Méhek napján mézes lepény

A szakemberek már néhány éve meghúzták a vészharangot, ám az, hogy mi is jelenti a legnagyobb veszélyt a beporzó rovarokra, csak az utóbbi időben vált bizonyossá. Európában például a mezőgazdaságban használt, úgynevezett csávázószerek, ezen belül a neonikotinoidok.  Ezek akkor is károsak a méhekre, ha a halálos adagnál kisebb mennyiség jut a szervezetükbe: hatásukra ugyanis elkóborolhatnak, soha nem találnak vissza a kaptárba. Kint éhen vesznek, a magukra maradt lárvák és a méhkirálynő szintén elpusztul. Ugyan a szakemberek már kimutatták, ahogy a méhpusztulásban is felelős vegyszerek a mezőgazdaságban sokkal több kárt okozhatnak, mint amekkora hasznot hoznak, betiltásukra még mindig várni kell.

Egy háztartásban, a konyhában persze nem gondolunk minden percben a pusztuló méhekre, és az is távoli gondnak tűnik, hogy beporozzák vagy sem a növényeket. Az viszont minden háziasszonyt közvetlenül érintene, ha például karácsonykor nem tudna mézeskalácsot sütni vagy nem kedveskedhetne többé mézes krémessel a családjának.

A méznek persze az édesítés, ízesítés a sok egyéb jó tulajdonsága mellett csak az egyik. A méz tele van energiával, serkentően hat az izmok és a szív működésére, pozitívan befolyásolja az emésztőrendszert is. A méz csökkenti a vérnyomást, gyógyító hatása van a légúti megbetegedések esetében. Mézzel a gyógyteák egészségjavító hatása többszörösére fokozható. Természetes antioxidánsokban is rendkívül gazdag. A méz alacsony pH–tartalmának, valamint a szerves savainak köszönhetően ellenséges közeg a vírusok, baktériumok számára. A méz ekképp a vágásokra, horzsolásokra, égési sérülésekre is nagyon jó.

A méz szinte az összes ásványi anyagot tartalmazza, amely az emberi szervezet működéséhez szükséges. A sötétebb mézek, mint a fenyő vagy a pitypang, gazdagabbak ásványi elemekben, vasban, rézben és mangánban. A száraz, sötét, hűvös helyen, zárt üvegben tárolt méz két évig megőrzi vitamintartalmát. Rendszeres fogyasztása elősegíti a vérképződést, gyarapítja az immunrendszer vérképző sejtjeit.

Gyógyhatása persze csak a hűvös, sötét helyen, jól záródó üvegben tartott méznek van. Ha főzünk, sütünk vele, a hőkezelés hatására a legtöbb jó tulajdonságát elveszti, ám íze akkor is benne marad az ételben. Mézzel helyettesíthetjük a cukrot, sőt, lassan le is szokhatunk a cukorról, de legalábbis a túl édes desszertekről biztosan. Tíz deka cukor helyett nagyjából 3 evőkanál mézzel számoljunk. Aztán kísérletezzünk sós ételekkel, amelyeket szintén a méz tesz pikánssá, izgalmassá. És persze figyeljünk nagyon a méhekre!

 (egigeropaszuly.blogspot.com)

Kecskesajtos lepény mézzel

Hozzávalók: egy adag leveles tészta, 20-30 dkg kecskesajt, kakukkfű vagy rozmaring – lehetőleg friss méz, só, frissen őrölt bors.

Elkészítés: A leveles tésztával kibélelünk egy tűzálló tálat úgy, hogy oldala is legyen. Rátesszük a kb. fél centisre vágott sajtszeleteket. Sózzuk, borsozzuk, majd megszórjuk a zöldfűszerrel. Minden sajtszeletre teszünk egy evőkanál mézet, és csorgatunk a tésztára is, a sajtok közé. 200 fokra előmelegített sütőben addig sütjük, míg a tészta aranybarna lesz.