Új tanterv, nagyobb mozgástér. A most kezdődő tanévtől alternatív kerettanterv szerint oktatják a kilencedikeseket a temesvári Gerhardinumban
Fotó: Deák Szidónia
Az eddiginél nagyobb beleszólást kap abba a temesvári Gerhardinum líceum, hogy mit és milyen óraszámban tanuljanak a diákjai. A hamarosan kezdődő tanévben az iskola kilencedikesei elsőként tanulnak az intézmény által kidolgozott alternatív kerettanterv szerint. Az új tanterv mögötti elképzeléseket, a szórványoktatás sajátos szempontjait Kocsik Zoltán József, a Gerhardinum igazgatója vázolta a Krónikának.
2026. augusztus 31., 08:022026. augusztus 31., 08:02
A Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum egyike annak a három magyar tannyelvű középiskolának, amely bekapcsolódott az Oktatási és Kutatási Minisztérium kísérleti programjába. Az aradi Csiky Gergely Főgimnáziummal és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Líceummal együtt a temesvári intézmény is lehetőséget kapott arra, hogy a központilag meghatározott kerettantervnél nagyobb mozgástérrel, saját oktatási céljaihoz és a helyi igényekhez igazítsa képzését.
A Gerhardinumban szeptembertől felmenő rendszerben, elsőként a kilencedik osztályban alkalmazzák az új tantervet. (A felmenő rendszer során az új szabályokat, követelményeket vagy tanterveket nem egyszerre mindenkinél, hanem fokozatosan, évről évre, az újonnan bekapcsolódó évfolyamokon – alulról építkezve – vezetik be). Kocsik Zoltán József, az intézmény igazgatója a Krónikának elmondta: a programhoz való csatlakozás mellett mindenekelőtt azért döntöttek, mert a 2025-ben elfogadott kerettanterv a teológiai és humán képzésben meglátásuk szerint túlságosan háttérbe szorította a természettudományos tárgyakat.
Egy intézményben óvodától az érettségiig. A Gerhardinumban a gyerekek óvodáskortól egészen a 12. osztály befejezéséig tanulhatnak magyar nyelven
Fotó: Gábos Albin
Kifejtette, a humán és reál tárgyak közötti egyensúly megteremtésének a Gerhardinum esetében a szórványhelyzet miatt is különös jelentősége van. Egy nagyobb iskolában, ahol egy évfolyamon több párhuzamos osztály indul, különböző profilok közül választhatnak a diákok.
„Mivel egy ilyen osztályunk van, azt szeretnénk, hogy ez a teológiai osztály olyan legyen, ahol a tudományok egyensúlyban vannak” – magyarázta Kocsik Zoltán József. Hozzátette, az óvodától a 12. osztályig oktatást biztosító, a Temes megyei magyar szórványból gyerekeket összegyűjtő iskola számára továbbra is fontos a papi és lelkipásztori utánpótlás biztosítása, ugyanakkor arra is törekednek, hogy a teológiai profil ne szűkítse a végzősök továbbtanulási lehetőségeit. A cél az, hogy a Gerhardinumban érettségiző fiatalok ne csak humán szakokon, hanem akár reál területen is folytathassák tanulmányaikat.
Ennek megfelelően az új tantervben a matematika is nagyobb óraszámot kap. A változtatás azonban nem pusztán abból áll, hogy bizonyos tantárgyakhoz órákat adnak, másoktól pedig elvesznek: az iskola a teológiai képzés tartalmát és szemléletét is átgondolta.
A keresztény média nevű új tantárgy keretében a Gerhardinum diákjai az interjú- és podcastkészítés, valamint az újságírás alapjaival is megismerkednek
Fotó: Michal Czyz / Unsplash.com
Az igazgató szerint a másik fontos szempont az volt, hogy a teológiai tantárgyakat a mai kihívásokhoz igazítsák. A hagyományos tartalmak jelentős része megmarad, de több esetben más megközelítésből, más tudományterületekkel összekapcsolva találkoznak velük a diákok.
Ennek egyik legszembetűnőbb példája a keresztény média nevű új tantárgy. A diákok nem csupán elméleti ismereteket szereznek majd a média működéséről, hanem interjú- és podcastkészítéssel és újságírással is foglalkoznak. A tantárgy a teológiai megközelítés mellett technikai és informatikai ismereteket is ötvöz, az iskola pedig saját stúdió létrehozását tervezi a gyakorlati képzéshez.
– mutatott rá az igazgató.
Így önálló tantárgyként foglalkoznak például a bibliai tájak földrajzával. A diákok azokról a vidékekről tanulnak majd részletesebben, amelyek a bibliai történetek helyszínei voltak: nemcsak földrajzi elhelyezkedésüket, hanem
Az igazgató szerint mindez nem turisztikai ismeretszerzést szolgál, hanem azt, hogy a fiatalok jobban értsék azt a világot, amelyben a bibliai történetek játszódnak.
Az interdiszciplináris szemlélet más új tárgyakban is megjelenik: külön foglalkoznak a Biblia korának mindennapjaival, szokásaival, ünnepeivel és mesterségeivel, a családi életre nevelést pedig a teológia, a biológia és a társadalomtudományok szempontjainak összekapcsolásával közelítik meg.
Kocsik Zoltán-József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója szerint az új tantervvel a diákok előtt minél több továbbtanulási lehetőséget szeretnének nyitva hagyni
Fotó: Kocsik Zoltán-József archívuma
A minisztériumi program kínálta mozgástérrel a Gerhardinum arra is lehetőséget látott, hogy a diákok közvetlen környezetük értékeit jobban megismerjék. A tantervben ezért a bánsági egyházi örökség is helyet kapott, az épített emlékektől az irodalmi és vallási hagyományig.
– hangsúlyozta az igazgató.
A helyi igényekhez igazodás az óraszámokban is megjelenik. Az iskola vezetője szerint az alternatív kerettanterv egyik legfontosabb előnye, hogy a tanintézet az eddiginél szabadabban alakíthatja az egyes tárgyak súlyát: valamiből kevesebbet, másból többet taníthatnak.
Az alternatív tanterv mögött ugyanakkor az óraszámok átrendezésénél átfogóbb pedagógiai elképzelés áll. Kocsik Zoltán József szerint a romániai középiskolai oktatásban érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy a diákok holisztikusan, ne pedig egymástól elszigetelt tantárgyakként tekintsenek az iskolában megszerzett tudásra.
„A diákok sokszor úgy tekintenek az egyes ismeretekre, mintha azok kizárólag egy adott tantárgyhoz tartoznának. Nagyon tantárgyakban gondolkodnak, és nem látják az összefüggéseket, ezen pedig érdemes lenne változtatni” – fogalmazott az iskola vezetője.
Az igazgató arról is beszélt, az interdiszciplináris oktatásnak a szórványhelyzetből fakadó nyelvi különbségek kezelésében is szerepet szánnak. Mint rámutatott, ugyanabban az osztályban gyakran két, egymással ellentétes helyzet van jelen:
„Sok esetben ugyanabban az osztályban mindkét nyelv fejlesztésére szükség van, és arra törekszünk, hogy a különböző tantárgyak is hozzájáruljanak mind a magyar, mind a román nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez” – mutatott rá az iskola vezetője.
Helyi értékek a tantervben. A Gerhardinum diákjai a Bánság katolikus egyháztörténetével és épített örökségével is részletesebben megismerkednek
Fotó: Deák Szidónia
A tanintézet vezetője kitért arra is, hogy a tantervi szabadság ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az iskola teljesen maga dönthet a képzés minden eleméről.
Az iskola ezért elsősorban ott élhet a nagyobb szabadsággal, ahol a saját profiljához tartozó képzést alakíthatja át.
„Hogy az új rendszer mennyire válik be, azt nem tekintjük előre eldöntöttnek. Minden tanév végén a pedagógusok, a diákok és a szülők tapasztalatai alapján értékeljük újra majd a tantárgyakat. Azt is vizsgáljuk, mennyire sikerült elsajátítani a hozzájuk rendelt kompetenciákat, illetve mennyire bizonyult érdekesnek és működőképesnek az adott képzés. Ez mindenképpen változik évenként, és addig csiszoljuk, ameddig olyan nem lesz, amilyennek lennie kell” – szögezte le lapunknak Kocsik Zoltán József.
Elküldték a Hivatalos Közlönyhöz megjelentetésre a 2030-tól érvényes érettségirendszer tantárgyait és vizsgáit jóváhagyó miniszteri rendeletet – jelentette be Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Rendőrségi források szerint pisztolyt találtak a hatóságok a keddi fővárosi gazdatüntetésen történt erőszakos cselekmények egyik feltételezett felbujtójának autójában.
Miközben Erzsébetvároson az Apafi-kastély esélyt kap a megújulásra, az örökséget magáénak érző közösség létszáma folyamatosan csökken. Így nemcsak az a kérdés, mikorra újulnak meg a falak, hanem az is, kik és milyen tartalommal töltik majd meg őket.
54 millió euró értékű szerződést írt alá a NATO-szabványú 12,7 x 99 mm-es lőszeralkatrészek gyártására tervezett, egyedi gyártású speciális gépek beszerzésére a kudzsiri fegyvergyár.
Elkészült Temesváron a Forradalom útja, amely a nacionálkommunista rendszer bukásához vezető 1989-es eseményeknek állít emléket, ugyanakkor az önkormányzat elvesztette a projektre igényelt uniós támogatást.
Öt kutatás indul az erdélyi magyar értelmiség 1944 és 1952 közötti történetének, a korszak kulturális és intézményi hálózatainak, valamint a kommunista diktatúra hatalomgyakorlásának és az értelmiségi életutakra gyakorolt hatásának a vizsgálatára.
Több mint ötven település közösségei találkoznak, sátrakat állítanak, hagyományos ételekkel kínálják egymást, miközben népviseletbe öltözött gyermekek, fiatalok és idősek vonulnak végig Zilahon.
Zöld jelzést kapott a projekt: Brassó egyik legfontosabb műemléke, a Fekete templom udvara egy lépéssel közelebb került a helyi önkormányzat és az Evangélikus Egyház által előkészített gyökeres átalakuláshoz.
Éles verseny bontakozott ki az erdélyi légikikötők között, a Kolozsvári Nemzetközi Repülőtér szerint a marosvásárhelyi reptérnek juttatott önkormányzati támogatások már érzékelhetően befolyásolják a mindkét városból elérhető járatok utasforgalmát.
Erdély több megyéjében is látni házalókat, illetve az utcán potenciális vevőket leszólító, edénykészleteket kínáló kereskedőket, akik gyenge minőségű termékeiket próbálják áron felül rásózni a gyanútlan emberekre.
Baj van a matematika oktatásával Romániában, szemléletváltásra van szükség – szögezte le Vad Zoltán nagyváradi matematika és informatika szakos tanár, amikor a PISA 2025-ös felmérésének minap közzétett, lesújtó eredményeiről faggattuk.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!