Fotó: Haáz Vince
Az idei második negyedévben 8210 lej volt a romániai háztartások átlagjövedelme és 3274 lej az egy főre jutó bevétel; ez 2 százalékos növekedést jelent 2024 első negyedévéhez képest – tájékoztatott hétfőn az Országos Statisztikai Intézet (INS).
2024. október 07., 11:292024. október 07., 11:29
A közlemény szerint éves összevetésben a háztartások átlagjövedelme 18,3 százalékkal, az egy főre jutó átlagos havi jövedelem pedig 18,2 százalékkal nőtt idén április és június között.
Az INS adatai szerint a pénzbeli jövedelem háztartásonként átlagosan havi 7637 lejt (személyenként 3046 lejt), a természetbeni jövedelem pedig háztartásonként havi 574 lejt (személyenként 229 lejt) tett ki. Ez 2,2 százalékos, illetve 0,5 százalékos növekedést jelent az előző három hónaphoz képest.
Az átlagban 5567 lejes havi összegű bérjövedelmek és a hozzájuk kapcsolódó egyéb bevételek a háztartások összes jövedelmének 67,8 százalékát jelentették. Emellett a szociális ellátásokból származó, átlagban 1563 lejes jövedelem (19 százalék), valamint a természetbeni jövedelem (7 százalék) is hozzájárult a háztartások teljes jövedelméhez.
1,3-szor nagyobb mint a vidékieké. Az egy főre jutó bevétel a városi háztartásokban 3868 lej volt, és 1,5-ször nagyobb volt a vidéki háztartásokban regisztráltnál.
Városon a fizetések és a bér jellegű juttatások tették ki a teljes jövedelem 74 százalékát, vidéken ez az arány 16,9 százalékponttal kisebb volt. A szociális juttatásokból származó összegek vidéken a jövedelem 20,6 százalékát jelentették, városon ennél 2,5 százalékponttal kevesebbet. A természetbeni jövedelem az összbevétel 12,1 százalékát tette ki vidéken, ez az arány 3-szor nagyobb a városon jegyzettnél – írta az Agerpres.
A háztartások átlagos havi pénzbeni kiadása 2024 második negyedévében 6486 lej (személyenként 2587 lej) volt, és 1,8 százalékkal haladta meg az előző negyedévi kiadásokat.
33,4 százalékát (2308 lej) a helyi és központi adók, illetékek, társadalombiztosítási járulékok, 2,3 százalékát (162 lej) pedig a háztáji gazdálkodással kapcsolatos költségek (a tenyészállatok és baromfik etetésére, vetőmagra, állatorvosi szolgáltatásokra stb. fordított kiadások) – derül ki az INS adataiból.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Csütörtökön az Országházban átadták a Nemzet Gazdásza címet. Az idén Balla Géza erdélyi borász, Feczák János agrármérnök és Rittlinger József gazdálkodó részesült az elismerésbe
A gyors megoldások, mint a tömeges elbocsátások vagy bezárások, inkább súlyosbíthatják az állami tulajdonú vállalatok problémáit, mintsem megoldanák azokat – jelentette ki Irineu Darău gazdasági miniszter.
2025 októberéhez képest novemberben 2,2 százalékkal 5615 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte pénteken az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Miközben Bulgária a jelenlegi ütemben 30 év múlva fogja befejezni tervezett autópályáit, Románia új rekord előtt áll a sztrádaépítés terén – állítja párhuzamba a két szomszédos ország közúti infrastrukturális megvalósításait a bolgár Sega hírportál.
Jelentősen, 35 százalékkal emelkedett a földgáz ára a Román Árutőzsdén, amivel az árszint meg is haladta az európai piaci szintet. Mindez pedig nem túl kecsegtető olyan körülmények között, hogy a kormány arra készül, hogy megszünteti az ársapkát.
Cseke Attila fejlesztési miniszter szerdán kijelentette, hogy a közigazgatási intézkedéscsomagról szóló törvénytervezetet a kormánykoalícióban fogják véglegesíteni.
Új lehetőség nyílik a virág- és gyógynövény-termesztők előtt: az uniós csatlakozás óta először külön pályázati konstrukció támogatja az ágazat beruházásait. A DR–18-as intézkedés akár 100 ezer euró vissza nem térítendő támogatást kínál gazdaságonként.
Elkezdődött a 2026-os évi állami költségvetés előkészítése – jelentette be Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes szerdán a Facebook-oldalán.
A novemberi 9,76 százalékról tavaly decemberben 9,69 százalékra csökkent az éves infláció Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A fejlesztési minisztérium honlapján kedd este közzétett törvénytervezet szerint 2026-ban a központi közigazgatásban a 2025-ös szinthez képest 10 százalékkal csökkennek – az alapbérek érintése nélkül – a személyi jellegű kiadások.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!