Tonnaszám tömítik el textíliák a szennyvízvezetéket, felelőtlen vécéhasználatra panaszkodik a vízművek

Piszkos munka – naponta többször kell kotorni a szennyvízvezetéket

Fotó: Aradi Víz- és Csatornázási Vállalat

Havonta több tucat tonna hulladékot – főleg nedves törlőkendőket és textíliákat – szednek ki az aradi vízművek munkásai a szennyvízfővezetékekből, és a dugulás nemcsak kellemetlenséget, hanem gyakran költséges javítást is okozhat. A víz- és csatornázási vállalat vezetősége szerint a lakosság egy részének a felelőtlensége is hozzájárul a szennyvízlefolyók elakadásához, mert a napi vécéhasználat során több tonna „oda nem illő” dolog is bejut a kanalizálási rendszerbe.

Pataky Lehel Zsolt

2025. május 23., 21:402025. május 23., 21:40

Itt állíthatja be, hogy a Google-találatokban elöl legyen a Krónika!

Az aradi ivóvízvezeték-hálózat kiépítésének a kezdete közel 130 évre nyúlik vissza, a mai csatornarendszer nagy része pedig 1968 óta működik, amikor is megépült az új derítőállomás. Bár 2014-től kezdődően több szakaszban is történtek vezetékcserék, elmondható, hogy a csövek felett eljárt az idő, továbbá gyökérbenövések, talajsüppedések, súlyterhelések jelentenek problémát. A legfőbb gondot azonban a szennyvízvezetékbe kerülő háztartási hulladékok és használt textíliák jelentik, amelyekből havonta tonnaszám keletkezik.

A vízművek vezetősége szerint a dugulások 90 százalékáért a nedves törlőkendők – pontosabban az azokat a vécébe dobó személyek – okolhatók,

ezek ugyanis nem bomlanak le a vízben, sőt más anyagok is rájuk tapadnak, végeredményben pedig óriási gomolyagot képeznek, amik eltömítik a vezetékeket. Gheorghe Vasile Borha vezérigazgató azt nyilatkozta az Agerpres hírügynökségnek, hogy naponta többször is – volt már olyan, hogy 20 alkalommal – kell beavatkozniuk a munkásaiknak városszerte, és vannak olyan pontok, ahol egy nap akár háromszor is „bevetésen” vannak.

Az egyik ilyen kritikus pont a Kórház téri (Intim) körforgalom, ahol több fővezeték is találkozik, és ahol naponta többször látni a csatornázási vállalat furgonját, amivel a kikotort szennyeződést szállítják el.

Szerdán egy 50 kilogrammos „dugót” kellett eltávolítani, ami a munkásokat is meglepte, mert általában 25-30 kilósra „híznak meg”.

„Amellett, hogy pluszmunkát okoznak és kellemetlenséget jelentenek, gyakran költséges javításra is szükség van. Előfordul, hogy a magasnyomású duguláselhárító sem segít, és ki kell vágni, majd helyettesíteni egy darabot a vezetékből, vagy a szivattyúk dugulnak el, és kiégnek a motorok, amiket szintén cserélni kell” – magyarázta az igazgató.

A duguláselhárítás során olykor a legmeglepőbb dolgok kerülnek elő: betéteket, fülpiszkálókat, fehérneműket, ingeket is találtak már a csövekben, de gyerekjáték és háztartási hulladék is előkerült már – a vízművek vezetősége kéri lakosságot, hogy ezeket ne dobják a vécécsészékbe.

korábban írtuk

Csatornázatlan épületben lakik Románia lakosságának 40 százaléka

Románia állandó lakosságának 59,2 százaléka lakott 2022-ben szennyvízelvezető csatornahálózatra csatlakoztatott lakásban – derült ki az országos statisztikai intézet (INS) hétfőn közzétett kimutatásából.

csatornázás vízvezeték Arad