Partiumi kiállítók az OMÉK-on
Fotó: Facebook/Partiumi Falugazdász
A rendszerváltás óta idén volt a legnépesebb erdélyi részvétel a budapesti Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállításon és Vásáron (OMÉK): mintegy 250 erdélyi gazda számára biztosított bemutatkozási lehetőséget a Kárpát-medence legnagyobb mezőgazdasági seregszemléje. Az Agrárminisztérium által kiemelten kezelt határon túli termelők számára több együttműködési lehetőség is körvonalazódott az OMÉK-on – nyilatkozta a Krónikának a partiumi gazdaszervezet vezetője.
2025. szeptember 22., 19:082025. szeptember 22., 19:08
2025. szeptember 22., 19:322025. szeptember 22., 19:32
Szeptember 18–21. között rendezték meg a 82. Országos Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kiállítást és Vásárt (OMÉK), amely a Kárpát-medence legjelentősebb mezőgazdasági és élelmiszeripari szakkiállítása. Idén mintegy 900 kiállító mutatta be termékeit, szolgáltatásait és innovációit, a látogatók száma pedig meghaladta a 80 ezret. A szervezők adatai szerint a négy nap alatt több ezer szakmai egyeztetésre és üzleti tárgyalásra került sor, valamint családi és kulturális programok is színesítették a rendezvényt. Kiemelt esemény volt a Hungarian Food Summit, amelyen 36 ország 200 beszerzője találkozott magyar gyártókkal, hogy új exportkapcsolatok szülessenek.
A látogatók körében nagy sikert aratott Borbás Marcsi főzőshow-ja, az állatbemutatók, a mezőgazdasági gépek, valamint a kézműves udvar, ahol az érdeklődők saját élményként próbálhatták ki a hagyományos technikákat. A szervezők tájékoztatása szerint lenyűgöző volt a négynapos rendezvény gasztronómiai kínálata is: a Kárpát-medence ízei és a kistermelői vásár mellett a partnerország, a Fülöp-szigetek trópusi különlegességei is nagy figyelmet kaptak. A látogatók szombaton megkóstolhatták a rekordnagyságú, 8 méteres kürtőskalácsot is.
A közép-erdélyi gazdák standjának a bejárata
Fotó: Facebook/Pro Agricultura
A kétévente megrendezett OMÉK szervezői egyre nagyobb figyelmet fordítanak a határon túli termelőkre: az erdélyi gazdák idén rekordnagyságú felületen állíthatták ki termékeiket a falugazdászokat foglalkoztató három nagy gazdaszervezet – a székelyföldi, a közép-erdélyi és a partiumi – szakmai támogatásával. Kovács Szabolcs István, a partiumi falugazdászok szervezeti vezetője a Krónikának elmondta, hogy a legutóbbi OMÉK-hoz képest idén több mint a kétszeresére nőtt az erdélyi gazdáknak felkínált kiállítási felület:
Ezzel arányosan 2025-ben megkétszereződött a budapesti kiállításon részt vevő erdélyi gazdák száma is: idén összesen 250 kiállító érkezett a partiumi, belső-erdélyi és székelyföldi megyékből az OMÉK-ra.
A szatmárnémeti mezőgazdasági szakember tapasztalatai szerint igen sikeres volt az erdélyi kézműves termelők felhozatala:
„Az OMÉK elsősorban azt a célt szolgálja, hogy gazdáink megmutassák magukat, ismertebbek legyenek, elsajátítsák a szükséges marketingfogásokat. Ez nem feltétlenül jár azonnali anyagi haszonnal, de fontos lépcsőt jelent a gazda fejlődése szempontjából” – összegezte a vásár hozadékát a falugazdászok szatmári vezetője.
Kovács Szabolcs István azért is tartja sikeresnek a minden eddiginél népesebb erdélyi bemutatkozást, mert a termékek mellett az erdélyi kultúra, a történelem, a népviselet és a néptánc is hangsúlyos szerepet kapott. Az OMÉK színpadán a négy nap során folyamatosan felléptek Kárpát-medencei néptánccsoportok – Erdélyből is számos együttes érkezett Budapestre. Mindez kiváló keretet nyújtott a hungarikumnak számító Kárpát-medencei termékek bemutatkozásának is, amelyek iránt szintén nagy volt az érdeklődés.
Nagy István mezőgazdasági miniszter (jobbról a negyedik) erdélyi kiállítók, falugazdászok és politikusok körében a „györgyfalvi szobában”
Fotó: Facebook/Pro Agricultura
„Idén is jó volt megtapasztalni, hogy Nagy István mezőgazdasági miniszternek, Jakab Istvánnak, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek (MAGOSZ) elnökének, valamint a Magyar Országgyűlés alelnökének, továbbá Nacsa Lőrincnek, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkárának szívügye a határon túli gazdatársadalom – minden segítséget megígértek. Nagyon jó beszélgetések zajlottak” – mutatott rá portálunknak Kovács Szabolcs István.
Egy Kárpát-medencei online boráruház terve is készülőben van, amely „Kincses Pince” név alatt vonultatná fel valamennyi régió kínálatát.
Az Agrárminisztérium keretében további együttműködési tervek is kidolgozás alatt állnak.
A partiumi falugazdászok szakmai vezetője kiemelte a különböző régiós védjegyes termékek közös megjelenítésének és forgalmazásának lehetőségét is.
Szárított zöldségkeverékeket és aszalt gyümölcsöket kínáló partiumi kiállító a budapesti vásáron
Fotó: Facebook/Partiumi Falugazdász
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A piaci értéken alapuló ingatlanadó bevezetése nem vezet automatikusan további emelésekhez – jelentette ki Ilie Bolojan hétfő este.
Ilie Bolojan kormányfő kedden kijelentette, hogy szükség van egy egységes bértörvényre, amelynek azonban a fizetésemelések mellett indokolt esetekben bércsökkentésekről is rendelkeznie kell.
A Mercosur–Európai Unió szabadkereskedelmi megállapodás körüli vita az elmúlt hetekben új lendületet kapott. Vincze Lóránt EP-képviselő szerint az Európai Bizottság az Európai Parlament jóváhagyása előtt ideiglenesen életbe léptetheti az egyezményt.
A földgáz árának várható emelkedése az ipari fogyasztók esetében tovább növeli az élelmiszerárakat – figyelmeztetett hétfőn az Intelligens Energia Egyesület (AEI) elnöke, Dumitru Chisăliţă.
Tavaly 32,743 milliárd euró volt a román külkereskedelmi mérleg hiánya, 2 százalékkal, azaz 673 millió euróval kisebb, mint 2024-ben – közölte az Országos Statisztikai Intézet (INS) hétfőn.
A villamos energia, a földgáz és az üzemanyagok magas adóterhelése rontja a román ipar versenyképességét, és közvetve emeli a fogyasztási cikkek árát – állapította meg vasárnapi közleményében az Intelligens Energia Egyesület elnöke.
A Déli-Kárpátokat átszelő Nagyszeben–Pitești autópálya egyik legnehezebb szakaszán, a Vâlcea megyei Robești alagútpárnál látványos ütemben halad a hegy átfúrása.
Románia könnyedén elveszítheti az országban már jelen lévő külföldi munkaerőt Spanyolország javára, mivel a romániai jogszabályi környezet elriasztja mind a vendégmunkásokat, mind a munkáltatókat – állítják a munkaerő-közvetítők.
Az idei év egyfajta tükörképe lehet a 2025-ösnek – szögezte le a Krónika megkeresésére Bálint Csaba, a Román Nemzeti Bank (BNR) igazgatótanácsának tagja.
Vizsgálatot indított a Versenytanács annak megállapítására, hogy a Román Vasúttársaság (CFR) a romániai villamosított vasúti infrastruktúra üzemeltetőjeként visszaélt-e gazdasági erőfölényével.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!