Fotó: Borbély Fanni
Az Európai Unió országaiban átlagban 3,3 százalékkal került többe a hús idén februárban, mint egy évvel ezelőtt; a legnagyobb arányú árnövekedést Bulgáriában (8,2 százalék) és Romániában (7,7 százalék) jegyezték – közölte pénteken az Eurostat.
2024. április 05., 18:492024. április 05., 18:49
2024. április 05., 18:542024. április 05., 18:54
Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint az elmúlt egy évben a legtöbb tagállamban drágult a hús, csak három országban csökkent az ára: Csehországban (5,1 százalékkal), Finnországban (2,2 százalékkal) és Dániában (0,6 százalékkal). Húsfélék szerinti bontásban a legnagyobb mértékben a sertéshús ára emelkedett az EU-ban, 5,7 százalékkal, a juh- és a kecskehús 4,5 százalékkal, a marha- és a borjúhús 3 százalékkal drágult.
Az Eurostat legutóbbi közlése szerint februárban a januári 3,1 százalékról 2,8 százalékra csökkent az infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül Romániában volt a legmagasabb az inflációs ráta, zsinórban másodszor.
A bukaresti Országos Statisztikai Intézet (INS) jelentése szerint februárban 7,23 százalékra csökkent az éves infláció Romániában a januári 7,41 százalékról. Az élelmiszerek 4,48, a nem élelmiszer jellegű termékek 7,82 százalékkal drágultak, a szolgáltatások díja 11 százalékkal nőtt 2023 második hónapjához képest.
Februárban a januárinál alacsonyabb, az előzetes értéknek megfelelő, 2,6 százalékos infláció alakult ki az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat hétfőn publikált végleges adatai alapján.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Brüsszel beindította a rakétákat: az Európai Bizottság pénteken bemutatta monumentális elektrifikációs cselekvési tervét, amely a világ első, árammal hajtott kontinensévé tenné Európát. A tét hatalmas: évi 260 milliárd eurós megtakarítás.
Ismét drasztikus üzemanyagár-növekedést idézhet elő Romániában a közel-keleti feszültségek eszkalálódása és a kőolaj világpiaci drágulása, illetve az amerikai dollár lejjel szembeni erősödése, mindezek együttes hatása.
Az energia ma már biztonsági, gazdasági versenyképességi és életszínvonalbeli kérdés is, a magas energiaárak pedig rontják a vállalatok versenyképességét, visszafogják a beruházásokat, és a lakosságot is terhelik – jelentette ki Ilie Bolojan.
Az Európai Unió a maga 450,6 millió fős népességével történelmi demográfiai csúcspontjához közelít, ám lakosainak száma a következő évtizedekben csökkenni fog – derül ki egy friss jelentésből.
A belpolitikai válság azt jelenti, hogy az adózás tekintetében az idei lehet az elmúlt hat év első nyugodt nyara – nyilatkozta Dan Manolescu, az Adótanácsadók Kamarájának (CCF) elnöke.
A magánszemélyek július 20-tól kezdődően igényelhetnek állami támogatást új gépkocsi vásárlására a 2026-os roncsautóprogram keretében – közölte szerdán a Környezetvédelmi Alapkezelő (AFM).
Májusban éves összevetésben 6,9 százalékkal csökkent az országos nettó átlagbér reálértéke Romániában – közölte szerdán az Országos Statisztikai Intézet (INS).
Jelentősen emelkedtek az üzemanyagárak az idei év első négy hónapjában Romániában, a fogyasztók azonban nem fogták vissza érdemben a tankolást – derül ki az Intelligens Energia Egyesület (AEI) friss elemzéséből.
A romániai ingatlanpiac továbbra is aktív maradt 2026 első felében, ám a vásárlók viszonyulása érezhetően megváltozott – derült ki egy friss jelentésből.
Románia esetleges bóvli kategóriába történő leminősítése nemcsak az állami hitelfelvételt drágítaná meg, hanem az egész gazdaságot megrázná – figyelmeztet Dumitru Chisăliță energetikai szakértő.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!