Újra bekövetkezhet a ᾽77-es bukarestihez hasonló nagyságú földrengés

A nagy sűrűségű, óceáni eredetű kőzetlemez leszakadt, és tovább süllyedt lefelé (az alábukó kőzetlemez a földköpenyben nem olvad meg), most 400-600 km mélyen látható ennek az anyaga. A leszakadás nem egyszerre történt, hanem északról dél felé fokozatosan. Ennek a fokozatos leszakadásnak az utolsó eseménye, maradványa lehet a Kárpát-kanyar alatt – magyarázta az egyetemi oktató. Hozzátette, a másik elmélet szerint ez a függőleges, süllyedő merev kőzetlemezdarab úgy alakult ki, hogy a vastag kontinentális kőzetlemez alsó része levált, és elkezdett besüllyedni a szilárd, de képlékenyen viselkedő asztenoszféra földköpenybe. A kőzetlemezdarab cipzárszerűen süllyedt lefelé, és mostanra közel függőleges helyzetbe került.

„Ez az állapot folyamatosan fennáll, azaz mondhatni szinte hetente vannak földrengések, és időszakonként történik egy-egy, a megszokottnál jóval erősebb rengés, amelyet az emberek is megéreznek. Vrancea térsége nem egy olyan klasszikus földrengéses terület, ahol történik egy nagy földrengés, és aztán számtalan utórengés, majd hosszú ideig semmi, itt folyamatosak a földrengések” – magyarázta Harangi Szabolcs.

korábban írtuk

Háromszor is rengett a föld a Székelyföld közelében

Három enyhe földrengés következett be a keddre virradó éjszaka Vrancea szeizmikus térségben, Vrancea és Buzău megyében; erősségük 2,8 és 3,2 közötti volt a Richter-skálán – tájékoztatott a földfizikai intézet.

például Olasz-, Török- vagy Görögországtól, ugyanis ez utóbbi területeken a földrengések jellemzően kisebb mélységben (kisebb mint 30 km mélységben) pattannak ki, ami azt jelenti, hogy a földmozgás epicentrumában nagy, akár erősen romboló lehet a hatása.

„Vrancea térség különbözik ezektől, itt a nagy mélységben történt kőzetelmozdulás azt jelenti, hogy bár történhet 5-ös magnitúdójú földrengés, annak hatása kisebb lesz az epicentrumban, viszont jóval nagyobb területen okozhat felszíni mozgást, ami érezhető az ember számára” – mondta az egyetemi oktató.

– mondta az egyetemi oktató. Mint fogalmazott, ha viszont egy 7-es magnitúdó körüli földrengés pattan ki, akkor a fentiekben írtaknak megfelelően nagy területen okoz erősen érezhető hatást, veszélyhelyzetet és potenciálisan rombolást. Hozzátette, ilyen nagy földrengés évszázadonként átlagosan 2–5 történik, azaz 20–50 évente. „Ha a földrengés-gyakoriságot nézzük, akkor azt látjuk, hogy vannak intenzívebb (amikor 7-esnél erősebb földrengések pattannak ki) és kevésbé intenzív időszakok.

Egy ilyen földrengés jövőbeli bekövetkezésére tehát mindenképpen számítani kell, azonban nem lehet megmondani azt, hogy mikor fog történni” – részletezte Harangi Szabolcs.

Kifejtette, a geológusok és geofizikusok tudományos kutatásai adhatnak támpontokat, feltárják ugyanis, mely területen van földrengésveszély és veszélyeztetettség, hol mekkora a kockázat, milyen földrengések várhatók, ezeknek mekkora a bekövetkezési valószínűsége. „A felkészülésben támaszkodhatunk a tudományos eredményekre és következtetésekre, ez a világ sok helyén hatékonyan működik.

Hozzá kell tennem azt is, hogy jelen világunkban sokan vannak, akik úgy gondolják, hogy ilyen-olyan okokra hivatkozva előre tudnak jelezni földrengést. A tudomány jelen állása szerint ez nem működik, fontos, hogy a lakosság a szakemberekre hallgasson. Most már vannak olyan applikációk is, amelyek rögtön jeleznek közeli földrengéseket, érdemes ezt is használni” – tanácsolta a geológus.

Várható-e vulkánkitörés Erdélyben, szökőár a tengeren?

Noha az ideje nem ismert, Vrancea térségében számíthatunk egy intenzívebb időszakra a jövőben, ezért nem árt felkészülni az esetleges földrengésekre. Harangi Szabolcs elmondta,

„Habár a tudományos vizsgálatok eredményei arra utalnak, hogy a vulkán alatt lehet még magma (ilyen a Föld számos hosszan szunnyadó vulkánja alatt fennáll), ez nem jelent közvetlen veszélyt, jelenleg nincsenek arra utaló jelek, hogy kitör a vulkán. Ha a magmatározóban olyan események történnének, ami vulkánkitörést okozhat vagy magma nyomulna a felszín felé, akkor annak lennének érezhető jelei. Bár nincsenek érzékeny monitorozó műszerek a Csomádon, egy ilyen magmás folyamatot vélhetően a jelenlegi műszerek is kimutatnának” – magyarázta a vulkanológus. Hozzátette, a Fekete-tengeren 1901-ben volt szökőár, de nem a Vrancea-térség földrengése, hanem a bolgár Balcsik 7.2 magnitúdójú földmozgása miatt.

korábban írtuk

Földrengést mértek nem túl messze Szentgyörgytől és Brassótól

A Richter-skála szerint 4,2-es erősségű földrengés történt péntek reggel 6 óra 19 perckor Vrancea megyében, Vrancea szeizmikus térségben – közölte az országos földfizikai intézet (INCDFP).