A munka adóterhének csökkentését követeli a román kormánytól az Országos Szakszervezeti Tömb
Fotó: Gábos Albin
Az Országos Szakszervezeti Tömb (BNS) kedden a munka adóterhének csökkentésére szólította fel a kormányt.
2024. október 15., 14:422024. október 15., 14:42
Közleménye szerint a szakszervezet egy tanulmányra alapozta a felhívását. Eszerint Romániában a munka adóterhének részaránya az adóbevételekben 37,5 százalék, ami jóval nagyobb a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamai és a tagjelölt országok 24,3 százalékos átlagánál.
A BNS emlékeztetett arra, hogy
és 5,5-ször volt nagyobbak a nyereségadóból származó összes bevételnél, illetve 1,5-ször nagyobbak az áfabevételeknél. „Ez egy strukturális probléma” – írta közleményében a szakszervezeti szövetség.
Ilyen körülmények között a BNS szerint illuzórikus az az elképzelés, hogy Romániában alacsonyak az adók a jövedelemadó mindössze 10 százalékos szintjének köszönhetően. A szervezet emlékeztetett arra, hogy Romániában a nettó bérek alacsonyabbak, mint néhány magasabb jövedelemadó-kulccsal rendelkező országban.
Romániában ugyanis az államnak fizetendő különböző járulékok a bruttó bér 43 százalékát teszik ki, és csak 57 százalék marad a munkavállalóknak.
A BNS további érve a munka adóterhének csökkentésére az, hogy Romániában az összes munkavállaló mintegy 80 százalékának a fizetése nem éri el a bruttó átlagbért – írja az Agerpres.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Nagyon kevés közalkalmazottnak van 3000 lej alatti nettó fizetése, a legtöbbjük jövedelme messze meghaladja a minimálbért – derül ki egy szakértői elemzésből, amelyet az Adevărul.ro portál ismertetett.
Az Eurostat szerdán közzétett adatai szerint a szeptemberi 2,6 százalékról októberben 2,5 százalékra csökkent az éves infláció az Európai Unióban. A tagállamok közül továbbra is Romániában volt a legmagasabb az infláció, 8,4 százalék.
Közel 10 százalékkal drágulnak a vonatjegyek december közepétől – jelentette be a Román Vasúttársaság személyszállító részlege (CFR Călători).
Az oktatási költségvetést jövőre nem érintik további csökkentések, kivéve azokat, amelyeket már az első reformcsomag keretében végrehajtottak – jelentette ki Ilie Bolojan miniszterelnök.
A bírák és ügyészek által kapott különleges nyugdíj összege nem haladhatja meg a nettó fizetésük 70 százalékát, de a nyugdíjkorhatár átmeneti időszaka növekedik – erről döntött a koalíció az értesülések szerint.
A kormány nyugdíjak és fizetések összevonására irányuló terve, amely szerint a nyugdíj összegét a tovább dolgozó köztisztviselők esetében 15 százalékra korlátozzák, minden köztisztviselői kategóriára kiterjed, beleértve az orvosokat és a tanárokat is.
A hazai lakosság zöme leginkább a nagy áruházláncokban vásárolja a disznóhúst, a tenyésztők pedig panaszkodnak, hogy egyre alacsonyabb áron tudják értékesíteni a húst. Az iparági szakértők arra számítanak, hogy ünnepek előtt emelkedhet az ár.
Az Európai Unió tagországai 2023-ban 1720 milliárd eurót költöttek egészségügyi kiadásokra, ami az EU bruttó hazai terméke (GDP) 10,0 százalékának felel meg. Románia és Magyarország a sereghajtók között.
A közgazdászok egyre pesszimistábbak Románia gazdasági kilátásait illetően, ami nem is csoda, látva a továbbra is hatalmas költségvetési hiányt, a beígért reformok pedig egyelőre váratnak magukra.
Nem támadásként, hanem „lehetőségként” tekintett Ciprian Şerban szállításügyi miniszter az ellene benyújtott, a szenátusban elbukott bizalmatlansági indítványra.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!