
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Az online, valamint a közösségi média térhódításáról, a sajtó előtt álló kihívásokról értekeznek az anyaországi és a külhoni magyar sajtó képviselői az ezen a hétvégén a Visegrádon zajló II. Kárpát-medencei magyar médiatalálkozón.
2022. november 12., 16:132022. november 12., 16:13
2022. november 12., 16:162022. november 12., 16:16
A budapesti Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkársága, valamint a Magyar Nemzeti Médiaszövetség által rendezett fórum szombati megnyitóján Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter az elmúlt 12 év legfontosabb kormányzati eredményének nevezte a nemzet egységének megteremtését, amiben értékelése szerint kiemelkedő szerepet játszottak a határon túli médiumok. Szerinte nélkülük ezeket az eredményeket nem lehetett volna elérni. Gulyás Gergely kitért a kárpátaljai magyarság rendkívüli helyzetére a háborús helyzetben, megköszönve azoknak a sajtómunkásoknak, akik ebben a nehéz időben is sokat tesznek azért, hogy a magyar nyelvű tömegtájékoztatás megmaradjon Kárpátalján.
A mérések azt mutatják, hogy a Covid-járvány óta az online médiának nagyobb a jelentősége a televíziónál is, és ez nemcsak Magyarországon, hanem minden valószínűség szerint a határon túli médiumok esetében is igaz. A tárcavezető szerint a hírfogyasztókat tekintve 50 százalék feletti, aki az online felületekről tájékozódik, 40 százalék körüli a televízióból információt szerzők aránya, a többiek a nyomtatott sajtót veszik kézbe. „Ez nem változtat azon, hogy a nyomtatott sajtónak van értéke, amit meg kell őrizni, de a jelentősége, például a politikai vélemények meghatározásánál, rendkívül csekéllyé vált” – jelentette ki Gulyás Gergely. A tárcavezető hozzátette, objektíven értékelni kell azt is, hogy milyen újságírói teljesítmények állnak az egyes szerkesztőségek mögött. „Az nem fordulhat elő, hogy aki aktívan és jól dolgozott, bármilyen támogatás hiánya miatt az utcára kerül, elveszíti állását” – húzta alá Gulyás Gergely, egyértelműen a Príma Press lapcsoporthoz tartozó nyomtatott lapok – köztük a Krónika – megszüntetésére utalva.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára arról beszélt, hogy jövő héten rendezik meg a Magyar Diaszpóra Tanács és a Magyar Állandó Értekezlet üléseit. Ez szerinte lehetőséget és alkalmat teremt az összegzésre, a következő időszak céljainak meghatározására. „A média területén is egyre inkább egységes Kárpát-medencei térről lehet beszélni, a média része a nemzetpolitika intézményrendszerének” – hangsúlyozta Potápi Árpád János. A nemzetpolitikai eredményekről szólva kiemelte: megerősítették a külhoni közösségeket. 1 millió 150 ezer külhoni magyar tett állampolgársági esküt, ennek köszönhetően az előző választásokon több mint 318 ezer külhoni magyar szavazott, és 94 százalékuk a jelenlegi kormányt támogatta.
Úgy vélte, a sajtónak irányt kell váltania, mert eddig nem adott életmódválaszt, nem vázolt olyan megoldási lehetőségeket, ami túlélővé teszi az embereket. „Hasznos tudást kell biztosítani a közösségek számára, ezért a közvetlen környezetünkben található anyagból olyan tárgyakat kell gyártani, amit majd alakítani tudunk, mert a végén semmilyen identitásunk nem lesz” – állapította meg Demeter Szilárd.
Fotó: Nemzetpolitikai Államtitkárság
Toót-Holló Tamás, a Magyar Nemzeti Médiaszövetség elnöke, a Magyar Nemzet napilap főszerkesztője az online média előretöréséről beszélt. Rámutatott: megdöbbentően kevesen vannak hűséges olvasói az egyes felületeknek, a Google és Facebook uralja a médiateret. „Azt kell elérni, hogy ezek keresőmotorjai átvezessék az olvasókat az online felületeikre, hogy a kívánt üzeneteket el tudják juttatni az olvasókhoz” – mondta Toót-Holló Tamás.
A Kárpát-medencei magyar média jelenlegi helyzetét és kilátásait boncolgató panelen kiderült, Felvidéktől Kárpátaljáig, Erdélytől a Délvidékig nagy kihívásokat állít a szerkesztőségek elé az online előretörése, ugyanakkor a Facebook „mindenhatósága”. Kulin Zoltán, az ungvári TV21 vezérigazgatója beavatta a hallgatóságot, hogy a háború sújtotta Ukrajnában jelentős hatósági kontroll érvényesül a médiában, a csatorna műsorainak jelentős részét a központi, kijevi híradások teszik ki, ebbe a parancsszerű kompromisszumba kénytelen volt belemenni a magyar tévé a fennmaradása érdekében. A kárpátaljai újságírók ugyancsak a háborús helyzet miatt kénytelenek öncenzúrát gyakorolni.
Rostás Szabolcs, a Krónika vezető szerkesztője beszámolt a lap – és a Príma Press többi print kiadványának – nyomtatott változata januári megszűnéséről szóló kiadói döntésről. Elmondta, a továbbiakban annak tudatában kell folytatni a munkát az online kiadás írása-szerkesztése során, hogy mindez nem csupán a tájékoztatásra szorítkozik, hanem alapvetően hozzájárul az olvasótábor – jelesül az erdélyi magyar közösség – nemzet identitásának megőrzéséhez.
Váratlan húzással lepte meg a világot Donald Trump amerikai elnök: bejelentette, hogy megállapodott Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, hogy Oroszország jelentős mennyiségű dízelüzemanyagot szállít országa és a világpiac számára.
Navi Pillay dél-afrikai jogász, az ENSZ volt emberi jogi főbiztosa és a hágai Nemzetközi Büntetőbíróság egykori bírája kapja idén a Nobel-békedíjat – jelentette be pénteken Oslóban a Norvég Nobel-bizottság.
Maia Sandu, a Moldovai Köztársaság elnöke ismételten kijelentette, hogy támogatja az egyesülést Romániával, és úgy véli, hogy egy ilyen forgatókönyv nagyobb biztonságot nyújtana országának.
Oroszország ukrajnai háborúja veszélyes patthelyzetbe jutott, de az Egyesült Államok továbbra is minden erőfeszítést megtesz egy olyan megállapodás elérése érdekében, amely véget vet a konfliktusnak – jelentette ki Marco Rubio amerikai külügyminiszter.
Az Európai Bizottság a két ország kérésére műholdas felvételeket bocsát Bulgária és Románia rendelkezésére a Fekete-tengeren a kereskedelmi hajók ellen elkövetett támadások nyomán kialakult helyzet felméréséhez.
Böcskei László nagyváradi püspök szerint nem hangos emberekre, népünknek ma elsősorban hűséges emberekre van szüksége.
Vádat emeltek minősített emberkereskedelem és kényszermunka bűntette miatt egy romániai férfival szemben, aki erőszakkal és fenyegetéssel kényszerített munkavégzésre egy embert – közölte a Pest Megyei Főügyészség csütörtökön az MTI-vel.
Védelmébe vette Marco Rubio amerikai külügyminiszter az ország athéni nagykövetét, Kimberly Guilfoyle-t, aki azzal váltott ki botrányt, hogy sajtóértesülések szerint a román kormány megbuktatásához hasonló eljárással fenyegette meg a görög kormányt.
Kihallgatta Magyar Pétert a Központi Nyomozó Főügyészség szerda este egy 2024. június 21-i eset miatt – erről a kormányfő számolt be Facebook-bejegyzésében.
A Luca Niculescu kijelölt miniszterelnök által összeállítandó kormánynak körülbelül 60 százalékos esélye van arra, hogy átmenjen a parlamenti szavazáson – derül ki egy, az amerikai J. P. Morgan bank által ügyfeleinek elküldött elemzésből.
szóljon hozzá!