Magyarországon Trianon után 103 évvel is erős a nemzeti összetartozás gondolata, a magyar emberek véleménye szerint a nemzet nem ér véget az országhatárainknál, hanem átnyúlik azokon – derül ki a Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért (KINCS) legfrissebb kutatásából.
2023. július 05., 12:022023. július 05., 12:02
A májusi, ezer ember telefonos megkérdezésével készült reprezentatív kutatásban a résztvevők háromnegyede (76 százaléka) úgy gondolta, hogy minden magyar összetartozik, bárhol is éljen a világon, 85 százaléka szerint pedig minden magyar gyermek kincs, bárhol is születik. A válaszadók 83 százaléka szerint a közös anyanyelv és kultúra minden magyart összeköt.
Tízből hat megkérdezett szerint a Kárpát-medencei határon túli magyarokat elsősorban a helyben maradásban kell segíteni, és őket fokozottabban kell támogatni, mint a világ más tájain élő magyarokat.
és azzal is egyetértettek, hogy a kivándorolt magyarok hazatéréséhez segítséget kell nyújtani – derül ki a felmérésből.
A kutatás szerint tízből négy magyarnak van a Kárpát-medencében élő határon túli magyar ismerőse, míg tízből hat embernek van más országban élő magyar ismerőse. Ez utóbbiak hazaköltözése kapcsán a válaszadók 62 százaléka örülne annak, ha az ismerőse visszaköltözne Magyarországra, és minden második ember szerint ebben kell is támogatni őket.
A közleményben kitértek arra, hogy a határon túli, külhoni magyar családok támogatása 2018 óta a Köldökzsinór programban valósul meg, amelynek keretében minden megszülető magyar gyermek után – a magyarországi feltételekhez hasonlóan – lehet anyasági támogatást igényelni és babakötvényt nyitni; ezeket a támogatásokat eddig már több mint 48 ezer külhoni magyar újszülött családja vette igénybe.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Financial Times vasárnap ismertetett friss felmérése szerint rekordmélységbe süllyedt Donald Trump amerikai elnök támogatottsága.
A nyugati országok vádja, miszerint Moszkva részese volt a lipcsei drónincidensnek, fő vonalakban egy igazi háború kezdetét jelenti – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter a Rosszija 1 televíziónak nyilatkozva.
Egy amerikai háborús szimuláció Oroszország Moldovai Köztársaság és Románia elleni 2028-as támadását modellezte. A résztvevőknek arról kellett dönteniük, hogyan reagáljon az Egyesült Államok. Washingtoni elemző szerint Amerika „tétova választ” adna.
Szimbolikus gesztus, ugyanakkor fontos a magyar–ukrán kapcsolatok szempontjából, hogy a kijevi parlament csütörtökön határozatban ítélte el a kárpátaljai magyarok és németek ellen a szovjet hatóságok által elkövetett atrocitásokat.
Új megállapodások születtek a Románián átvezető vasúti és folyami útvonalak logisztikai kapacitásának bővítéséről az üzemanyag-ellátás érdekében – jelentette be Ukrajna.
Ukrajna Legfelsőbb Tanácsa csütörtökön elfogadta azt a történelmi jelentőségű nyilatkozatot, amelyben elismeri és elítéli a szovjet katonai közigazgatás 1944–1946 között Kárpátalján elkövetett tömeges jogsértéseit és elnyomó intézkedéseit.
Magyarország továbbra is csak egy érdemalapú uniós csatlakozási folyamatot támogat Ukrajna esetében, gyorsított vagy kivételes eljárást nem – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök csütörtöki budapesti sajtótájékoztatón.
Durvul a Németország és Oroszország közötti konfliktus, amely amiatt mélyült tovább, hogy Berlin Moszkvát tette felelőssé a lipcsei repülőtéren talált, katonai minőségű robbanóanyaggal felszerelt drónok miatt, és hibrid háborús lépésekkel vádolta meg.
A lipcsei repülőtéren robbanószerrel felszerelt drónnal tervezett, de meghiúsult támadás újabb eszkalációt jelent az Unió területén – jelentette ki Ursula von der Leyen.
Ismét kölcsönös katonaik csapásokba torkollott az Egyesült Államok és Irán közötti ellentét: az amerikai hadsereg kedden újabb támadásokat hajtott végre Irán ellen.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!