
A magyar kormány nemzetpolitikájának sikerességét és a további együttműködés szükségességét hangsúlyozták a külhoni magyar politikai szervezek vezetői
Fotó: Tuchiluș Alex
A magyar kormány nemzetpolitikájának sikerességét és a további együttműködés szükségességét hangsúlyozták a külhoni magyar politikai szervezek vezetői pénteken az erdélyi Tusnádfürdőn.
2025. július 25., 21:042025. július 25., 21:04
2025. július 25., 21:102025. július 25., 21:10
A 34. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktábor (Tusványos) keretében megtartott hagyományos nemzetpolitikai kerekasztal-beszélgetésen. Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár elmondta: a közösségépítés a legfontosabb feladat, amelyet a nagyintézmények mellett a szórvány- és diaszpóra intézményei és a legkisebb helyi közösségek szintjén is próbáltak megvalósítani.
„Ha a közösségek erősödnek, az egész nemzet erősödik” – húzta alá.
A 2026-os magyarországi parlamenti választásokról azt mondta: „ez az ország, a nemzet jövőjéről fog szólni, háború és béke, veszély és biztonság, nemzetközi vagy nemzeti kormány között kell választani. Minden, ami az egységes nemzetpolitikát gyengíti, az elvetendő, és ami erősíti, az támogatandó” – jelentette ki, kérve a külhoni magyar szervezetek támogatását.
A Zsigmond Barna Pál parlamenti államtitkár vezette beszélgetésen a külhoni magyar szervezetek képviselői ismertették közösségeik helyzetét. Tánczos Barna, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) szenátora, a román kormány miniszterelnök-helyettese közölte: a szövetség megkapta az erdélyi magyaroktól az elmúlt 20 év legjobb támogatását, erős a jelenléte a bukaresti parlamentben.

A romániai államelnök-választás első fordulója előtt a Krónika volt az egyetlen romániai magyar lap, amely interjút készített Nicușor Dannal.
Kijelentette, az erdélyi magyarság „soha nem volt ennyire erős”, hiszen képviselője lett a Legfelsőbb Védelmi Tanácsban, és ezzel „évtizedes falat bontott le”. Beszélt a gazdasági kihívásokról, közölve: Románia kétszer menekült meg a csődhelyzettől, attól, hogy a nemzetközi hitelintézetek leminősítsék.
Kitért a Fidesz-KDNP-vel való stratégiai partnerségre, amely barátsággá vált, az „újonnan” barátkozni akaróknak pedig azt üzente: a barátságot csak munkával és korrekt hozzáállással lehet megszerezni.
Nacsa Lőrinc nemzetpolitikai államtitkár, Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke és Gubík László, a felvidéki Magyar Szövetség elnöke
Fotó: Tuchiluș Alex
Zakariás Zoltán, az Erdélyi Magyar Szövetség (EMSZ) elnöke felidézte: az elmúlt fél évben kétszer is majdnem olyan államelnöke lett Romániának, aki a régmúlt fasiszta időkre emlékeztetett, valamint a magyarellenes erők jelenléte háromszoros lett a bukaresti parlamentben. Pozitívumnak nevezte, hogy a magyar közösség a választásokon bebizonyította: van túlélési ösztöne.
Van felvidéki jövőkép, és ezt 13 pontban foglalták össze – mondta. Ez szól a nemzeti kisebbségek jogállásáról, a magyar oktatással kapcsolatban alkotmányos garanciák szükségességéről, valamint szorgalmazza a szlovák választási rendszer olyan értelmű átalakítását, hogy vegye figyelembe a nemzetiségi pártok igényeit – mondta.
A jövő feladatának nevezte, hogy a 2027-es parlamenti választásokon a felvidéki magyarság képviselete visszatérjen a szlovákiai belpolitika „A ligájába”.
Pásztor Bálint, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke elmondta, hogy bár a magyar-szerb viszony jó, nem szabad hátra dőlni. „Akármilyen jó is a viszony, a szerbek nem tudhatják, hogy a szerbiai magyaroknak mire van szüksége, ezért fontos, hogy a magyar szervezetek erősek legyenek” – húzta alá.
Beszélt a megvalósult kulturális autonómiáról és a gazdaságfejlesztésről, és aláhúzta: a VMSZ-nek van egy működő koalíciós szerződése, de egyik szerbiai politikai oldalba sem tagozódik be.
Fotó: Tuchiluș Alex
Brenzovics László, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke közölte: az ukrajnai háború nyomán a korábban oligarchák uralta rendszer helyett egy egyfajta neofeudális rendszer alakult ki, amelyben a köznép jogai rendkívül korlátozottak. Kijelentette: az ország elnéptelenedik, ipara leépül, az állami intézmények degradálódnak.

Az a magyar–ukrán kettős állampolgár, akit Ukrajnában a napokban kényszersorozás közben agyonvertek, egy közülünk, ezt komolyan kell venni – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában pénteken.
„Ilyen helyzetben a kárpátaljai magyarság fő célja a túlélés” – húzta alá, a helytállás jelének tartva, hogy egyetlen magyar iskola, intézmény sem zárt be. Megköszönte a magyar kormány támogatását, és kifejezte abbéli reményét, hogy sikerül „megmaradni a szülőföldön embernek, kereszténynek és magyarnak”.
Orban Dusan, a Muravidéki Magyar Nemzeti Közösség elnöke „nagy győzelemként” értékelte, hogy Szlovéniában a legfelsőbb bíróság kimondta: a kétnyelvű területen lévő feliratok esetében mindegy, melyik nyelv van első helyen. Elmondta: Szlovéniában minden nemzetiségi jog adott, majdnem autonómiát élvez a magyarság.
Jankovics Róbert, a Horvátországi Magyarok Demokratikus Közösségének elnöke jó hírként közölte: magyar nemzetiségű államtitkárok vezetik a kultúrát és az oktatást, sikerült fenntartani a politikai stabilitást és csatlakozni a Schengen-övezethez. A nemzetstratégiai jelentőségű Eszék-Budapest autópálya is „testközelben van” – mondta.
Bihari Szabolcs, a Nyugat-Európai Országos Magyar Szervezetek Szövetségének elnöke elmondta, a szervezet két új országgal – Macedónia és Bosznia-Hercegovina – bővült, így már 20 tagot számlál.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
szóljon hozzá!