Királyi reggeli, koldusszegény vacsora

Egy több mint hetven alannyal végzett kutatás során az egyik csoport hetekig bőségesen reggelizett, 200 kalóriányival kevesebbet ebédelt és még kevesebbet vacsorázott, míg a másik csoport éppen ellenkező mennyiségben fogyasztotta napi eledelét. Az eredmények alapján a bőséggel reggelizők kilenc kilót, míg az alapos vacsorát elfogyasztók négy kilót fogytak.

Aki tömegközlekedéssel jár munkahelyére, iskolába, annak különösen ajánlott odafigyelni a tartalmasabb reggelire, az üres gyomorban működésbe kezdett enzimek, savak ugyanis könnyen hányingert okozhatnak, amit a rázó jármű csak fokoz. Ez akár az egész napos étkezésre is rányomhatja a bélyegét nem beszélve arról, hogy elgyötört állapotban kell egész nap helyt állni. Számos tanulmány –például a Harvard Közegészségügyi Intézet kutatásai –szerint a reggelizést rendszeresen mellőző férfiaknál nagyobb az esély a szívrohamra, illetve más szív- és érrendszeri megbetegedésre. A kutatók hat éven át 27 ezer, 45–82 év közötti férfit figyeltek meg.

A kimutatáshoz azonban más tényezők is hozzájárultak: például aki rendszeresen dohányzik vagy alkoholt fogyaszt, és esténként azzal fejezi be a napot, esetleg szenvedélyei társaságában is kezdi, az sokkal kevésbé lesz éhes reggelenként. Reggeli hiányában a szervezetünknek azt üzenjük, hogy böjtölünk, ebben az üzemmódban pedig automatikusan stresszes helyzetbe kerül: növekedik a vérnyomás, a stresszhormonok szintje, ez pedig egyúttal a szívroham kockázatát is emeli. De ugyancsak kutatás igazolja, hogy a rostokban gazdag reggelit fogyasztó gyerekek jobban teljesítenek az iskolában, mint a padban üres gyomorral ülő társaik.

Kezdjük a napot pizzával?

A fehérje minden étkezéskor alapelem, reggelente viszont hajlamosak vagyunk lekváros, vaníliás croissant-nal és egyéb édességgel kezdeni a napot, aminek köszönhetően a vércukorszintünk hirtelen megugrik, és ugyanolyan hirtelen fog lezuhanni. Az ingadozó vércukorszint pedig növeli a cukorbetegség kialakulásának esélyét. A fehérjében dús reggeli állhat tejből, sajtból, joghurtból, mogyoróvajból, de akár zsírszegény húsból is, hüvelyesekből készült krémből, humusznak nevezett csicseriborsó-krémből, olajos magvakból, azaz dióból, mandulából. A fehérjét teljes kiőrlésű gabonával és friss gyümölccsel pótoljuk a rostok, illetve vitaminok végett. Fogyasszunk teljes kiőrlésű lisztből készített pékárut.

Nemrég egy amerikai die­tetikussal készült, a Daily Mail­ben megjelent interjú szerint egy szelet pizza és egy tál gabonapehely ugyanannyi kalóriát tartalmaz, a szakember szerint viszont a pizzában több a fehérje, így inkább azt ajánlja reggelire. Bár sokkal zsírosabb a gabonapehelynél, a pizza kevesebb cukrot tartalmaz, mint egy tál müzli. Viszont az sem mindegy, mit aprítunk a tejbe: a zabpehely például egészségesebb, mint a kukoricapehely, és vigyázzunk, hogy reggelire ne a cukros gyümölcsös, hanem egyszerű vagy szárított zöldséges változatot együnk. A zsíros pizza helyett választhatjuk a fehérjékben szintén dús tükörtojást is.