Sajtkóstolás a Bányász-portán. A gyergyóalfalui érlelt sajtokból a csúcsgasztronómiát kínáló éttermek is vásárolnak
Fotó: Makkay József
Az évente kiosztásra kerülő Pro Agricultura Transilvaniae díjaival az RMGE Maros gazdaszervezet a legjobb székelyföldi gazdák teljesítményére irányítja rá a közvélemény figyelmét. A Krónikának nyilatkozó két díjazott mezőgazdasági termelő szerint a kis és közepes gazdaságok ma már tömegáruval nem tudnak talpon maradni, ezért a kiváló minőségre kell törekedni.
2023. szeptember 10., 10:112023. szeptember 10., 10:11
2023. szeptember 10., 12:072023. szeptember 10., 12:07
A Romániai Magyar Gazdák Egyesületének Maros szervezete minden évben kiosztja a Pro Agricultura Transilvaniae díjakat olyan székelyföldi gazdáknak és mezőgazdasági szakembereknek, akik kiemelkedő szerepet játszottak a gazdaszervezet három évtizedes tevékenységében, és gazdálkodásuk a tágabb gazdaközösség számára is követendő példa. Az idei díjátadóra az RMGE Maros fehéregyházi gazdafórumán került sor, ahol a díjazottak a gazdarendezvényre érkező több száz mezőgazdasági termelő előtt vehették át a kitüntetésüket.
A Pro Agricultura Transilvaniae díjjal jutalmazott tíz mezőgazdasági termelő közül Bányász József Gyergyóalfaluban élő sajtmesterrel és a Balavásáron 110 hektáron gazdálkodó agrármérnökkel, Miklós Gyulával beszélgettünk.
Bányász József sajtmestert Székelyföld-szerte sokan ismerik
Fotó: Makkay József
Bányász József nyolc éve foglalkozik érlelt sajtok készítésével, korábban a gyergyószentmiklósi Agrocaritas vezetőjeként dolgozott. A Svájcból érkező sajtmesterek tanfolyamain ő fordított németből magyarra, így minden csínját-bínját kitanulta az érlelt sajtok készítésének. Úgy gondolta, erről nem csak beszélni kell, hanem saját gazdaságában is ki akarta próbálni a svájci recepteket. A többi harminc székelyföldi gazdához hasonlóan, akik akkoriban szintén az Agrocaritas műhelyében sajátították el a sajtkészítés tudományát.
Előadásaiban és közösségi oldalán évek óta a hagyományos gazdálkodás előnyeit, szépségeit, közösségmegtartó erejét hangsúlyozza. Úgy véli, a társadalom korszellemében benne van a parasztromantika, ami rokonszenvez az életvitelszerűen űzött családi szerves gazdálkodással.
Ugyanakkor a szakma nehézségeit is látja. ,,Annak ellenére, hogy a gazdák biztatást kapnak a kitartásra, nem kedvező számukra a konjunktúra. Sem a bürokratikus, sem a gazdaságpolitikai, sem a globális piaci körülmények nem segítik a családi gazdaságok boldogulását” – fogalmazott a Krónikának a gyergyószéki gazda.
Bányász szerint a szerves gazdálkodást folytatók kötöttsége és áldozatvállalása annak ellenére sem követendő példa, hogy a technika adta lehetőségeknek köszönhetően a gazda élete ma már jóval könnyebb, mint pár évtizeddel ezelőtt.
A gazdálkodással járó bizonytalanság és kötöttség óvatos várakozó álláspontra helyezi az amúgy szívesen gazdálkodókat is.
Bányász József sajtérlelő pincéje Gyergyóalfaluban
Fotó: Makkay József
A nyers tejből készülő érlelt sajtok iránt Erdélyben is nő a kereslet, azonban a gyergyói gazda szerint a sajtfogyasztás kultúrája a Kárpát-medencében még nem tart ott, hogy nagy mennyiségű érlelt sajtot lehessen értékesíteni. Az érlelt sajtok piaci értéke magasabb, mint az ipari sajtoké, ami szintén gátat szab a keresletnek.
,,Az ipari sajtnak, az ipari élelmiszernek egyelőre olyan erős a reklámja, hogy ezt a szervesen gazdálkodó termelők nem tudják ellensúlyozni. Másrészt a nyugat-európai országokban azért fogy nagyságrenddel több érlelt sajt, mert mások a fogyasztói szokások.
– magyarázza a lényegi különbségeket Bányász József.
A naponta tíz fejőstehén hozamát feldolgozó gyergyóújfalui gazda a prémium minőségű Gourmet-sajtjainak egy részét az erdélyi fine dining gasztronómia iránt elkötelezett éttermeknek és kereskedőknek értékesíti. Az erdélyi piacon is terjedő csúcsgasztronómia iránti igény azokat a beszállító termelőket hozza helyzetbe, akik gazdaságukban a legjobb minőségű élelmiszert állítják elő. Ennek a mozgalomnak a híve Bányász József gyergyóújfalui sajtmester is.
A Bányász-porta legifjabb lakója
Fotó: Bányász József
Miklós Gyula mezőgazdasági mérnök az RMGE Maros alapítótagjaként 1990-ben köteleződött el a gazdaérdekvédelem mellett. 1992-ig a Maros megyei Egrestó mezőgazdasági termelőszövetkezetének főmérnökeként dolgozott, majd a kollektív gazdaság felszámolása után létrehozta saját agrárvállalkozását. Három évtized óta farmja 110 hektárnyi szántóterületre nőtt, zömében a balavásári gazdáktól bérelt földeken foglalkozik gabonatermesztéssel.
A szakember tisztában van vele, hogy a százhektáros farm ma már nem nyújt anyagi biztonságot annak, aki monokultúrás gabonatermesztéssel foglalkozik, ezért a több lábon állást választotta.
habár ez utóbbi nem bizonyult túl sikeresnek, mert sok kézmunkát igényel. Vetek repcét, búzát, tritikálét, rozsot és árpát is. Kedvenc tavaszi növényem a szója, ami soha nem csapott be, mindig jó áron lehet értékesíteni” – foglalja össze a farmján termesztett növények lajstromát a balavásári gazda.
Miklós Gyula balavásári agrárvállalkozó a díjátadón. A mezőgazdasági szakember vetőmagtermesztéssel foglalkozik
Fotó: Makkay József
A saját gépparkkal és három állandó mezőgépésszel dolgozó mezőgazdasági szakember szerint a romániai mezőgazdaság gyökeres átalakuláson megy keresztül. Ennek legfőbb jele, hogy kirostálódnak a korábban öneállátásra berendezkedő kisgazdaságok. A földtulajdonosok ma már a környező falvakban sem dolgozzák meg földjeiket, de nem is adják el, hanem bérleti szerződés keretében hasznosítják. Balavásár ötszáz hektárnyi szántóterületét öt agrárvállalkozó műveli, és egyre inkább ez a modell érényesül Maros megyében is.
A költségek évről évre nőnek, miközben az értékesítési árak nyomottak maradnak. Számomra a vetőmagtermesztés bizonyult hatékonynak. Minden termesztett növény esetében arra törekszem, hogy vetőmagként értékesíthető csúcsminőséget állítsak elő. Tömegáruból ma már egyre nehezebb megélni” – magyarázza gazdálkodásának lényegét Miklós Gyula balavásári agrárválallkozó.
Népes részvétel mellett ünnepelte 12. gazdanapját vasárnap az RMGE Maros gazdaszervezet Fehéregyházán. Az évente kiosztásra kerülő Pro Agricultura Transilvaniae díjat idén tíz mezőgazdasági szakembernek és székelyföldi gazdának ítélték oda.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!