Az aradi börtön egy archív felvételen. Az intézmény egy sertésfarmot is működtet
Fotó: Pataky Lehel Zsolt
Az Aradi Szigorított Fegyintézetben fogvatartottak a – különböző cégeknél, illetve a börtön sertésfarmján végzett – munkájuk során valamivel több mint tízmillió lejjel gyarapították az intézmény jövedelmét tavaly. A kétmillió eurót meghaladó összeg 30 százalékkal nagyobb bevételt jelent, mint amit 2023-ban elértek.
2025. január 29., 13:302025. január 29., 13:30
A 2024-es esztendőben 197 „bentlakó” végzett munkát különböző cégeknél: építkezéseken, gyárakban vagy műhelyekben dolgoztak – mondta George Andrei Băețan, a fegyintézet sajtószóvivője az Agerpres hírügynökségnek. Több tucatnyi elítélt dolgozik a börtön és egy magánvállalat által közösen működtetett sertésfarmon, amelyet a magyar határ melletti Nagyvarjason, a megyeszékhelytől mintegy húsz kilométerre hoztak létre, és amely a fegyintézet kihelyezett részlegeként működik.
A sajtószóvivő elmondta: a munkát végző fogvatartottak havi jövedelmük 40 százalékát tarthatják meg, a fizetésük 60 százaléka a börtön számlájára folyik be, azt az intézmény a közüzemi, étkezési és gyógyszer-költségekhez való hozzájárulásként használja, illetve fejlesztésre fordítja. A kézhez kapott pénznek is csak 90 százalékát használhatja belátása szerint a rab az ítélet időtartama alatt, a többit hivatalból félreteszik számára egy kincstári számlára, amihez szabadulása után férhet hozzá.
2024-ben átlagosan 1478 fogvatartottja volt az aradi börtönnek.
Oktatási-nevelési, de legfőképpen bűnmegelőzési célzattal olyan kampányt indított az Országos Börtönparancsnokság (ANP), amelynek keretében középiskolások egy napra „beköltözhetnek” a rácsok mögé, hogy megtapasztalják a fogva tartottak életét.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Három hétre teljesen leáll a forgalom a temesvári nemzetközi repülőtéren: 2026. november 2. és 22. között egyetlen repülőgép sem szállhat fel és nem landolhat, mivel a repülőtér fel- és leszállópályáját felújítják.
Megnyitotta kapuit a gernyeszegi Teleki-kastély, Erdély egyik legjelentősebb barokk műemléke. A felújításról, a kastély múltjáról és jövőjéről, valamint a Teleki család örökségéről gróf Teleki Kálmánnal beszélgettünk.
Nem csak a medvék, de rókák is egyre sűrűbben bukkannak fel Brassóban, ahonnan a hatóságok elkezdték elszállítani a rókákat. Az állatok hozzászoktak a város zajához, és már sem a forgalom, sem a dudálás nem riasztotta el őket.
Életének 89. évében csütörtökön elhunyt Ráduly János székelyföldi néprajzkutató, mesegyűjtő, költő – közölte a Facebookon a Kriza János Néprajzi Társaság, melynek tagja és életműdíjasa volt.
Tűz ütött ki csütörtök este a Kolozs megyei Alsójára iskolájában, a tűzoltók egész éjjel dolgoztak az oltáson.
Hároméves restaurálás után ismét teljes pompájában várja a látogatókat a gernyeszegi Teleki-kastély. A Maros megyei barokk műemlék uniós támogatással újult meg: helyreállították történelmi értékeit, és korszerű infrastruktúrával is gazdagodott.
Nyomozás indult Kolozsváron, miután egy törökországi fogászati klinika egy szállodában akart fogászati tevékenységet végezni.
Alin Tişe, a Kolozs Megyei Tanács nemzeti liberális párti (PNL) politikusként megválasztott elnöke csütörtökön kijelentette, hogy nem érzi magát képviselve a pártja „nehézsúlyú” vezetői által.
Alapjaiban megrázta a romániai szociális ellátórendszert a Bihar megyében engedélyek nélkül működtetett menhelyek körüli, a szervezett bűnözés elleni ügyészség eljárása nyomán kirobbant botrány. A Krónika helyszíni riportja.
Paradox helyzet alakult ki a Szeben megyei Muzsnán: bár június közepén leomlott az erődtemplomot övező középkori várfal egy szakasza, azóta nem csökkent, hanem éppen nőtt a látogatók száma.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!