Tavaly Romániában voltak a harmadik legolcsóbbak az új lakások
Fotó: Bálint Eszter
Európai viszonylatban Bosznia-Hercegovina és Görögország után Romániában voltak a harmadik legolcsóbbak az új lakások 2023-ban, négyzetméterenkénti áruk a 2022-es 1461 euróról 1504 euróra nőtt – derül ki a Deloitte elemzéséből, amely 24 ország lakáspiacát vizsgálta.
2024. augusztus 07., 13:182024. augusztus 07., 13:18
Az elemzés szerint változatlanul Ausztriában a legmagasabbak a lakásárak, 2023-ban 4920 euróba került egy négyzetméter; ezt Németország (4700 euró/négyzetméter) és Franciaország (4538 euró/négyzetméter) követte a sorban.
A 24 vizsgált országból 15-ben nőtt tavaly az új lakások átlagára 2022-höz képest, a legjelentősebb mértékben Magyarországon (13,3 százalékkal) és Lengyelországban (12,2 százalékkal). A legnagyobb árcsökkenést Olaszországban (mínusz 10,7 százalék), Dániában (mínusz 3,8 százalék), Norvégiában (mínusz 3,5 százalék) és az Egyesült Királyságban (mínusz 3,3 százalék) jegyezték.
Ezzel Románia a negyedik helyen áll Dánia (4,7 évnyi bruttó átlagfizetés), Norvégia (4,8) és Olaszország (5,3) után. A legkevésbé megfizethető országok Csehország és Szlovákia voltak, ahol 13,3, illetve 12,7 évnyi átlagbérre volt szükség egy új lakás megvásárlásához.
A legdrágább európai városok listáját továbbra is Párizs vezeti, ahol az új lakások négyzetméterenkénti átlagára 14 900 euró volt. Ezt München (10 900 euró/négyzetméter) és London (8018 euró/négyzetméter) követte a sorban.
Az Agerpres hírügynökség által szemlézett elemzés rávilágít: Románia azon kevés európai országok közé tartozik, ahol nem a főváros a legdrágább: hasonló helyzetben van még Belgium, ahol Antwerpenben a legdrágábbak a lakások, Olaszországban Milánóban, Németországban Münchenben, Spanyolországban pedig Barcelonában a legmagasabbak az árak.
Az év első öt hónapjában 21,5 százalékkal csökkent Romániában a lakásépítés volumene – közölte csütörtökön az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Három szoba, két erkély, modern bútor – mindez egy nemrég felújított panelházban, és mindössze 12 500 euróért megvásárolható egy erdélyi városban – irányította rá a figyelmet a Fanatik.ro portál.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!