Ünnepélyesen újraavatták a piski csata áldozatainak emlékművét
Fotó: Facebook/Budai 2-ik Honvédzászlóalj
Közel egy évszázaddal a lebontása után újból felavatták a piski csata emlékművét a Hunyad megyei Ópiskin. A Sztrigy folyó hídjának felügyeletéért folyó harc Bem József 1849-es erdélyi hadjáratának fordulópontját jelentette, az utókor pedig a közel 1500 áldozatnak andezitből készült obeliszket emeltetett. Az első világháborút követő határmódosítás és a román közigazgatás bevezetése után lebontották, de eredeti elemeit a helybéliek elrejtették, így Böjte Csaba ferences szerzetes kezdeményezésére a múlt szombaton újból felállíthatták a piski csata emlékművét.
2025. szeptember 17., 17:562025. szeptember 17., 17:56
A mai Ópiski (románul: Simeria) 1900-ig viselte a Piski nevet, és az 1848–1849-es magyar forradalom és szabadságharc idején véres küzdelem színtere volt a Dévától mintegy 8 kilométerre keletre, a Marostól délre fekvő település. 1849. február 9-én zajlott a piski csata, melynek tétje a Strigy (a Maros egyik mellékfolyója) felett átívelő híd feletti ellenőrzés volt.
– maradt fenn Bem József honvédtábornok mondása, a híd ugyanis stratégiai helyen állt. Az ütközet végül az osztrák császári seregek vereségével ért véget, de a szabadságharcosok is súlyos veszteségeket szenvedtek.
Az utókor andezitből készült obeliszket emeltetett az áldozatok emlékére, de az első világháborút követő határmódosítás és a román közigazgatás bevezetése után, az 1920-as években lebontották.
Reprodukció a piski csatáról
Fotó: Theodor Breitwieser (1899)
Böjte Csaba ferences szerzetes, az Erdély-szerte gyermekotthonokat működtető dévai Szent Ferenc Alapítvány alapítójának a kezdeményezésére újraépítették, és a múlt szombaton ünnepélyes keretek között felavatták. A restaurálást Sipos István Márton szobrász, Gere István kőfaragó és Kiss Zoltán kőrestaurátor vezetésével végezték.
Böjte Csabát idén augusztustól csíksomlyói lelkésszé nevezte ki Kovács Gergely gyulafehérvári érsek, de 1992-től 2025-ig a dévai Nagyboldogasszony római katolikus plébániatemplomban szolgált, neve és személyisége pedig az elmúlt több mint 30 év alatt nemcsak a karitatív szolgálattal, hanem a dél-erdélyi szórvány, illetve a magyar emlékjelek és műemlékek ápolásának sokrétű tevékenységével fonódott össze.
A rendezvényen helyi, szászvárosi és Hunyad megyei magyar közéleti szereplők, anyaországi zarándokok, a Budai 2-ik Honvédzászlóalj hagyományőrző egyesület tagja, Magyarország kolozsvári főkonzulátusának munkatársa, valamint a Hunyadi Rend több mint száz motorkerékpárosa – akik évek óta segélytúrákkal támogatják az alapítvány otthonait – vett részt, utóbbiakhoz csatlakozott két keréken Kelemen Hunor, az RMDSZ szövetségi elnöke is.
„Számomra a piski csatatéren több mint száz év után, a remény szent évében újból felállított, mondhatni a pusztulásból feltámadt obeliszk az élő remény emlékoszlopa! Itt, a piski hídnál vívott csatában 1849. február 9-én, közel 1500 katona vesztette életét! Az ő tiszteletükre állított emlékművet a huszadik század elején, a húszas években ledöntötték.
Augusztus elsején kaptuk kézhez az építési engedélyeket és lám már áll, a gyönyörű emlékmű, mely az égfelé, a béke Istenére irányítja a tekintetünket” – írta közösségi oldalán Böjte Csaba.
Böjte Csaba ferences szerzetes a Budai 2-ik Honvédzászlóalj tagjai közül néhánnyal az obeliszk előtt
Fotó: Facebook/Budai 2-ik Honvédzászlóalj
Winkler Gyula európai parlamenti képviselő, az RMDSZ Hunyad megyei szervezetének elnöke a rendezvényen mondott beszédében „a szülőföld visszaszerzésére” helyezte a hangsúlyt. Mint fogalmazott, az erdélyi magyarság 35 éves célkitűzése ez, melyet többféle képen valósíthat meg:
– mondta a történelmi piski csárda udvarán, ahol a jövőben történelmi emlékparkot alakítanak ki.
Beszédet mondott többek között Winkler Gyula RMDSZ-es EP-képviselő
Fotó: Facebook/Winkler Gyula
„A remény oszlopa sokkal több, mint az 59 kő, melyek alkotják: a jövőbe vetett hitünk és reménységünk oszlopa” – zárta szavait Winkler Gyula.
Megvásárolta a Böjte Csaba ferences szerzetes által alapított Szent László Alapítvány a piski csata Déva közelében lévő helyszínét. A kedden Piskin megemlékező Csaba atya közölte, emlékhellyé kívánják alakítani a környéket.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!