A csirkecomb új ruhája

Nem tudom, más családokban mi volt a szokás, de nálunk a birsalmából elsősorban sajt készült, másodsorban lekvár. Ez utóbbi csak akkor, ha annyira sok birsalma volt, hogy unták a sajt készítését.

Bár a birsalmasajt elméletileg nem egy túl bonyolult édesség, készítéséhez természetesen  hagyományok, tapasztalatok hosszú sora fűződik. Olyanokra emlékszem, hogy meg kell-e pucolni a birsalmát vagy sem. Ki kell-e vágni a magházát főzés előtt vagy sem. Ha kivágják, mi történjen vele: eldobják vagy megfőzik – majd a levében főzik meg a gyümölcsöt. Kell-e bele dió, mogyoró, vagy önmagában a legfinomabb. Rémlik, mintha nagymama valamilyen bonyolultabb rendszer szerint készítette volna, majd egyszer felfedezte, hogy lehet egyszerűbben is, és attól kezdve minden ősszel ő volt a világ legboldogabb asszonya, mivel ezt a tudást is megszerezte. Az viszont soha nem derült ki számomra, hogy mitől függ, hogy „szép” lesz-e a sajt, vagy sem. Minden esetre ez ősszel ugyanolyan téma volt, mint nyáron a baracklekvár. Nagy volt az öröm, ha „szép”, azaz világos lett a sajt, és nagymama személyes sértésként élte meg, ha meg mert barnulni.

Birsalmasajtot, bevallom, még soha nem készítettem, a mi családunkban ez is mindig a nagyanyák, anyák feladata. Ma már nem fogy olyan mértékben, mint gyerekkorunkban, de nosztalgiából egy kisebb adagra minden évben igényt tartok. Ezzel viszont egyedül maradtam, itthon más nem szereti.

A  birsalmáról viszont nem szívesen mondok le, egyszerűen szeretem. Tapogatni, aztán kivágni a roppant kemény húsából a magházat, majd eszegetni. Meg kellett hát találnom a helyét a konyhában, miután a lekvár sem túl népszerű, és ugye, bármilyen felhasználása, ami csak kicsit is emlékeztet a sajtra, szóba sem jöhet. Ez azt jelenti, hogy a desszerteket nagyjából el is felejthettem, amennyiben nem csak magamnak akarok jót.

Elkezdtem hát kísérletezgetni a húsokkal. Kacsa mellé kiváló, főleg, ha a kacsacombot mustban párolom, szegfűborssal, borókával és rozmaringgal. Igen ám, de kacsacomb nincs mindig kéznél, abból jót kifogni nem mindig egyszerű. Tovább kellett hát lépni, és így jutottam el a csirkecombig, amiből a szokványostól eltérőt szintén ritkán szoktak készíteni. Töltik, sütik, rántják, főzik, rakják nagyjából kikövetkeztethető fűszerezéssel. Mediterrán vagy magyaros: egyik oreganót vagy bazsalikomot és mozarellát jelent, másik paprikát. Természetesen nem akarom ezeket lebecsülni, nagyon finomak tudnak lenni, csak semmi meglepő nincs bennük.

Szóval nagy felfedezés volt a csirkecomb keleti fűszerezéssel, azaz citrommal és hagymával. A szokásos utat jártam végig: hallottam, nem hittem el, de nem hagyott nyugodni. Kipróbáltam hát, és nagyon-nagyon meglepődtem az eredményen. Nem csak ehető, hanem nagyon finom, izgalmas lett, a csirkecombok határozottan új „ízüket” mutatták meg. És akkor jött a csel: a tepsibe becsempésztem jó néhány birsalmát. Nem édesítette meg a csirkét, hanem egy roppant izgalmas, savanykás ízt adott, amelyet még azok a férfiak is elviselnek, akik egyébként azt mondják, hogy nem szeretik a hús-gyümölcs párost. Köretnek leginkább mazsolás rizst, sütőtökpürét, édeskrumplit, sült petrezselyemgyökeret ajánlanék, de ha túl sok lenne az újdonság egyszerre, a sima krumplipürével is jól passzol.

 (egigeropaszuly.blogspot.com)

Csirkecomb birsalmával
Hozzávalók: 4 db egész csirkecomb, 1 nagy közepes vöröshagyma, 4 cikk fokhagyma, 1 tk őrölt szegfűbors, 1 tk őrölt fahéj, 1 citrom, 1 nagy csokor petrezselyem, 3-4 dl szárnyas alaplé, 1 tk őrölt bors, 4-6 db birsalma.
Elkészítés: A hagymát és a citromot hajszálvékony szeletekre vágjuk, belekeverjük a fűszereket. A csirkecombokat akkora edénybe tesszük, amelyben kényelmesen elférnek, a páclével jól elkeverjük, majd minimum egy órát, de akár egy éjszakán át is érleljük. A combokat nagy tepsibe tesszük, a páclevet ráöntjük. A hagyma-, és citromszeleteket és a négybe vágott, kicsumázott birseket egyenletesen elosztjuk körülöttük, majd 200 fokos lerben 30-40 percig alufóliával lefedve, végül további 30 percig fedetlenül sütjük. Tálaláskor hagymát és citromot teszünk rá, szaftjával meglocsoljuk, és apróra vágott petrezselyemzölddel megszórjuk.