Fotó: Videófelvétel
Az Európai Unió ismételten azonnali tűzszünetet sürget a Hezbollah és Izrael között. Szorgalmazza továbbá, hogy mindkét fél kötelezze el magát amellett, hogy egy szélesebb körű, tárgyalásos rendezés részeként mindkét oldalon szavatolják a lakóhelyüket elhagyni kényszerülő lakosság biztonságos visszatérését – jelentette ki Josep Borrell, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője kedden.
2024. október 01., 23:492024. október 01., 23:49
2024. október 02., 01:032024. október 02., 01:03
„A fegyvereket most kell elhallgattatni, és a diplomácia hangjának kell szólnia úgy, hogy mindenki számára hallható legyen” – fogalmazott közleményében Josep Borrell, majd hangsúlyozta: mind Izrael, mind Libanon önállóságát szavatolni kell. Kijelentette: a harcokkal fel kell hagyni, minden további katonai beavatkozás drámaian súlyosbítaná a helyzetet. A nemzetközi humanitárius jogot minden körülmények között tiszteletben kell tartani – húzta alá.
Ezzel összefüggésben közölte, hogy az uniós tagállamok között, valamint más társult országokkal konzuli koordináció zajlik annak biztosítására, hogy felkészültek legyünk bármilyen vészhelyzetre.
– írta.
A főképviselő kiemelte továbbá: az ENSZ békefenntartók biztonsága és védelme a legfontosabb. Az EU ezért felszólít minden felet, hogy védje és támogassa az ENSZ libanoni missziójának (UNIFIL) küldetését – jelentette ki.
A szükség ezen órájában minden libanoni vezetőnek a nemzeti érdekeket kell előtérbe helyeznie, és együtt kell működnie a libanoni állami intézmények működésének helyreállításában, nevezetesen az új elnök megválasztásában és a teljes jogú kormány megalakításában. Az EU készen áll arra, hogy segítse Libanont állami intézményeinek megszilárdításában és a helyreállításhoz szükséges lépések megtételében – tette hozzá közleményében az uniós diplomácia vezetője.
Minderről Stéphane Dujarric, a főtitkár szóvivője számolt be. „Mindenáron el kell kerülni egy átfogó háborút Libanonban” – húzta alá Dujarric, hozzátéve, hogy Guterres a nap folyamán már felvette a kapcsolatot Nadzsib Mikáti ügyvezető libanoni kormányfővel, és tájékoztatta, hogy az ENSZ kész segítséget nyújtani a rászorulóknak.
– mondta Dujarric.
Jeanine Hennis, az ENSZ libanoni különleges koordinátora katasztrofális következményekre figyelmeztetett Izrael kedden bejelentett libanoni szárazföldi műveletével összefüggésben. „Ismét nagyon magas a kockázata annak, hogy egy újabb nemzedéket kárhoztatnak háborús sorsra” – írta Hennis az X-en. „A lövedékek és rakéták indítása, a bombázás és rajtaütések közepette a háborús gépezet nem tud választ adni a kiváltó okokra” – tette hozzá.
A török külügyminisztérium kedden bejelentette, hogy Törökország felkészült állampolgárainak evakuálására Libanonból, és hozzá segítségért fordult mintegy további húsz országgal működik együtt külföldiek lehetséges kimenekítésében a területén keresztül.
Törökország egyben azzal vádolta meg Izraelt, hogy szárazföldi műveletével libanoni területeket akar ellenőrzése alá vonni. „Az ENSZ Biztonsági Tanácsának fenn kell tartania a nemzetközi jogot, és meg kell hoznia minden szükséges lépést ezen támadással szemben, amely Libanon megszállását célozza” – hangsúlyozta a török diplomáciai tárca. A minisztérium az izraeli támadást „illegális inváziós kísérletnek” nevezte, amely „a régióban és azon túl is a biztonság és stabilitás” aláásását célozza, s „nagy valószínűséggel új migrációs hullámot gerjeszt, illetve táptalajt ad majd szélsőségeseknek szerte a világban”.
Noha Törökország is felajánlotta létesítményeit, a korábbi tapasztalatok, illetve földrajzi elhelyezkedése alapján az evakuálási folyamatok központja minden bizonnyal Ciprus lesz. Az Európai Unió Közel-Kelethez legközelebbi fekvő tagállamába 2006-ban mintegy 60 ezer embert menekítettek ki Libanonból, a Hezbollah és Izrael között akkor zajló háború elől.
Ausztrália arra szólította fel az országban tartózkodó mintegy 15 ezer állampolgárát, hogy hagyják el a fővárost, amíg a bejrúti repülőtér működik. A kanadai hatóságokkal közösen kialakított vészhelyzeti tervek között azonban a tengeri úton történő evakuálás is szerepel, így egy kereskedelmi hajózási vállalattal kötött megegyezés alapján naponta ezer kanadai és ausztrál állampolgárt szállítanának Ciprusra Libanonból.
Franciaország már több hónapja kidolgozta stratégiáját állampolgárai kimenekítésére, evakuálási parancsot azonban még adtak ki. Párizs jelenlegi vészhelyzeti terveinek középpontjában Ciprus és a bejrúti repülőtér áll, de tárgyalnak a Törökországon keresztül történő evakuálásról is. Egy francia hadihajó már a térségben van, egy helikopterhordozó pedig a következő napokban érkezik a Földközi-tenger keleti részére, arra az esetre, ha döntés születik a külföldi állampolgárok evakuálásáról – közölte kedden a francia hadsereg szóvivője.
Németország légi úton már evakuálta Libanonból a nagykövetségi dolgozók családjait és az egészségügyileg veszélyeztetett német állampolgárokat, valamint támogatásáról biztosította a távozni szándékozó többi állampolgárát is – áll a német külügyminisztérium és a védelmi minisztérium hétfőn kiadott közös közleményében.
Nagy-Britannia azonnali távozásra szólította fel állampolgárait Libanonból és mintegy 700 katonát vezényelt Ciprusra, ahol két katonai támaszpontja is van, valamint két hadihajója is a térségben tartózkodik. A brit kormány továbbá bérelt egy repülőgépet is, amely szerdától közvetlenül Londonba szállítja a távozó briteket.
Olaszország megerősítette a biztonsági személyzetet bejrúti nagykövetségén, Antonio Tajani külügyminiszter pedig ismételten arra kérte az olasz állampolgárokat, hogy sürgősen hagyják el az országot, valamint biztosítékokat kért Izraeltől, hogy a térségben nem éri támadás a békefenntartó műveletekben részt vevő olasz katonákat. Washington katonákat vezényelt Ciprusra, hogy – felkészülve minden lehetséges forgatókönyvre – segítsék az amerikaiak evakuálását Libanonból.
Hatalmas légitámadást indított Irán Izrael ellen kedden. Ballisztikus rakétákkal támadhatják Izraelt.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Kémkedéssel gyanúsított román állampolgárt tartóztattak le Németországban a rheinei Szövetségi Bíróság által kiadott elfogatóparancs alapján – jelentette be a román külügyminisztérium.
Az Iránnal folytatott, hónapokig tartó háború után bizonyos lőszerek készletei „szűkösebbek” lettek, de az Egyesült Államoknak vannak más, kevésbé fejlett fegyvertípusai is, amelyekkel szükség esetén folytathatják a harcot – ismerte el Donald Trump.
Oroszország nem hívja vissza konzultációra romániai nagykövetét, azonban egy orosz diplomata bukaresti hatóságok általi kiutasítására „megfelelő válasz” fog érkezni.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a nemzetbiztonsági tanács szerdai ülésén megerősítette: partnereitől elutasító választ kapott arra a kérésére, hogy biztosítsanak további légvédelmi eszközöket ballisztikus rakéták ellen.
A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a parlament jövő kedden válassza meg Magyarország új köztársasági elnökét.
A közösségi médiában terjedő fél- és álinformációk vezettek ahhoz, hogy múlt héten több tízezer migrns indult útnak Marokkóból, hogy átússzon a Spanyolországhoz tartozó enklávéba, Ceutába.
Legkevesebb tizenöten meghaltak az ukrán fővárost és környékét keddre virradóra ért tömeges orosz légitámadás következtében, a sebesültek száma meghaladja az ötvenet – jelentették az ukrán hatóságok.
Az amerikai hadsereg egyik kulcsfontosságú rakétavédelmi rendszeréhez tartozó elfogórakétáinak közel 80 százalékát felhasználta, miközben a Pentagon lőszerkészlete „veszélyesen alacsony” – derül ki a helyzetet ismerő több forrásból.
Az alacsony vízállás miatt ismét láthatóvá váltak a második világháborús német hajók a Duna szerbiai szakaszán, a román határhoz közeli Prahovónál. Ez legutóbb négy évvel ezelőtt történt, amikor szintén rendkívül alacsony volt a folyó vízállása.
Visszavonta az M1 Híradó bejelentett főszerkesztőjének és műsorvezetőjének – Hajdú Gábornak és Borsa Miklósnak – megbízását a közmédia vezetősége – közölte a Duna Médiaszolgáltató Zrt. Sajtó és Marketing Irodája kedden az MTI-vel.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!