A szolgálati idő is pénz: tudnivalók a nyugdíjazás előtt állók „régiségvásárlásáról”, mikor éri meg és mikor nem

A havi összeget ugyanis az éppen aktuális bruttó minimálbérhez viszonyítják (ami jelenleg 3000 lej), amelynek 25 százalékát kell befizetni (tehát 750 lejt). Bár elsőre soknak tűnik, a korábbi, 2016-os jogszabályban az országos bruttó átlagbérhez viszonyították, ami jóval magasabb volt. És azt sem szabad elfelejteni, hogy a jelenleg dolgozók bruttó jövedelméből is 25 százalékot vonnak le társadalombiztosítás (tb) címén.

Tehát ha valaki idén nem rendelkezett érvényes munkaszerzősédessel, nem járult hozzá a nyugdíjalaphoz, és más módon sem számított biztosítottnak (az egyetemistaévek vagy a gyermeknevelési, illetve a betegszabadság, korábban a sorkatonai szolgálat élő munkaviszonynak van tekintve, tehát beleszámít a szolgálati időbe), azaz e szempontból „kiesett” a 2023-as év, akkor 9000 lejjel tudja pótolni ezt szolgálati ideje majdani kiszámításakor. Ugyanakkor a korábbi évek kevesebbe kerülnek, hiszen régebben kisebb volt a minimálbér (egy 2022-es hónap például 638, egy 2021-es 575 lejbe kerül az idei 750-hez képest).

Maga a „régiségvásárlás” a nyugdíjpénztár területi képviseletével kötött szerződés alapján történik. A meghatározott időszak után befizetni kívánt összeget egyben, vagy havi lebontásban is rendezni lehet. A befizetőnek meg kell felelnie bizonyos feltételeknek:

Az eredeti, 2020-as rendelet elfogadásakor úgy számoltak, mintegy 12 ezer személynek szükségeltetik hat év a 15 éves szolgálati idő kitöltéséhez, és jóval többen vannak, akiknek a maximálisan megengedett időszaknál kevesebb esztendő vagy hónap hiányzik az öregségi résznyugdíj folyósításához elengedhetetlen „régiségből”.

Egyébként Violeta Alexandru akkori munkaügyi miniszter azzal magyarázta, hogy rövid ideig, „csak” 2021 augusztusáig lesz érvényben a rendelet – amit persze azóta az idő megcáfolt –, hogy más európai országokban sem húzzák sokáig, csupán fél vagy egy évig. Mert a lehetőség arra biztathatja az embereket, hogy fiatalabb korukban ne dolgozzanak hivatalos munkaszerződéssel, hiszen „később is rendezhetik valahogyan” adósságukat nyugdíjazásuk előtt.

Tegyük fel, hogy egy 64 éves férfi csak most ébred rá: nincs meg az elegendő hivatalos munkaéve a jövőre várva várt nyugdíjazásához. Ha kiderül, hogy éppen a maximálisan „megvásárolható” hat éve hiányzik, és mondjuk pontosan az elmúlt hat esztendő, nagyon sokat kellene befizetnie: konkrétan csaknem 40 ezer lejt (2023-ra 9000, azelőtti évekre 7656, 6900, 6696, 6240 és 3456 lej).

Így finoman szólva vitatható döntés lenne, ha az illető férfi – akinek mit ad Isten, rendelkezésére áll ennyi pénz – úgy határoz, gyorsan befizeti az államnak, hogy nyugdíjat kapjon. Hiszen a várható havi juttatás igen csekély lesz: 15 év szolgálati idő a bruttó minimálbér 45 százalékának megfelelő nyugdíjat, azaz havi 1350 lejt eredményezhet (minden pluszév újabb egy százalékkal növeli az arányt). Ez nincs messze a szociális segélyként biztosított minimális nyugdíjtól, a jelenlegi 1125 lejtől, melyet a tb-járulékot egyáltalán nem fizetők is kapnak.

Számítások szerint azok számára sem éri meg hat év szolgálati időt vásárolni, akik ezzel szeretnék elérni a teljes öregségi nyugdíjhoz szükséges 35 éves tb-hozzájárulási időszakot, a nagy befektetés ugyanis havi lebontásban csak minimálisan, nagyjából 100–200 lejjel „dobná meg” az állam által biztosított juttatást. Egybehangzó vélemények szerint ha valaki több tízezer lejjel rendelkezik, azt nem az állam feneketlen zsákjába kellene bedobnia szolgálati idő vásárlása révén, hanem jóval kifizetődőbb lenne magánnyugdíj- vagy egyéb befektetési alapba helyeznie – időben, jó néhány évvel a nyugdíjkorhatár elérése előtt – , ahol még több pénzt fial megtakarítása.