Elkelt? Hirtelen megnőtt a kereslet az új építésű lakások iránt a közelgő áfaemelés miatt (képünk illusztráció)
Fotó: Bálint Eszter
Jelentősen megnőtt a kereslet az új építésű otthonok iránt, miután hivatalossá vált, hogy januártól ötről kilencszázalékosra nő a legtöbb 600 ezer lejbe kerülő, 120 négyzetméteresnél kisebb alapterületű lakások vásárlásakor fizetendő általános forgalmi adó (áfa/TVA) Romániában. Az év hátralévő másfél hónapjában azok is több ezer eurót spórolhatnak, akik csak az előleget fizetik ki még idén az áhított ingatlanért. Szakértők szerint jövőre alaposan megsínyli az ingatlanpiac a kormány erre is kiterjedő megszorító intézkedéseit.
2023. november 17., 18:332023. november 17., 18:33
Az ötszázalékos lakásvásárlási áfakulcs másfél évtizede érvényben van Romániában valamilyen formában. A 2008-as világválság utáni talpra állítást célzó, szociális töltettel is bíró intézkedést eleinte 100 ezer eurónál kisebb értékű ingatlanok esetében alkalmazták, ám a gazdasági fejlődés idővel tarthatatlanná tette a korlátot, így – hosszadalmas nyomásgyakorlás után – tavalytól 700 ezer lejre, azaz 140 ezer euróra nőtt a felső határ, amelyen túl már 19 százalékos az áfa. Ám alighogy bevezették a bővítést, mindjárt szűkítettek is rajta: idén januártól 600 ezer lejesre, azaz 120 ezer eurósra szabták az értékküszöböt.
Ha például Kolozsváron vagy Bukarestben egy háromszobásért 125 ezer eurót kértek, az 2022 decemberének végén, tehát 5 százalékos áfával végül 131 250 euróba került, viszont ugyanazért a lakásért idén január elején 19 százalékos áfával már 148 750 eurót kellett fizetni – a különbség óriási.
És akkor csak ezután következtek a Marcel Ciolacu vezette kormány idei megszorító intézkedései, amelyek az adókedvezményes lakásvásárlásra is kiterjednek: 2024. január elsejétől ötről kilencszázalékosra növelik a legtöbb 600 ezer lejbe kerülő, 120 négyzetméteresnél kisebb alapterületű lakások vásárlásakor fizetendő áfát.
Konkrétan ha 600 ezer lejbe, azaz 120 700 euróba kerül egy lakás, akkor az idei 30 ezer lej (körülbelül 6000 euró) helyett jövőre 54 ezer lej (több mint 10 800 euró) áfát kell fizetni utána – derül ki a Hotnews hírportál által idézett elemzésből.
Megjegyzendő, hogy a kilencszázalékos áfát sem alkalmazzák bármilyen új építésű ingatlan esetében: az így eladott otthonnak lakható állapotban kell lennie, tehát rendelkeznie kell egy alapvető külső-belső felszereltséggel (közművesítés, nyílászárók, tető, legalább egy használható szoba, fürdőszoba és konyha). Ha az illető lakás nincs olyan állapotban, hogy a vásárló azonnal beköltözhessen, akkor a 19 százalékos áfakulcsot kell alkalmazni.
Utóbbi már óriási pluszköltség, de az ötről kilencre emelés is alaposan megbolygatja a piacot. A NAI Románia ingatlan-értékbecslő jelentése szerint a most ősszel elfogadott, januárban életbe lépő megszorítás hallatán november első felében 30 százalékkal nőtt a banki hitelgaranciához szükséges szolgáltatásaikat igénybe vevők száma. Nem csoda, hiszen a romániai adásvételi szerződések tárgya nagyrészt a 120 ezer eurós érték alatti ingatlanszegmenst képviseli.
A becsüs előrevetítette: a piac jövőre alaposan megsínyli a kormány intézkedéseit. „Ha kizárólag az áfaemelésre tekintünk, emiatt a jövő év első napján mintegy 5000 euróval drágábbakká válnak a lakások. Viszont ha ezt a többletkiadást összekapcsoljuk a hitelkamatok növekedésével, az inflációval, mindez jelentős hatással lesz valamennyi család költségvetésére. Így érthetővé válik, miért vált sürgőssé a vásárlás azt ezt tervezők számára” – nyilatkozta Andrei Botiș, az értékbecslő cég vezérigazgatója. Aki ugyanakkor hangsúlyozta,
Ez azonban nem vigasztalja az ingatlanfejlesztőket, akik szerint az egyéb adóemelésekkel és az építőipari kedvezmények megvonásával társított áfanövelés drágulási láncreakciót, mesterségesen előidézett válságot okoz az ágazatban, amely nemhogy bevételnövekedést, hanem -kiesést eredményez az államkasszában is. Hiszen a drágulások kevesebb ügyletet, azaz kevesebb áfát jelentenek, miközben az építők is visszább vesznek a lendületből, ami kevesebb foglalkoztatott munkást, ezáltal pedig szintén kevesebb adóbefizetést von maga után.
Az év első kilenc hónapjában több mint 23 százalékkal kevesebb építési engedélyt adtak ki lakóépületekre Romániában, mint 2022 ugyanezen időszakában – közölte kedden az Országos Statisztikai Intézet (INS).
A CFA Románia közgazdászainak valamivel több mint fele (53 százalék) a városi lakóingatlanok árának csökkenésére számít egy szeptemberi felmérés szerint, a többiek pedig stabilitást várnak. Ez az előrejelzés a következő 12 hónapra vonatkozik.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Románia még mindig várja a brüsszeli szakértők döntését, akik még mindig vizsgálják, hogy milyen mértékben teljesítette az Országos Helyreállítási és Reziliencia-terv harmadik kifizetési részletéhez kapcsolódó mérföldkövekben vállalt kötelezettségeit.
A román kormány jövő héten memorandumot fogadhat el 22 veszteséges állami vállalat átszervezéséről, amelyek több milliárd lejes adósságot halmoztak fel. A kabinet eltérő reformlépésekkel próbálja felszámolni a „fekete lyukakat” a gazdaságban.
Márciusban 2,8 százalékra nőtt az éves infláció az Európai Unióban az előző havi 2,1 százalékról. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta – közölte az Eurostat.
Tavaly több mint 2,56 milliárd lej kártérítést fizettek ki a biztosítók a fakultatív CASCO-kötvények alapján – közölte csütörtökön a Romániai Biztosítók és Viszontbiztosítók Országos Szövetsége (UNSAR).
Miután szerdán több romániai töltőállomásláncnál is árcsökkenést láthattunk, csütörtökön a piacvezető Petrom, illetve annak tulajdonosa, az OMV is lépett. A döntés mögött a kőolaj világpiaci árának csökkenése állhat.
Az európai tejpiacot sújtó túltermelés, az árak meredek csökkenése és a növekvő költségek egyre mélyülő válságba sodorják az ágazatot, amelynek hatásai Romániában különösen élesen jelentkeznek.
Romániában jelentősen csökkent az év elején az új autók iránti kereslet, ami túlkínálatot idézett elő a piacon. Így az eladási kampányok, az árengedmények határozzák meg a piaci viszonyokat.
A közalkalmazottak bére a készülő új törvény szerint egy olyan mechanizmus alapján emelkedne, amelyet a munkaügyi és a pénzügyminisztérium határozna meg – jelentette ki szerdán Florin Manole munkaügyi miniszter.
Januárhoz képest februárban 39 lejjel (0,7 százalékkal) 5557 lejre nőtt a nettó átlagbér Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS). A bruttó átlagbér 9272 lej volt, 52 lejjel (0,6 százalékkal) nagyobb, mint az előző hónapban.
Az amerikai hatóságok elfogadták az orosz Lukoil óriásvállalat tulajdonában levő Petrotel finomítóra vonatkozó, az amerikai szankciós rendszer alóli mentesség iránti kérelmet – jelentette be Bogdan Ivan energiaügyi miniszter.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!