feltenni a kérdést Titus Corlăţeannak, hogy ma is fenntartja-e 2010-ben, a bukaresti szenátus külügyi bizottsága elnökeként tett kijelentését, miszerint a könnyített honosítás bevezetésével, június 4-ének a Nemzeti Összefogás Napjává nyilvánításával az Orbán-kormány vitatja a trianoni határokat.

Martonyi János elmondta, Magyarország és Románia folytatja és tovább akarja fejleszteni partnerségi együttműködését. „Az elmúlt hónapokban érzékeny szakaszba kerültek a két ország kapcsolatai, emiatt többen éreztük úgy, hogy veszélybe kerülhetnek az utóbbi években elért eredmények. Magyarország és Románia kapcsolataiban azonban továbbra is a közös érdekeknek kell meghatározóknak lenniük” – jelentette ki a magyar külügyminiszter, hozzátéve: abban egyeztek meg, hogy a nemzeti kisebbségekkel is összefüggő, vitás kérdésekre a párbeszéd útján keresik a megoldást.

Corlăţean emlékeztetett arra, hogy a két ország tíz éve írt alá stratégiai partneri nyilatkozatot, szerinte minden viszonylatban meg kell erősíteni ezt az együttműködést. A román diplomácia vezetője nem rejtette véka alá, miszerint a két fél között többek között azzal összefüggésben létezik nézetkülönbség, hogy Bukarest nem ismeri el az erdélyi magyarságnak a kollektív jogokra vonatkozó követeléseit, és csak az egyéni jogokról hajlandó tárgyalni.

Ezzel azonban erős kontrasztot alkotott Corlăţean későbbi eszmefuttatása arról, miszerint Bukarest elvárja, hogy Budapest biztosítsa a magyarországi románság számára a megfelelő támogatást egyházi, oktatási, művelődési és tömegtájékoztatási szinten. A román külügyminiszter arra kérte Magyarországot, a két ország nézetkülönbségeinek kezelésénél a bukaresti fél érzékenységét is vegyék figyelembe, különös tekintettel az őszi romániai parlamenti választásokra.

Erre a felvetésre Martonyi azt mondta, a nemzeti kisebbségekkel kapcsolatos érzékenység kölcsönös, és Magyarország azt kéri, hogy az erdélyi magyar közösség aggályait, igényeit a mindenkori román kormány megfelelően vegye figyelembe. Egyébként a felek áttekintették a két ország politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatait.

A román külügyminiszter azt ajánlotta, hogy 2013 első felében közösen szervezzenek olyan fórumot, amelyen a két ország miniszterelnöke és a szaktárcák vezetői egyeztethetnek a gazdasági, energetikai, biztonsági, infrastrukturális, mezőgazdasági és európai kérdésekről. (Mindez lapunk értesülései szerint a megbeszélésen konkrétan úgy hangzott el, hogy a két ország folytassa az együttes kormányülések megszakadt hagyományát). Bukarest felajánlotta Magyarországnak azt is, hogy a bagdadi román nagykövetség befogadja a magyar diplomatákat.

Tegnap ugyanakkor a román diplomácia vezetőjét udvariassági látogatáson fogadta Orbán Viktor kormányfő és Kövér László, az Országgyűlés elnöke is. A miniszterelnökkel folytatott megbeszélésen Orbán Viktor új magyar–román határátkelők megnyitását szorgalmazta annak érdekében, hogy az egymáshoz szorosan illeszkedő, határ menti gazdasági régiók újra működőképesek legyenek. A zártkörű találkozóról Havasi Bertalan, Orbán Viktor sajtófőnöke tájékoztatta a sajtót közleményben, amelyben azt írta: a román fél köszönetet mondott Magyarországnak a Románia schengeni csatlakozásához nyújtott folyamatos támogatásért.

A tárgyalópartnerek megállapították, hogy Közép-Európa energiabiztonsága közös stratégiai érdeke a két államnak, ezért gyors előrehaladást szeretnének elérni az azeri–grúz–román–magyar együttműködéssel létrehozandó gázvezeték, az AGRI-, valamint a Nabucco West-projektben egyaránt. 

Rostás Szabolcs, Budapest