Már sokszor leírtam, szeretem az egyszerû ételeket. Ez persze nem azt jelenti, hogy soha nem készítek olyat, amihez ötnél több hozzávaló kell, és az elkészítése is tovább tart húsz percnél, de van, ami már sok nekem. Ezért is szeretem a mediterrán konyhát, mert szinte a semmibõl varázsolnak nagyon finom, sõt, elegáns ételeket.
2013. április 26., 12:512013. április 26., 12:51
Már sokszor leírtam, szeretem az egyszerű ételeket. Ez persze nem azt jelenti, hogy soha nem készítek olyat, amihez ötnél több hozzávaló kell, és az elkészítése is tovább tart húsz percnél, de van, ami már sok nekem. Ezért is szeretem a mediterrán konyhát, mert szinte a semmiből varázsolnak nagyon finom, sőt, elegáns ételeket.
Az alábbi fogás sem túl bonyolult, sőt. Ráadásul polipból készül, ami elég macerás alapanyagnak tűnik annak, aki nem főzött még belőle, azaz bátorságot lehet meríteni ebből az ételből. Miután egy kifejlett polip – mert ehhez az kell, nem amolyan „bébipolip\" – elég nagy tud lenni, kifejezetten kiadós ételről van szó, amire már bulit is lehet, sőt, érdemes szervezni. Vagy pikniket, vagy spanyol vacsorát.
A polip galíciai módra, mint ahogy a neve is mutatja, elsősorban Spanyolország észak-nyugati részében divatos tapas. A tapas (ejtsd: tápász) a spanyol konyha legelterjedtebb jellegzetessége, Spanyolországban gyakorlatilag minden bárban megtalálható valamilyen formája, szeszes italok mellé ezt csipegetik a helyiek. Sokféle tapas létezik, tulajdonképpen bármiből lehet borkísérő falatka, amit kis adagokban lehet kínálni: apró szendvicsek, kolbászkák, sonkák, olajbogyók, tenger gyümölcsei, halak, húsok, zöldségek stb. A tapasok a pulton sorakoznak tálakban, csak rájuk kell mutatni, hogy miből szeretne az ember, és azt kis tálkákba, pohárkákba adagolják.
A galíciai polip annyiban különbözik a többi falatkától, hogy legtöbbször a bárok mellett, a szabadban főzik, azaz látni is, amint hatalmas, vörösréz üstökben puhul a forró vízben vörösre színeződött állat. Elég bizarr látvány, ha valaki nem tudja, miről van szó, fel sem ismeri a polipot, a tudatlanság pedig csak fokozza az érzést, miszerint éppen a pokolban sétálgatunk. Mindebből persze semmi nem marad, mire tányérra kerül, hiszen a vajpuhára főtt polipot igen egyszerűen tálalják: apró darabokra vágják, meglocsolják jóféle olívaolajjal és megszórják finom pirospaprikával.
Magamtól én sem kóstoltam volna meg, viszont egy bárban képtelenség lett volna elutasítani a kedves helyiek ajándékát: ők ugyanis egész egyszerűen kirendeltek egy tányérral a mellettük ülő két zarándoknak, akik közül az egyik történetesen én voltam. Csillogó szemekkel magyarázták, hogy annál jobb nem történhet velem, minthogy megeszem, az általuk kiválasztott bort kortyolgatva mellé. Valamilyen hitetlenség tükröződhetett még a szememben, mert addig magyarázták egyre hevesebben, hogy mennyire finom, míg megkóstoltuk. Tényleg ízletes volt. Attól kezdve több helyen is kipróbáltuk, mindenhol jó volt. Itthon kicsit újítottam a spanyol recepten: olaj helyett vagy mellett muzsdéjjal is meglocsolom, szerintünk így még finomabb. Meg kellene kóstoltatni a spanyolokkal is.
A polip húsát főzés előtt érdemes megpuhítani. Legegyszerűbben úgy lehet, ha a friss polipot lefagyasztjuk, majd kiengedjük, és utána készítjük el. Avörösborról viszont semmiképpen ne feledkezzünk meg!
(egigeropaszuly.blogspot.com)
Hozzávalók: 1 nagy polip, 2-3 babérlevél, 1 hagyma, édes, esetleg füstölt, minőségi pirospaprika, olívaolaj.
Elkészítési mód: A polipot felöntjük annyi vízzel, hogy ellepje, beletesszük a babérlevelet és a hagymát, és másfél-két óra alatt puhára főzzük. Felvágjuk kisebb darabokra, tányérra helyezzük, meglocsoljuk a muzsdéjjal, olívaolajjal, ha kell sózzuk, és megszórjuk pirospaprikával. Kínálhatunk mellé friss kenyeret is.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A március elején megszokott átlagokhoz képest néhány fokkal melegebb, enyhe, tavaszias idő várható az előttünk álló hét napban; csupán az éjszakai hőmérsékletek süllyednek fagypont alá.
Szabó Szilárd táncpedagógus-koreográfus feleségével, Németh Ildikó néptáncművész-oktatóval a Fejér vármegyei Tordason lakik. Az erdélyi táncok kiváló ismerőjeként és oktatójaként a házaspár gyakran megfordul Erdélyben is. Velük beszélgettünk.
Négy évnyi háború után kijelenthető: Ukrajna egyre rosszabb állapotban van, Oroszország hadereje és gazdasága is jókora veszteséget szenvedett, és Európa is súlyosan megsínylette a konfliktust.
A méhészetből származó jövedelmének jelentős részét szenvedélyére fordítja egy hármasfalusi gazda: több mint egy évtizede régiségeket gyűjt, és otthona egyik szárnyát valóságos kiállítótérré alakította.
Egy gombolyag fonal, csendes téli esték és nemzedékeken át öröklődő tudás – innen indult, mára pedig saját, szeretettel teli alkotói világgá formálódott. A horgolt figuráktól Szabó Anita beszélt az Erdélyi Naplónak.
Közel négy év elteltével is homály fedi, ki vagy kik perzseltek meg, majd dobtak ki levélszavazatokat Maros megyében, a 2022-es magyarországi választások előtt nem sokkal. A Maros megyei ügyészségtől megtudtuk, a tetteseket nem sikerült azonosítani.
Miközben az éjszakák még téliesen fagyosak maradnak, péntektől látványosan melegednek a nappalok, hétvégére akár 15 °C-os csúcshőmérséklet is várható. A tavasziasan meleg időjárás kitart a jövő hét első felében is.
Csapatmunkára és kommunikációra épülő, intenzív és figyelemlekötő játékra számíthatnak azok, akik a Szatmár Megyei Múzeumban járva „lemerészkednek” a pincébe is. Itt ugyanis Románia első, nemrég újranyílt szabadulószobája fogadja őket.
Folyamatos lehűlés, valamint esőben, havasesőben és hóban gazdag csapadék jellemzi az előttünk álló hetet. A télies hidegek elmúltával a jövő héttől számíthatunk enyhülésre.
Balázs Ferenc (1901–1937), a kiemelkedő unitárius lelkész, költő, író, faluszervező szellemi örökségére összpontosít 2026-ban a Magyar Unitárius Egyház. Kovács István püspök megkeresésünkre Balázs Ferenc szerteágazó tevékenységéről beszélt.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!