A pénzügyminiszter szerint jövőre az egészségügy is jelentős összegből gazdálkodhat (Képünk illusztráció).
Fotó: Veres Nándor
Jövő évben az oktatási minisztérium költségvetése közel 57 százalékkal nagyobb lesz az ideinél, tekintettel az EU helyreállítási, illetve kohéziós alapjából finanszírozott beruházásokra, valamint a már 2023 júliusától hatályos béremelésekre – jelentette ki keddi sajtótájékoztatóján Marcel Boloş pénzügyminiszter.
2023. november 07., 20:422023. november 07., 20:42
2023. november 07., 20:432023. november 07., 20:43
A tárcavezető elmondta, hogy a koalíció már tartott egy tárgyalási fordulót a jövő évi országos költségvetés tervezetéről, és döntöttek a követendő irányelvekről. Ezeknek megfelelően a 2024-es büdzsé mindenekelőtt befektetésorientált lesz, és az uniós alapokból támogatott beruházások megvalósítására összpontosít.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy a kormány az idei költségvetésben a GDP 7,2 százalékát, több mint 110 milliárd lejt irányzott elő beruházásokra. Közlése szerint
Egyezség születetett Boloş beszámolója szerint a koalícióban arról is, hogy jövőre nagy figyelmet fordítanak a költségvetésében a nagy ellátórendszerek – többek között az oktatás és egészségügy – működtetésére és fejlesztésére. Ennek megfelelően az oktatási minisztérium 2024-ben rekordösszegű, az ideinél közel 57 százalékkal nagyobb költségvetésből gazdálkodhat. Ez a növekedés az EU helyreállítási, illetve kohéziós alapjából finanszírozott beruházásoknak köszönhető, de a tárcának pluszforrásokra lesz szüksége a már 2023 júliusától hatályos béremelések miatt is – magyarázta.
amelynek egy része – több mint 3,6 milliárd euró – az EU helyreállítási alapjából és az egészségügyi operatív programból származik majd.
Boloş elmondta, hogy a költségvetés összeállításakor figyelembe vett harmadik irányelv az államkassza bevételeinek növelése és az adócsalás elleni fellépés. Emlékeztetett arra, hogy az ezekre vonatkozó intézkedéseket a deficitcsökkentő csomagról szóló, szombattól hatályba lépő törvény tartalmazza.
A negyedik irányelv az Agerpres által idézett miniszteri tájékoztatás szerint az állami intézmények kiadásainak racionalizálása, a költségvetési hiány féken tartása. Ezt szolgálja többek között az október végén elfogadott sürgősségi rendelet és a deficitcsökkentő intézkedéscsomag egy része is.
Marcel Boloş beszámolt arról is, hogy 2024-ben több mint 200 milliárd lejt fordít a kormány nyugdíjakra és szociális juttatásokra, hozzátéve, jövőre a román GDP becsült összege 1746 milliárd lej lesz.
A kormány egy sor intézkedést készül jóváhagyni a költségvetési kiadások csökkentésére, hogy év végéig tartani tudja a hiánycélt – jelentette ki pénteken Marcel Ciolacu miniszterelnök.
Az új egységes bértörvény hiányában a jövő évi költségvetési keret függvényében szabják meg a tanügyi alkalmazottak január 1-jétől esedékes béremelésének mértékét – nyilatkozta pénteken Sinaián Ligia Deca.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
A mesterséges intelligencia térnyerése egyre több szakmát alakít át, de a szakértők szerint nem minden foglalkozást fenyegeti a gépi tudás terjedése.
Figyelmeztetést adott ki a román kiberbiztonsági hatóság: a tökéletesnek tűnő nyaralási ajánlatok mögött átverés is állhat, a turistáknak fokozottan oda kell figyelniük a szállásfoglalások részleteire.
A villamos energia, a lakbérek és a gázolaj drágult a legnagyobb mértékben Romániában júniusban az egy évvel korábbihoz képest.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!