Brassóban is több gyár helyén áll új lakónegyed
Fotó: Pinti Attila
Erdély és a Partium valamennyi városára jellemző trenddé vált, hogy ahol bezárnak egy nagy múltú gyárat, hamarosan új lakónegyedek nőnek ki a földből. Nincs ez másként Brassóban sem, ahol már az egykori traktorgyár és a csapágygyár helye is új rendeltetést kapott, és minden valószínűség szerint ez lesz a sorsa a legrégebbi erdélyi cipőgyárként számon tartott Tino cipőgyárnak is. Bár a bukaresti gazdasági portálok értesülései eltérőek, a végkifejlet minden valószínűség szerint ugyanaz lesz.
2023. július 17., 18:542023. július 17., 18:54
2023. július 17., 19:012023. július 17., 19:01
Bezárták a 125 éve alapított brassói Tino cipőgyárat, és a belga Speedwell ingatlanfejlesztőnek ígérték eladásra – adta hírül hétfőn a Profit.ro a gazdasági portál, újságírója által megvizsgált dokumentumokra hivatkozva.
Azt írták, hogy a Neculai Olaru igazgató és több száz kisebbségi részvényes tulajdonában lévő üzemben a közelmúltban döntöttek a termelés csökkentéséről, és a brassói Hátulsó (ma Avram Iancu) utca 66. szám alatti tevékenység leállításáról. A részvényesek ugyanakkor jóváhagyták a gyártelepen lévő valamennyi berendezés és gép eltávolítását, áthelyezését, leszerelését vagy hátra hagyását.
A Tino által gyártott cipők
Fotó: Facebook/Tino
Ugyan egyelőre sem a gyár, sem a belga ingatlanfejlesztő nem erősítette meg a Profit.ro értesülését, a portál arról adott hírt, hogy a gyár részvényesei szándéknyilatkozatot írtak alá a Jan Demeyere és Didier Balcaen belga befektetők tulajdonában lévő Speedweel ingatlanfejlesztő céggel, amelyben a brassói ingatlan eladását ígérik. Nemrég arról is döntöttek, hogy jóváhagyják az adásvételi szerződés megkötését, miután a potenciális vevő átesett a jogi, kataszteri és műszaki (beleértve a környezetvédelmi és városrendezési) átvilágítási folyamaton. A vételár teljes kifizetésének időpontjáig a gyár tulajdonosai jelzálogjogot tartanak fenn a telken.
A Speedwell ingatlanfejlesztő cég a múlt hónapban vásárolta meg a temesvári 1 Iunie textilgyár egykori telkét, a Paltim után pedig ez volt a második használaton kívüli termelőegység, amelyet a Béga-parti városban vásárolt. A legújabb akvizíció pedig azzal a bejelentett céllal történt, hogy a telken lakásokat, irodákat és kereskedelmi egységeket alakítsanak ki.
Más információi vannak ugyan az Economica.net gazdasági portálnak, a végkifejlet azonban várhatóan ugyanaz lesz. Hétfőn délelőtt arról cikkeztek, hogy június 14-ei ülésén a Tino részvényeseinek a közgyűlése jóváhagyta a brassói gyár bezárását és a telep eladását, ám értesüléseik szerint a döntés szerint a Maroon Invest céggel kötnek adásvételi szerződést vagy közvetlenül, vagy valamely hozzá tartozó cég révén, szem előtt tartva a potenciális vevő és a vállalat között május 2-án aláírt szándéknyilatkozatban rögzítetteket.
Az Economica.net mást nem közöl, de a Maroon Invest CAEN-kódja 4110, vagyis szintén egy ingatlanfejlesztőről van szó.
A portál értesülései szerint a részvényesek ugyanakkor jóváhagyták az igazgatótanácsnak a vállalat 2023 júniusa és 2024 augusztusa közötti időszakra vonatkozó tevékenységéről szóló javaslatait is, nevezetesen a lábbeliknek az ország különböző részein található raktárakból és a bemutatóüzletekből történő értékesítését, a bérelt helyiségek bérleti díjának kezelését, valamint a vállalat felszereléseinek és nyersanyagainak hasznosítását.
A meglévő készleteket értesítik
Fotó: Facebook/Tino
2021 áprilisa és 2023 májusa között a Tino igazgatótanácsa az aradi, szatmárnémeti, brassói (Bukaresti út), târgoviştei, nagyszebeni, nagybányai, bákói telephelyek bezárásáról döntött.
A Tino gyár üzleti forgalma a cikk szerint tavaly mintegy 18 százalékkal 7,6 millió lejre nőtt, és szerény, mindössze 57 ezer lejes nyereségről számolt be. Az elmúlt 18 év csúcsát 2016-ban érte el a gyár, amikor 12,8 millió lejes forgalmat ért el. Neculai Olaru gyárigazgató a sajtónak elmondta, hogy 2008-ban 14 millió eurós ajánlatot kapott az ingatlan eladására egy befektetőnek, aki lakóparkot akart építeni a telken, de ő magas árat kért, és az üzlet meghiúsult.
Egy kis gyártörténet
A brassói cipőgyár története 1862-ben kezdődött a Scherg család bőr- és cserzőműhelyeként, amely aztán 1924-ben a Miess-testvérek tulajdonába került. A gyártást később államosították, és átnevezték Aurora, majd Timpuri Noi névre, amelyből a jelenlegi rövidített név, a Tino is származik. Neculai Olarut 1984-ben nevezték ki a gyár igazgatójává, és a Termene.ro adatai szerint jelenleg a Tino részvények 42,96 százalékát birtokolja.
Az 1994-es privatizáció idején az üzem mintegy 2000 embert foglalkoztatott, 2019-ben 200-at, tavaly pedig mintegy 80-at. A gyár honlapján az áll, hogy a gyártóegységben 5 varró- és 4 talpazószalag van, és havonta 50 ezer pár cipőt gyártanak a teljes gyermek-, tini- és felnőtt lábbeli választékból, 18–45 közötti méretben. A Tino olyan márkákkal működött együtt, mint az Igi-Imac, a Decathlon, a Skandia, az Exportacc, a Bonis (a Tommy Hilfiger számára) és a Boche.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Traian Băsescu volt államfő szerint Románia egyik legsúlyosabb problémája, hogy az ország évről évre riasztóan magas kamatokat fizet a korábban felvett hitelek után. Évente mintegy 11 milliárd eurót fordítanak az államadósság kamatfizetésére.
Az Intelligens Energia Egyesület (AEI) szerint a háztartási villamosenergia-fogyasztók akár 35 százalékkal is csökkenthetnék a számláikat, ha szolgáltatót váltanának, mivel a piacon jelenleg 1 lej/kWh alatti ajánlatok is elérhetők.
Hamis tartalmak terjednek az interneten, a célzott csalási módszerre figyelmeztet az egyik legnagyobb romániai bank, a Banca Transilvania. A csalók célja, hogy megszerezzék a bank ügyfelek személyes és pénzügyi adatait.
Az Európai Unió és a Mercosur (Dél-amerikai Közös Piac) képviselői szombaton a paraguayi fővárosban, Asunciónban több mint huszonöt éven át tartó tárgyalás után aláírták a két szervezet közötti szabadkereskedelmi megállapodást.
Románia a súlyos fagyos időszakokban azzal szembesül, hogy a belföldi termelésből és a tárolókból történő szállítási kapacitása korlátozott, ilyenkor a gázimport – különösen Magyarországról – szükségessé válik a fogyasztási csúcsok fedezéséhez.
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!