Egyre kelendőbb kézműves sajtok

A kézműves sajtok készítői hosszasan tudnának mesélni arról, mi mindent tanultak meg saját kárukon. Abban mindannyian egyetértenek, hogy a piacra vihető, tartós és ízletes termékhez mindenekelőtt minőségi tej kell.

Öröklődő mesterség

A nyárádszentmártoni Szőke Tímea szülei munkáját folytatta, amikor maga is ehhez a mesterséghez fogott. Annyi különbséggel, hogy amíg szülei hagyományos sajtot és túrót készítettek, ő több mindennel kísérletezett, és ma már több tízféle terméket állít elő. „2016-ban kedvtelésből fogtam neki különböző sajtokat készíteni: füstöltet, félkeményt. Ízlett a családnak és a rokonoknak, így bátran kipróbáltam újabb és újabb recepteket. Tanfolyamokon, továbbképzőkön tanultam meg a szakma fogásait, de most is folyamatosan képezem magam.

– magyarázza lapunknak tapasztalatait Tímea. Mint mondja, egyre többen érdeklődnek a kézműves sajtok iránt: a vásárlók fontosnak tartják a minőségi termékeket és megfizetik az árát.
A friss sajtok kilóját Tímea 25 lejért árulja, a félkemények ára 35–50 lej. A nyárádszentmártoni termelő szerint a vásárlók keresik az ízesített sajtokat is: jól viszik a medvehagymás, fokhagymás és csípős paprikás sajtokat, de a füstöltet is. Havonta közel ezerliternyi tejet dolgoznak fel, és az előállított teljes sajtmennyiséget eladják. Szőke Tímea szerint érdemes kézműves élelmiszerek készítésével foglalkozni, mert ezekre egyre nagyobb a kereslet.

Két család szövetkezett

A háromszéki Nyújtódról Putnoki-Csicsó Barna és Margit népviseletben árulja a sajtot. Érdeklődésünkre Margit elmondta, a vásárlók tisztában vannak a kézműves termékek minőségével.

Naponta 12 tehén száz liter tejét dolgozzuk fel. A teheneket egy másik család tartja: ők foglalkoznak a tehenekkel, mi pedig a sajtkészítéssel, így kerek az egész. Állattartással és feldolgozással egyszerre foglalkozni nehéz lenne. A fiatalok nem kapcsolódnak be a munkába, gyermekeink Marosvásárhelyen élnek” – magyarázza lapunknak Putnoki-Csicsó Margit.
Putnokiék minden fajta sajtja elfogy: a vásárlók egyaránt kedvelik a félkemény sajtot, a négy hónapig vagy azon tél érleltet is. Úgyszintén keresett a lágy sajt és a gyúrt füstölt sajt is. A nők a lágy és az ízesítettet, a férfiak inkább a karakteresebb sajtokat vásárolják. Így is mondják az érleltre, hogy embersajt.
Margit arról is mesél, bizony nagymamája nagyot nézne, ha látná, hogy unokája az irodai munkával felhagyva sajtot készít és árul.

Szerinte a gyerekek a legjobb kritikusok, hiszen őket nem befolyásolja a szokás, a reklám. Megkóstoljak a sajtot és elmondják, hogy szeretik-e vagy sem. Sok édesanya panaszkodik, hogy az üzletekben található sajtok közül egyiket sem eszi gyermeke, de az általuk készített kézműves sajtokat szeretik, és ez nagy örömükre szolgál. Barnának meggyőződése: a gyermekek ösztönösen, zsigereikben érzik, mi a jó.

Népszerű sajtmanufaktúra
Részt vett a vásáron a Maros megyei Kundon sajtmanufaktúrát működtető ifj. Varga István is, aki többek között feketeszenes, ébenfekete sajtot készít. Az egyre népszerűbb érlelt sajtokat a gazdaságában kifejt tejből készíti. Úgy véli, a házi sajtok készítéséhez alapvető követelmény a tej származása is. A félkemény és kemény sajtokat kérésre házhoz szállítja, illetve vásárokon értékesíti, de egyre több alkalommal szerveznek borkóstolókat, ahol a sajtjait kínálják a bor mellé.

A sajtblogger véleménye

A marosvásárhelyi sajtvásáron tizenhat sajttal neveztek be a versenyre, amelyet többek között Sütő Edit gasztroblogger értékelt. Lapunknak elmondta, fontos a kézműves sajtok megmérettetése, hiszen ez segíti az értékesítést is. A termékeket a vásárt szervező cég főszakácsával és egy dietetikussal közösen kóstolták. A zsűri a sajtok külalakját, ízét, illatát és állagát egyaránt értékelte.

Volt közöttük két évig érlelt, karakteres ízű sajt, de volt büdös, markáns ízű vagy lágy, krémes sajt is” – foglalta össze a felhozatalt a zsűri tagja.