Egész évben közkedvelt az egyházközségi fürdő termálvizes medencéje
Fotó: Hegyközszentmiklósi Gyógy- és Strandfürdő
A Kárpát-medencében egyedülállóan református gyülekezeti fürdőként működik a gyógyfürdő Hegyközszentmiklóson. Az érmelléki települést megpezsdítő helyi közösségi vállalkozás mellé a Királyhágómelléki Református Egyházkerület is fürdőt épített. Mindkét helyi gyógyfürdő szolgáltatásait kipróbáltuk.
2023. december 03., 19:102023. december 03., 19:10
2023. december 04., 00:582023. december 04., 00:58
A Székelyhídtól 9 kilométerre fekvő Hegyközszentmiklós gyógyfürdőjét nem csak a környékbeli érmelléki települések lakói ismerik, hanem a Partium más vidékeiről, Belső-Erdélyből és a Kárpátokon túlról is szép számmal érkeznek vendégek. A helyi református egyházközség tulajdonában álló fürdő az utóbbi tíz évben látványos fejlődésen ment keresztül.
A KRE SPA nevet viselő új strandot és gyógyfürdőt tavaly nyáron adták át, azóta mindkét fürdő folyamatosan üzemel a Bihar megyei faluban. Egy hétvégén mindkét fürdőt kipróbáltuk. Az uniós pályázati támogatásból épült egyházkerületi komplexum elegánsabb, modernebb – a belépőjegy ára a duplája az egyházközségi fürdőnek –, a régi telephely azonban á la carte vendéglője miatt verhetetlen.
Nyitás előtt. A fürdővíz a Partium egyik legjobb minőségű gyógyvize
Fotó: Makkay József
A hegyközszentmiklósi gyógyfürdő története a partiumi és a kelet-magyarországi termálvizes fürdők többségéhez hasonlóan a hatvanas évek végére és a hetvenes évek elejére nyúlik vissza, amikor Romániában és Magyarországon is kőolaj után kutatva mélyfúrásokat végeztek. Kőolaj helyett azonban a legtöbb település határában termálvíz tört a felszínre. Romániában ezzel sokat nem tudtak kezdeni, mert a Ceaușescu-rendszer nem adott pénzt a turisztikai hasznosításra, mindössze pár kiemelt fürdőhelyet finanszíroztak.
A 15 éve Hegyközszentmiklóson szolgáló, gyergyói származású református lelkipásztor, Árus Csongor László elmeséli, hogy a falu határában történt fúrások nyomán felszínre tört termálvizet a falu vezetősége vezettette be, és a termelőszövetkezeti tagok önerőből építették fel a fürdő elődjét, egy ötven áron elterülő zöldövezetes szabadtéri medencét.
A termelőszövetkezet 1992-es felszámolásakor a bizottság a gyógyfürdőt átadta a helyi református egyházközségnek. A falu magyar vezetősége előrelátó volt, és nem akarta, hogy a közigazgatásilag Székelyhíd városához tartozó település létesítménye idegen kézbe kerüljön. A fürdő fél hektárnyi területének tulajdonosát kárpótolták, a terület tulajdonjoga pedig átkerült a hegyközszentmiklósi református egyházközséghez.
Az egyházközség 2019 decemberében avatta fel az új panziót
Fotó: Makkay József
Az új helyzettel a gyülekezet presbitériuma és korábbi lelkipásztora nemigen tudott mit kezdeni. 2008-ig semmilyen fejlesztés nem történt, a régi, nyitott gyógyvizes medencét azonban így is sokan felkeresték, eközben azonban a fürdő egyetlen alkalmazottjának is bajosan sikerült kigazdálkodni a havi fizetését.
A Kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet 1995-ös elvégzése után hét és fél évig moldvai szórványlelkészként, majd nagyváradi egyetemi lelkészként szolgáló Árus Csongor László a Hegyközszentmiklóstól 20 kilométerre fekvő Vedresábrányban szolgált, amikor ,,képbe került” a lelkipásztort kereső hegyközszentmiklósi presbitérium számára. A rendetlen életmódjával gyülekezetének sok gondot okozó korábbi lelkipásztor után az egyházközségben egy olyan „palástos embert” kerestek, aki nem csak a gyülekezeti életet, hanem a gyülekezeti fürdőt is rendbe szedi.
Árus Csongor László lelkipásztor új színt hozott a gyülekezeti életbe, és talpra állította az egyházi vállalkozást is
Fotó: Makkay József
Az elmúlt másfél évtized tapasztalata azt mutatja, hogy a presbiterek jól döntöttek.
A tavaly átadott úszómedence a termálvizes fürdő mellett
Fotó: Makkay József
A hegyközszentmiklósi egyházközség nem jegyzett be külön vállalkozást a fürdő fenntartására, ezért a nonprofit szervezetként nyilvántartott egyházközség maradt a tulajdonos és működtető egyaránt. A jellegzetes tulajdonosi háttéren mindig megakadnak a Bihar megyei állami ellenőrző szervek, de a lelkész szerint végül elfogadták a törvényes vállalkozási lehetőséget, hiszen az ortodox egyház ugyanígy működteti a kolostoraiban zajló kereskedelmi tevékenységeket.
A KIrályhágómelléki Református Egyházkerület új fürdője uniós forrásokból épült
Fotó: Makkay József
Igaz, a református egyház keretében fehér hollónak számít az ilyen vállalkozás – gyógyfürdője egyetlen Kárpát-medencei gyülekezetnek sincs –, ami azzal a hátránnyal jár, hogy az egyházközség egyetlen vasat sem tudott pályázni. Sem egyházkerületi, sem önkormányzati, sem magyarországi vagy európai uniós szinten.
Egy új, a mostaninál jóval korszerűbb termálvizes medencét is akarunk építeni, de közbeszólt egy telekvásárlás, amire tíz esztendeje készülünk. A szomszédos, hathektáros területet vásároltuk meg, amire minden megtakarított pénzünk ráment, sőt kölcsönt is fel kellett vennünk. Ez olyan hosszú távú befektetés, ami komoly fejlesztési lehetőségeket biztosít majd az egyházközség számára” – magyarázza a lelkipásztor.
A KRE SPA belső medencéje új szintet hozott a fürdőzésbe
Fotó: Makkay József
A nyirkos, hideg őszi időjárás ellenére sok a vendég a termálvizes medencében. Zömében idősebb emberek, de fiatalabb párok is lubickolnak a kellemesen meleg vízben. A felújításra váró medencét nem merték bezárni hosszabb ideig tartó átalakításra, mert pár éve már volt egy kellemetlen tapasztalatuk, amikor decemberben két hétre építők vették át a terepet, hogy a gőzölgő fürdőt befedjék. Akik nem tájékozódtak a fürdő honlapjáról vagy Facebook-oldaláról, csalódva tértek haza.
Ebből okulva valamennyi újabb beruházást a régi szolgáltatások megtartása és működtetése mellett akarnak megoldani, hogy egyetlen vendégnek se kelljen lemondania a fürdőről. Az újabb beruházások viszont itt sem tűrnek halasztást, hiszen a Partiumban gőzerővel elindultak az új fürdőprojektek. Legközelebb Székelyhídon tervez a helyi, többségében magyar önkormányzat élményfürdőt uniós forrásból – szintén a hetvenes években létesített, helyi termálvizes strandja beruházások híján mára lepusztult –, de a hegyközszentmiklósi gyülekezetnek az egyházkerületi konkurenciához is fel kell zárkóznia.
A magyarországi szakemberek laboratóriumi vizsgálatai akkor azt igazolták, hogy a partiumi megyék egyik legjobb minőségű gyógyvize a hegyközszentmiklósi. Ma már a robbanásszerűen megnőtt telekárak is bizonyítják, mekkora érdeklődés mutatkozik a magyar falu telkei iránt. Míg 10-15 évvel ezelőtt pár ezer euróért is lehetett telkes házat vásárolni a faluban, ma a leggyengébb hegyközszentmiklósi lakásért is legalább 40 ezer eurót elkérnek.
Többen hozzáláttak a falusi turizmushoz, a településen több panzió is épül, vagy újakat terveznek, ami jól mutatja a fürdőtelep fejlődésének lehetőségeit.
Hegyközszentmiklós településjelző táblája. Egyre többen ismerik a nevét
Fotó: Makkay József
Pezsgő ifjúsági élet
A hegyközszentmiklósi fürdővendégek mellett nyaranta számos foglalkozás és több ifjúsági tábor is várja a fiatalokat. Az érmelléki egyházmegyével közösen szervezett táborok többségébe a környező és távolabbi településekről is várják a zene, képzőművészet, tánc vagy az angol nyelv iránt érdeklődő fiatalokat.
Halászlé a panzió éttermében. Kevés helyen készítik Erdélyben ilyen finomra
Fotó: Makkay József
A kétgyerekes Árus Csongor László lelkipásztornak nem csak a fürdő menedzselése és a több évtizedes egyhangúságból és közömbösségből újjáéledő református gyülekezet a szívügye, hanem a kántorral és a helyi iskola vallástanárával karöltve sokat foglalkozik gyerekekkel és fiatalokkal egyaránt. Az ifjúsági munkába sikerült bevonni a helyi cigány fiatalok egy részét is. A magyar identitású hegyközszentmiklósi cigányok jórészt neoprotestáns gyülekezetek tagjai, de vannak közöttük reformátusok is.
,,A helyi fürdő dinamikus fejlődése sok embert késztet arra, hogy hazatérjen szülőfalujába. Több olyan munkavállalónk van, akik otthagyták városi munkahelyüket, és itthon keresik boldogulásukat. Ez a trend a jövőben még hangsúlyosabb lesz” – mondja búcsúzóul Árus Csongor László lelkipásztor.
Tepertős-túrós puliszka. Magyar és román vendégek egyaránt kedvelik
Fotó: Makkay József
A tágas étteremben késő estig magyar zene szól, egy szomszédos faluból érkezett társaság születésnapot ünnepel. A másik teremben szép számban vacsorázó román vendégek is jól érzik magukat a remek halászlé, bográcsgulyás és számos más magyar étel társaságában. A hegyközszentmiklósi fürdőtelep négynyelvű honlapja is bizonyítja, hogy aki betér ebbe a jellegzetesen érmelléki magyar miliőbe, rendszeresen visszatér. Üzemeltetői szerint a hegyközszentmiklósi gyógyfürdőnek Brassótól a Szilágyságig nagyon sok a törzsvendége.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Nem rendezik meg idén a Közösségi Párbeszéd Tábort, amelyet a tavalyi induláskor a szervezők a Tusványos egyfajta alternatívájaként, ugyanakkor nem ellenrendezvényként hirdettek meg.
Egyre több nem uniós állampolgár érkezik jön az országba, és ez alól Erdély, a székelyföldi megyék sem képeznek kivételt.
Sem a parajdi önkormányzat, sem a prefektúra nem kapott értesítést arról, hogy az EU szolidaritási alapjából Romániának árvízvédelmi célokra megítélt 14,3 millió euróból mennyi pénz jut a bányakatasztrófa nyomán kritikus helyzetbe került Parajd számára.
Újabb különleges épülettel gazdagodik a kolozsvári Romulus Vuia Néprajzi Park: megkezdődött az első zsidó lakóház újjáépítése, amely a jövőben a szabadtéri múzeum állandó kiállításának részeként mutatja be az erdélyi zsidó közösségek épített örökségét.
Két, egy 1940-ben és egy 1941-ben elhelyezett időkapszula került elő a csíksomlyói kegytemplom jobb oldali tornyának gömbjéből.
Több mint tizenöt évvel az első álmok, tervek megszületése után hivatalosan is megnyílt kedden Kolozsváron a Magyar Ifjúsági Központ.
Több mint 100 ezer lejjel és csaknem 30 ezer euróval károsítottak meg egy 73 éves Kolozs megyei nőt azok a csalók, akik telefonon rendőröknek és a Román Nemzeti Bank alkalmazottainak adták ki magukat.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!