A népdalvetélkedő résztvevőinek csoportképe az újszentesi református templom előtt
Fotó: Bartha Csaba/Temesvári Rádió
Erdély, a Partium és a Bánság 12 megyéjének több mint száz elemi és általános iskolás magyar diákjának a részvételével zajlott a hétvégén az Őszirózsa Országos Népdalvetélkedő a Temes megyei Újszentesen. Dénes Ildikó főszervező a Krónikának elmondta: a közel két évtizede életre hívott seregszemle – mely a tanügyminisztérium által is elismert verseny – évről évre színvonalasabb, népszerűségének titkát abban látja, hogy a román kollégák is szívvel-lélekkel segítik a magyar népdalosok összejövetelét.
2025. október 22., 20:572025. október 22., 20:57
Tizenhét évvel ezelőtt rendezték meg az első Őszirózsa Országos Népdalvetélkedőt a Temesvárral gyakorlatilag egybeolvadt, de közigazgatásilag még különálló Újszentesen, és csak azért a 15. alkalommal gyűltek össze Erdély minden tájáról a magyar népdalénekes gyerekek, mert a koronavírus-járvány idején két esztendőt kihagytak a szervezők.
Az elemisták számára regionálisként meghirdetett, az általános tagozaton járó diákok számára viszont a tanügyminisztériumi elismertség okán országos szintűként lebonyolított megmérettetés szakmai zsűrije szerint évről évre színvonalasabb – mondta a Krónikának Dénes Ildikó főszervező, helyi RMDSZ-elnök és önkormányzati képviselő, az Újszentesi Általános Iskola pedagógusa.
Annak a titkát, hogy egy szórványmagyar településen ilyen Erdély-szerte népszerű magyar népdalvetélkedő nőtte ki magát, a főszervező a helyi román és magyar pedagógusok jó együttműködésében látja.
– mondta Dénes Ildikó, aki kiemelte az önkormányzat anyagi támogatását, ezenkívül az iskola, a történelmi magyar egyházak, az Újszentesi Magyarok Egyesülete és az RMDSZ helyi szervezetének hozzájárulását a rendezvény sikeréhez.
Tizenkét megye több mint száz kis népdalénekese mérte össze tehetségét
Fotó: Bartha Csaba/Temesvári Rádió
Az ünnepélyes megnyitót a helyi református templomban tartották szombaton, ezt követően az iskolában négy különböző korosztályban bonyolították le a versenyt. A több mint 120 jelentkező közül végül 105 diák adott elő népdalokat, minden kategóriában két-két első, második és harmadik díjat osztottak ki, illetve a dicséretben részesülőket is megjutalmazták. Az alábbiakban a „dobogósokat” tüntetjük fel.
Előkészítősök, 1–2. osztályosok:
3–4. osztályosok:
5–6. osztályosok:
7–8. osztályosok:
A mai Újszentes helyén a 18–19. században elterülő Vadászerdőt a temesvári hadparancsnokság vadászterületként használta, Temesvár 1849-es ostroma alatt ott rendezte be főhadiszállását Vécsey Károly. A falut az erdőirtás helyén a Debreceni Református Egyházkerület alapította 1891-ben, 133 református magyar telepescsaláddal, amelyek – három kivételével – Szentesről érkeztek.
Az első világháború után nevét az új román hatalom Dumbrăvițára változtatta. A bánsági szórványmagyarság egyik „tömbmagyar” közössége volt, az 1940-es és 1960-as években székely családok telepedtek le a faluban, a 2000-es évek első felében az RMDSZ színeiben megválasztott magyar polgármestere volt több cikluson keresztül, a képviselőtestületnek is több magyar tagja volt, később már csak alpolgármesteri tisztséget tudott szerezni a magyarság.
Dénes Ildikó főszervező a helyi magyarság egyetlen önkormányzati képviselője
Fotó: Bartha Csaba/Temesvári Rádió
A 2021-es adatokat tükröző népszámlálás szerint Újszentesnek 20 014 állandó lakosa van, akik közül 912-en vallották magukat magyarnak. Mivel azonban a lakosság több mint egynegyedének (4573 személynek) nem ismert a nemzetisége, feltételezhető, hogy a valóságban többen vannak a magyarok (rajtuk kívül 130-ra és 150-re tehető a német, illetve szerb származásúak száma). Hivatalosan tehát az ismert nemzetiségű lakoság 5,9 százalékát teszi ki a magyarság aránya.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!