A ruha teszi az embert: vásárlói tudatosság is kell a távol-keleti dömpingre építő fast fashion legyűrésére

Egy póló elkészítése több mint 2000 liter víz elhasználásával jár – hívta fel a figyelmet Borbély László államtanácsos a román kormány fenntartható fejlődéssel foglalkozó főosztálya által a minap Sepsiszentgyörgyön rendezett konferencián. A Transylvania Textil & Fashion Klaszter szakmai egyesülettel közösen megszervezett rendezvény célja az volt, hogy felhívják a figyelmet a divatipar által generált környezetszennyezésre, valamint hogy leltárba vegyék a fenntarthatóság és a körforgásos gazdaság elvein alapuló megoldásokat.

A főosztály közleménye szerint A textil- és fenntartható divatipar tevékenységének és lehetőségeinek elemzése az országos körforgásos gazdasági stratégia szemszögéből című konferencián elhangzott: a textilágazat növekszik, de az úgynevezett fast fashion jelensége miatt az egyik legnagyobb szennyezővé vált.

A természeti erőforrások felhasználása is intenzív: egyetlen póló elkészítése több mint 2000 liter víz felhasználásával jár. Így nem véletlen, hogy a textilipar a bukaresti kormány Fenntartható Fejlődés Főosztálya által koordinált, úgynevezett Nemzeti körforgásos gazdasági stratégia és cselekvési terv hét kiemelt ágazatának egyike. A cselekvési terv részeként a következőket ajánlják:

• országos rendszer létrehozása a használt textíliák és ruházati anyagok gyűjtésére, válogatására és hasznosítására;
• a gyártók ösztönzése zárt körforgás biztosítására termékeik számára, valamint a fogyasztók támogatása a termékek javításában és újrafelhasználásában;
• a digitális termékútlevél létrehozása a termék nyomon követhetősége érdekében, amely információkat tartalmaz az újrahasznosított anyagok típusáról, a víz- és energiafogyasztásról a teljes életciklus során;
• a textil- és ruházati termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó jogi követelmények bevezetése a tartósság, a javíthatóság és az újrahasznosíthatóság növeléséért.

Természetesen mindez nem romániai „találmány”: a világ civilizáltabb felében régóta dúl a harc a divatágazat környezetbarátabbá tétele érdekében. Az Európai Tanács, az Európai Parlament és az Európai Bizottság is jó ideje napirenden tartja az ügyet. Utóbbi – hosszas tagállami viták után – idén júliusban terjesztette elő javaslatát, melynek

A Bizottság azt javasolta, hogy az EU valamennyi tagállamában vezessenek be kötelező és harmonizált kiterjesztett gyártói felelősségi (EPR-) rendszereket a textiltermékekre vonatkozóan. Az EPR-rendszerek sikeresen javították a hulladékkezelést számos termék, például a csomagolások, az akkumulátorok, valamint az elektromos és elektronikai berendezések esetében.

A javaslat foglalkozik a textilhulladék illegális exportjának kérdésével is, amelyet olyan országokba irányítanak, amelyek nem rendelkeznek megfelelő eszközökkel a hulladék kezelésére. Közismert, hogy Románia célország e tekintetben. Az új jogszabály tisztázná, hogy mi számít hulladéknak, és mi újrafelhasználható textilterméknek, hogy véget vessen az újrafelhasználásnak álcázott hulladékkivitel gyakorlatának. A hulladékokról szóló keretirányelv célzott felülvizsgálatára irányuló javaslat az élelmiszer-pazarlásra vonatkozó intézkedéseket is tartalmaz.

A hulladékokról szóló keretirányelv célzott módosítására vonatkozó bizottsági javaslatot az Európai Parlament és a Tanács rendes jogalkotási eljárás keretében fogja megvizsgálni – közölte júliusban az EB. Amely emlékeztet:

Bár az uniós akciótervekben konkrétan nem utalnak rá, könnyen kiolvasható, hogy elsősorban a kínai termékek nyakló nélküli beáramlása okozza a legnagyobb gondot, így a textilipar is egy olyan kereskedelmi „front”, amelyet a távol-keleti dömping ellen nyitott az EU. De természetesen ez csak a „lovat adja” a túlméretezett fogyasztóipar működtetői és egyben áldozatai által fenntartott, rendkívül pazarló nyugati életforma alá, amelynek egyik látványos megnyilvánulása az úgynevezett fast fashion. Amint az UNICEF oktató anyagából is kiderül,

Ám – felismerve a divatipar környezeti lábnyomát – egyre több cég fordít kiemelt figyelmet arra, hogy az előállítási folyamatok környezeti és társadalmi lábnyomát minimalizálja és minél hosszabb életet biztosítson egy-egy ruhadarabnak. Ezt okos tervezéssel és folyamatos innovációkkal érik el. A körforgásos divat eltávolodik a hagyományos „vedd el-gyártsd le-dobd el” (take-make-dispose) modelltől, amely a termékek csupán egyszeri használatára épül. A körforgásos design folyamat hulladék és szennyeződésmentes ruhákat hoz létre, amelyek hosszú életük végén visszailleszkednek a természetes rendszerekbe – olvasható a tájékoztatásban.

Amelyben kiemelik: a fenntartható ruhamárkák kifejezett figyelmet fordítanak arra, hogy megfelelő bérezéssel, minőségi alapanyagokból, jól átgondolt design folyamatokkal dolgozzanak, ez azonban idő- és költségigényes. Ezek a cégek nem tudnak versenyezni a „fast fashion” cégek túlzóan alacsony áraival, amelyet ők gyorsan elhasználódó anyagokkal, tömeggyártással és nem megfelelően foglalkoztatott munkaerővel biztosítanak.

A környezettudatos ruhatár-összeállítás érdekében, növényi alapanyagból készült textilek esetén érdemes kerülni a pamutot, viszkózt, modált, helyettük organikus/újrahasznosított pamutból, lyocellből, organikus kenderből, lenből, bambuszból készült darabot vásárolni. Az állati eredetű anyagok esetén a bőr, gyapjú, selyem, szőr, pehely helyett organikus és vegán, fenntartható forrásból származó alternatívákat kell keresni, de a mesterséges alapanyagból, poliészterből készült viseletek terén is lehet inkább újrahasznosított poliészterből készülteket választani.

Az UNICEF „gondolatébresztő” anyagában arra is felhívják a figyelmet, hogy nem minden arany, ami fénylik: sok cég az úgynevezett zöldre mosást (greenwashing) alkalmazza, azaz túlzottan pozitív képet fest termékei és szolgáltatásai fenntarthatósági teljesítményéről, saját gyártmányú címkézéssel dicsekszik, ami megtévesztő lehet, hiszen nincs harmadik fél által hitelesítve. Attól még, hogy egy ruha anyagösszetétele környezeti szempontból fenntarthatóbb, gyakran előfordul, hogy a gyártás szociális vonzata káros, például gyerekmunkát alkalmaznak. Ezért a tudatosság jegyében érdemes jobban utánanézni, mit is vásárolunk.