A románok ismét „bevonulnak” Budapestre

Visszahelyezik a bukaresti diadalívre azt az emléktáblát, amely a román hadsereg 1919-es budapesti bevonulásának állított emléket – közölte a bukaresti művelődési minisztérium. A bukaresti műemlékek gondozásával megbízott hatóság ehhez kapcsolódó szerdai közleménye szerint a táblát a kommunizmus idején, 1953-ban tüntették el, a műemlékgondozó hatóság és a művelődési minisztérium szerint viszont a tábla a diadalív restaurálása során visszakerül a helyére.

Balogh Levente

2012. október 12., 08:392012. október 12., 08:39

A diadalíven olyan táblák kaptak helyet, amelyeken a hadsereg hivatalos román történetírás szerinti dicsőséges szereplése helyszíneinek nevét örökítik meg. A Budapest feliratú tábla 1936-ban került fel, annak emlékére, hogy 1919 nyarán a román királyi hadsereg az antant felkérésére Budapest ellen vonult, hogy leverje Kun Béla bolsevik rendszerét.

A hadjáratot – amelynek során a Tanácsköztársaságot ugyan leverték, de a román megszálló seregek ezt követően kifosztották a fővárost, számos üzem gépeit szerelték le és szállították a Kárpátokon túlra – a román történetírás Budapest felszabadításaként emlegeti. A tábla eltüntetéséről viszont azért döntött 1953-ban a sztálinista bukaresti vezetés, mert a kommunizmus fölötti győzelemnek állított emléket. Egyes források szerint a magyar főváros nevét le kellett volna vésni a tábláról, hogy soha ne lehessen helyreállítani, azonban végül csupán levakolták.Ez a restaurálás során derül ki bizonyosan.

Az ügy múlt héten kapott nyilvánosságot, amikor az Adevărul című bukaresti napilap magyarellenes hecckampányra próbálta felhasználni az emléktábla kérdését. A lap szerint ugyanis azt nem az ötvenes években, hanem valamikor 2005 és 2009 között vakolták le a magyarok kérésére, amikor az RMDSZ volt kormányon. A műemlékvédelmi hatóság ezt most határozottan cáfolta, rágalomnak minősítve az állításokat.

Bukarest-metrómegálló Szentpéterváron?
Vitát váltott ki Oroszországban, hogy Szentpétervár városvezetése Bukarestről kívánja elnevezni az egyik, decemberben átadandó metrómegállót. A botrány annak nyomán robbant ki, hogy a városatyák döntésébe Moszkva is beleszólt: Andrej Gyenyiszov külügyminiszter-helyettes levelet intézett a pétervári elöljárókhoz, amelyben leszögezte: a külügy nem javasolja a megálló román fővárosról való elnevezését, mivel „Románia nem tekinthető baráti országnak”, ráadásul a NATO tagja. A szentpétervári közgyűlés szerdai ülésén, a Ria Novosztyi tudósítása szerint, az Igazságos Oroszország párt képviselői javaslatot tettek arra, hogy küldjenek átiratot a külügyminisztréiumba, amelyben a hivatalos álláspont módosítását kérik. Alekszej Kovaljov, az Igazságos Oroszország képviselője úgy véli, a román kormány politikájától függetlenül a moszkvai vezetésnek meg kell erősítenie a román és az orosz nép közötti kötelékeket. A kommunisták szerint jogos a külügy álláspontja, mivel – ahogy egyik parlamenti képviselőjük, Oleg Kulikov fogalmazott – „Románia ma egyértelműen oroszellenes politikát folytat”. A román külügy ugyanakkor azt jelentette be, hogy – az orosz sajtóban megjelent beszámolók ellenére – tudomása szerint nem létezik az orosz külügy szentpéterváriaknak címzett levele.