Azt ígérik, nem engedik elszabadulni az üzemanyagárakat
Fotó: Jakab Mónika
Üzemanyagárstop meghirdetését fontolgatja a bukaresti kormány, amennyiben még jobban meglódulna a benzin és a gázolaj ára. Gyerkó László, a Versenytanács tagja azt mondja, a legjobb az lenne, ha az üzemanyagokra kivetett adókat, illetékeket csökkentenék.
2022. január 21., 08:032022. január 21., 08:03
Ha szükséges, a román állam beavatkozik az üzemanyagárak alakulásába – jelentette ki szerda este a román közmédiának nyilatkozva Virgil Popescu energiaügyi miniszter. „Követjük az árakat az energiapiacon. Az üzemanyag ára leginkább a kőolaj árának függvényében ingadozik. Igaz,
– fejtette ki a tárcavezető. Felidézte, az elmúlt években nem volt szükség beavatkozásra, a piac szabályozta önmagát. Két évvel ezelőtt kivették a jövedéki adót, akkor gyakorlatilag olcsóbb lett az üzemanyag.
Virgil Popescu beszélt ugyanakkor arról is, hogy
de a finomítók importálnak Kazahsztánból. „Spekulációnak bizonyultak, hogy az árak elszabadulnak, mert nem lesz elég termelés; drágulás volt ugyan, de nem robbanásszerű. Követjük a piacot, ha szükséges, meghozzuk a megfelelő intézkedéseket” – szögezte le a miniszter.
„A kormány dönthet úgy, hogy befagyasztja egy meghatározott, rövid időre az árakat,
– fogalmazott a Krónika megkeresésére Gyerkó László, a Versenytanács tagja. Hozzátette, általában annak a híve, hogy az állam ne avatkozzon be a szabadpiac mozgásába, ám kritikus időszakban, mint a mostani is, rövid időre megteheti. Ugyanakkor a legnagyobb mozgástere ott van, ha csökkenti az üzemanyagra kivetett adókat, illetékeket.
Gyerkó László arra is kitért, hogy a Versenytanácson belül egy egész igazgatóság figyeli az energiaárakat, és ezen belül az üzemanyagárakat is. Egyelőre azt tapasztalják, hogy nincs más jellegű ármozgás, mint az egész európai piacon tapasztalt. A versenyhivatalban követik az európai piac, az osztrák tőzsde mozgását, az energiaár-kilengések ugyanis ott csapódnak le leginkább, az a releváns ebben a térségben. Ehhez viszonyítva pedig Romániában nem volt jelentős eltérés, ami indokolta volna, hogy a Versenytanács kivizsgálást indítson, mondta Gyerkó.
Jelezte: folyamatosan zajlik a monitorozás,
A kritikus időszakokban ugyanakkor a kormánynak jogában áll meghozni olyan döntéseket, hogy rövid időre szabályozza az árakat. „Jogilag erre megvan a lehetőség, ám ha erre sor kerül, elsősorban az adókat, illetékeket kell csökkenteni egy meghatározott időre, ezzel mérsékelve az árakat” – fogalmazta meg a Versenytanács tagja. Kifejtette, ha megvizsgáljuk az üzemanyagár összetételét, látszik, hogy 40 százalékát a különböző adók és illetékek jelentik, tehát ebben a szegmensben a kormánynak jelentős mozgástere van.
Gyerkó László ugyanakkor rámutatott, a nemzetközi piac mozgásai nagymértékben befolyásolják az ágazatot, egész Európában emelkednek az energiaárak. „Reméljük, nem lesznek óriási kilengések,
– összegzett a Versenytanács tagja.
Mint ismeretes, a magyar kormány tavaly novemberben döntött úgy, hogy megállítja az egyre növekvő üzemanyagárakat, és 480 forintos (1 lej 72 forint) literenkénti árban határozta meg a benzin és a gázolaj legmagasabb értékét. Az intézkedés bevált, ám a rendelet február közepén érvényét veszíti, hacsak meg nem hosszabbítja a kormány. Elemzők szerint utána meglódulhat az üzemanyag ára, akár 50 százalékos drágulás is bekövetkezhet.
Jelenleg 80–90 dollár között van ez az érték, ám ha a világpiaci ár emelkedik, az minden országba begyűrűzik. Magyarországon tehát attól tartanak, hogy ha február közepén megszűnik az üzemanyagárstop, és közben tovább emelkedik az olaj ára, akár 700 forintba is kerülhet egy liter üzemanyag, ami jelenleg 477, illetve 479 forint. Az RTL érdeklődésére a magyar kormány illetékesei annyit mondtak, a hatósági árazás esetleges meghosszabbításáról az aktuális világpiaci és egyéb körülmények alapján döntenek majd.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Jelen állás szerint nem lép hatályba a helyi ingatlan- és gépjárműadók emelése a tervezett időpontban, január elsején, miután az alkotmánybíróság csütörtökön úgy döntött: csak február 4-én tárgyal a jogszabály ellen benyújtott óvásról.
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!