2014. március 01., 09:342014. március 01., 09:34
Vannak biztonsági süteményeim, olyanok, amelyekről tudom, bármikor, bárhol elkészíthetem őket, a siker biztos. Az egyik ilyen a canelé. Francia ez is, az úgynevezett „petit fours”, azaz „kis sütők” családjába tartozik, magyarán az aprósütemények rokona. Franciaországban pékségekben árulják, vásárolhatnak néhányat belőlük a munkába igyekvők, papírtasakban adják. Jó a franciáknak.
A canelének természetesen története is van, amelyet megőriztek hosszú évszázadokon keresztül. Büszkék rá, mint a családi kincsekre szoktunk lenni.
A canelé külseje alapján egyáltalán nem lehet következtetni arra az ízorgiára, amit kóstolás után tapasztalhatunk. Kicsi, sötét színű a karamellizálódott cukortól. Ehhez képest a belseje olyan, mintha nagyon vaníliás madártejből főztünk volna sűrű krémet. A külseje pedig arra emlékeztet, amikor a darázsfészkek kisültek, és a tepsi alján ott marad a legfinomabb része, a karamellizálódott cukros vaj, ami a tésztából kiolvadt.
Canelé
Hozzávalók: 5 dl tej, 5 dkg vaj + egy kevés a formák kikenéséhez, 2 tojás + 2 sárgája, 25 dkg cukor + egy kevés a formákba, 10 dkg liszt, fél deci rum, 1 rúd vanília (vagy egy kiskanál kivonat), 1 csipet só
Elkészítési mód: A tejet összemelegítjük a vajjal és a kikapart vaníliamagokkal. A tojásokat és a sárgákat kikeverjük cukorral – nem kell habosnak lennie. A tejet óvatosan a tojásokhoz öntjük, majd belekeverjük a lisztet a rumot és a sót is. Beleöntjük egy műanyag palackba és hűtőbe tesszük. Másnap a sütőt 200 fokra melegítjük. A formákat kikenjük puha vajjal és megszórjuk kristálycukorral – ettől lesz barna a canelé oldala. Az üveget jól felrázzuk, hogy az aljára telepedett liszt elvegyüljön a folyadékban, és háromnegyedik töltjük a formákat. Hatvan-hetven-nyolcvan percig sütjük, vagyis addig, ameddig a szélük már elvált a formától.
A canelé eredetéről is többféle legenda él, ötszáz év távlatából már senki meg nem mondja, melyik az igazi. Az egyik szerint apácák találták fel, miután rengeteg tojásfehérjét kaptak a helyi borászoktól, akik tojásfehérjével derítették a vörösborokat. Az apácák sűrű krémet készítettek, majd ezt addig sütötték, ameddig kívül megszilárdult, de a belseje krémes maradt.
Ma már úgy ismerik ezt az aprósüteményt, mint bordeaux-i specialitást, a vörösbor mellett ez is a helyiek büszkesége. Pedig viszonylag későn, a 20. század elején fedezték fel ismét, miután bő egy évszázadig a feledékenység homályába merült. A rum is az újrafelfedezés öröme után került bele állítólag, ilyennel az egyházi emberek nem éltek. Aztán a világháborúk idején ismét a háttérbe szorult, majd jöttek a nyolcvanas évek, amikor a bordeaux-i cukrászok elhatározták, hogy ezentúl csakis canelé de Bordeaux lehet a neve, minden más korábbi változat hibás.
Az igazi canelének persze adott formája is van, hogy könnyen megkülönböztethető legyen minden más petit fours-tól. Az eredeti rézből készül, amit méhviasszal kenegetnek ki, hogy ne ragadjon bele a tészta. Mára szerencsére egyszerűsödött a helyzet, kapható szilikon canelé forma, amivel igazán pofonegyszerű dolgunk van. Sőt, ha ez nincs kéznél, szilikon muffin formában is készíthetjük, csak erről hallgassunk, nehogy a franciák tudomására jusson, mert abból minden bizonnyal botrány lesz. A tésztát elkészíteni egyáltalán nem macerás, és túlzás nélkül 10 perc alatt össze lehet keverni. Csak arra figyeljünk, hogy alaposan hűtsük le, azaz egy éjszakára tegyük hűtőbe, ilyen krémes ugyanis csak akkor lesz.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Egy „mini nyugdíjjal” indult Balin, dán repülőjegy-lemondással folytatódott, és végül Ausztráliában kapott új irányt a sepsiszentgyörgyi fiatal házaspár története.
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!