Új tanterv, nagyobb mozgástér. A most kezdődő tanévtől alternatív kerettanterv szerint oktatják a kilencedikeseket a temesvári Gerhardinumban
Fotó: Deák Szidónia
Az eddiginél nagyobb beleszólást kap abba a temesvári Gerhardinum líceum, hogy mit és milyen óraszámban tanuljanak a diákjai. A hamarosan kezdődő tanévben az iskola kilencedikesei elsőként tanulnak az intézmény által kidolgozott alternatív kerettanterv szerint. Az új tanterv mögötti elképzeléseket, a szórványoktatás sajátos szempontjait Kocsik Zoltán József, a Gerhardinum igazgatója vázolta a Krónikának.
2026. augusztus 31., 08:022026. augusztus 31., 08:02
A Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum egyike annak a három magyar tannyelvű középiskolának, amely bekapcsolódott az Oktatási és Kutatási Minisztérium kísérleti programjába. Az aradi Csiky Gergely Főgimnáziummal és a sepsiszentgyörgyi Berde Áron Gazdasági Líceummal együtt a temesvári intézmény is lehetőséget kapott arra, hogy a központilag meghatározott kerettantervnél nagyobb mozgástérrel, saját oktatási céljaihoz és a helyi igényekhez igazítsa képzését.
A Gerhardinumban szeptembertől felmenő rendszerben, elsőként a kilencedik osztályban alkalmazzák az új tantervet. (A felmenő rendszer során az új szabályokat, követelményeket vagy tanterveket nem egyszerre mindenkinél, hanem fokozatosan, évről évre, az újonnan bekapcsolódó évfolyamokon – alulról építkezve – vezetik be). Kocsik Zoltán József, az intézmény igazgatója a Krónikának elmondta: a programhoz való csatlakozás mellett mindenekelőtt azért döntöttek, mert a 2025-ben elfogadott kerettanterv a teológiai és humán képzésben meglátásuk szerint túlságosan háttérbe szorította a természettudományos tárgyakat.
Egy intézményben óvodától az érettségiig. A Gerhardinumban a gyerekek óvodáskortól egészen a 12. osztály befejezéséig tanulhatnak magyar nyelven
Fotó: Gábos Albin
Kifejtette, a humán és reál tárgyak közötti egyensúly megteremtésének a Gerhardinum esetében a szórványhelyzet miatt is különös jelentősége van. Egy nagyobb iskolában, ahol egy évfolyamon több párhuzamos osztály indul, különböző profilok közül választhatnak a diákok.
„Mivel egy ilyen osztályunk van, azt szeretnénk, hogy ez a teológiai osztály olyan legyen, ahol a tudományok egyensúlyban vannak” – magyarázta Kocsik Zoltán József. Hozzátette, az óvodától a 12. osztályig oktatást biztosító, a Temes megyei magyar szórványból gyerekeket összegyűjtő iskola számára továbbra is fontos a papi és lelkipásztori utánpótlás biztosítása, ugyanakkor arra is törekednek, hogy a teológiai profil ne szűkítse a végzősök továbbtanulási lehetőségeit. A cél az, hogy a Gerhardinumban érettségiző fiatalok ne csak humán szakokon, hanem akár reál területen is folytathassák tanulmányaikat.
Ennek megfelelően az új tantervben a matematika is nagyobb óraszámot kap. A változtatás azonban nem pusztán abból áll, hogy bizonyos tantárgyakhoz órákat adnak, másoktól pedig elvesznek: az iskola a teológiai képzés tartalmát és szemléletét is átgondolta.
A keresztény média nevű új tantárgy keretében a Gerhardinum diákjai az interjú- és podcastkészítés, valamint az újságírás alapjaival is megismerkednek
Fotó: Michal Czyz / Unsplash.com
Az igazgató szerint a másik fontos szempont az volt, hogy a teológiai tantárgyakat a mai kihívásokhoz igazítsák. A hagyományos tartalmak jelentős része megmarad, de több esetben más megközelítésből, más tudományterületekkel összekapcsolva találkoznak velük a diákok.
Ennek egyik legszembetűnőbb példája a keresztény média nevű új tantárgy. A diákok nem csupán elméleti ismereteket szereznek majd a média működéséről, hanem interjú- és podcastkészítéssel és újságírással is foglalkoznak. A tantárgy a teológiai megközelítés mellett technikai és informatikai ismereteket is ötvöz, az iskola pedig saját stúdió létrehozását tervezi a gyakorlati képzéshez.
– mutatott rá az igazgató.
Így önálló tantárgyként foglalkoznak például a bibliai tájak földrajzával. A diákok azokról a vidékekről tanulnak majd részletesebben, amelyek a bibliai történetek helyszínei voltak: nemcsak földrajzi elhelyezkedésüket, hanem
Az igazgató szerint mindez nem turisztikai ismeretszerzést szolgál, hanem azt, hogy a fiatalok jobban értsék azt a világot, amelyben a bibliai történetek játszódnak.
Az interdiszciplináris szemlélet más új tárgyakban is megjelenik: külön foglalkoznak a Biblia korának mindennapjaival, szokásaival, ünnepeivel és mesterségeivel, a családi életre nevelést pedig a teológia, a biológia és a társadalomtudományok szempontjainak összekapcsolásával közelítik meg.
Kocsik Zoltán-József, a temesvári Gerhardinum Római Katolikus Teológiai Líceum igazgatója szerint az új tantervvel a diákok előtt minél több továbbtanulási lehetőséget szeretnének nyitva hagyni
Fotó: Kocsik Zoltán-József archívuma
A minisztériumi program kínálta mozgástérrel a Gerhardinum arra is lehetőséget látott, hogy a diákok közvetlen környezetük értékeit jobban megismerjék. A tantervben ezért a bánsági egyházi örökség is helyet kapott, az épített emlékektől az irodalmi és vallási hagyományig.
– hangsúlyozta az igazgató.
A helyi igényekhez igazodás az óraszámokban is megjelenik. Az iskola vezetője szerint az alternatív kerettanterv egyik legfontosabb előnye, hogy a tanintézet az eddiginél szabadabban alakíthatja az egyes tárgyak súlyát: valamiből kevesebbet, másból többet taníthatnak.
Az alternatív tanterv mögött ugyanakkor az óraszámok átrendezésénél átfogóbb pedagógiai elképzelés áll. Kocsik Zoltán József szerint a romániai középiskolai oktatásban érdemes lenne nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy a diákok holisztikusan, ne pedig egymástól elszigetelt tantárgyakként tekintsenek az iskolában megszerzett tudásra.
„A diákok sokszor úgy tekintenek az egyes ismeretekre, mintha azok kizárólag egy adott tantárgyhoz tartoznának. Nagyon tantárgyakban gondolkodnak, és nem látják az összefüggéseket, ezen pedig érdemes lenne változtatni” – fogalmazott az iskola vezetője.
Az igazgató arról is beszélt, az interdiszciplináris oktatásnak a szórványhelyzetből fakadó nyelvi különbségek kezelésében is szerepet szánnak. Mint rámutatott, ugyanabban az osztályban gyakran két, egymással ellentétes helyzet van jelen:
„Sok esetben ugyanabban az osztályban mindkét nyelv fejlesztésére szükség van, és arra törekszünk, hogy a különböző tantárgyak is hozzájáruljanak mind a magyar, mind a román nyelvi kompetenciák fejlesztéséhez” – mutatott rá az iskola vezetője.
Helyi értékek a tantervben. A Gerhardinum diákjai a Bánság katolikus egyháztörténetével és épített örökségével is részletesebben megismerkednek
Fotó: Deák Szidónia
A tanintézet vezetője kitért arra is, hogy a tantervi szabadság ugyanakkor nem jelenti azt, hogy az iskola teljesen maga dönthet a képzés minden eleméről.
Az iskola ezért elsősorban ott élhet a nagyobb szabadsággal, ahol a saját profiljához tartozó képzést alakíthatja át.
„Hogy az új rendszer mennyire válik be, azt nem tekintjük előre eldöntöttnek. Minden tanév végén a pedagógusok, a diákok és a szülők tapasztalatai alapján értékeljük újra majd a tantárgyakat. Azt is vizsgáljuk, mennyire sikerült elsajátítani a hozzájuk rendelt kompetenciákat, illetve mennyire bizonyult érdekesnek és működőképesnek az adott képzés. Ez mindenképpen változik évenként, és addig csiszoljuk, ameddig olyan nem lesz, amilyennek lennie kell” – szögezte le lapunknak Kocsik Zoltán József.
Elküldték a Hivatalos Közlönyhöz megjelentetésre a 2030-tól érvényes érettségirendszer tantárgyait és vizsgáit jóváhagyó miniszteri rendeletet – jelentette be Mihai Dimian ügyvivő oktatási miniszter.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
A Kovászna megyei Oltszemen található Mikó‑kastély átfogó restaurálási projekt révén teljesen megújult, és 2026 őszétől a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum külső egységeként, Székely Lovasmúzeum néven működik tovább.
A szilágynagyfalui közösség reményei szerint a megújult Bánffy-kastély jelentős turisztikai központja lesz a térségnek. A református egyház tulajdonában lévő műemlék épületet európai uniós forrásokból újították fel.
Vasárnap Szászfenesen felavatták a kolozsvári Erdélyi Történeti Múzeum új épületét, amely 145 millió lejes beruházással valósult meg. A Leányvárban felépült múzeum megnyitó ünnepségén részt vett Demeter András István ügyvivő kulturális miniszter is.
A Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) közölte, a romániai magyar iskolák országos tanévnyitó ünnepségét szeptember 5-én, szombaton 11 órától tartják Gyulafehérváron az érseki székesegyházban.
Kétarcú időjárással búcsúzik augusztus: miközben vasárnap a Kárpátok térségében heves zivatarokra, felhőszakadásokra és jégesőre figyelmeztetnek a meteorológusok, hétfőn az ország nyugati felében ismét a hőség kerül előtérbe.
Két katonai ejtőernyős sérült meg Marosvásárhelyen, miután a hirtelen szél eltérítette őket a kijelölt földet érési területtől. Az egyik katona egy fémcsarnok tetején lévő napelemekre érkezett, társa pedig elektromos vezetékekkel került érintkezésbe.
Szombaton felavatták Kolozsváron a Regionális Agyérbetegségi és Idegsebészeti Központot Ilie Bolojan ügyvivő miniszterelnök, Mircea Abrudean szenátusi elnök, Cseke Attila ügyvivő egészségügyi miniszter, valamint más tisztségviselők jelenlétében.
A 130 éve, augusztus 28-án született Márton Áronra, Erdély nagy püspökére emlékeznek pénteken és szombaton a szülőfaluban, Csíkszentdomokoson.
A Kolozsvári Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem (USAMV) különleges kiállítást mutat be az érdeklődőknek.
Heidl György társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkár Facebook-bejegyzésében erdélyi útjuk egyik legfontosabb tanulságaként azt emeli ki, hogy önmagában a párbeszéd kevés: annak akkor van értelme, ha konkrét eredménye is születik.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!