Referendum ciánügyben?

Az államfő bírálta Victor Ponta miniszterelnököt amiatt, hogy a kormány nem vállalta magára a döntést a verespataki aranykitermelés ügyében, hanem a parlamentre hárította. Băsescu szerint gyávaságról tett bizonyságot a kabinet, mert becsapta a közvéleményt azzal, hogy olyan törvénytervezetet fogadott el és terjesztett a parlament elé, amely kizárólag az ottani kitermelés elkezdéséről szól.

Băsescu szerint a beruházás körüli félelmek a ciántechnológiával kapcsolatosak, ezért szakértőknek kell megvizsgálniuk, mennyire kockázatos ez a kitermelés a technológia mai fejlettségi viszonyai között. Hozzátette: jelenleg csak ciántechnológiával lehet kitermelni nemesfémeket, de Romániának óriási hátrányt jelent a 2000. évi nagybányai tiszai ciánszennyezés precedense.

Leszögezte: ő továbbra is a bányaipar híve marad, de ezt a beruházást csak úgy lehet megvalósítani, ha a társadalom is akarja. Ezért párbeszédet kell kezdeményezni – mondta –, és ha a kormánynak nem sikerül elfogadtatnia a beruházást a közvéleménnyel, akkor ő, az államfő népszavazást írhat ki, s a voksolást a jövő évi európai parlamenti választással egy időben bonyolíthatnák le.

\"Fenntartom korábbi álláspontomat, miszerint a bányászat újraindítása Verespatakon jó lehetőséget jelent Romániának, hiszen a nemesfémek ára nőtt az elmúlt években, de ugyanakkor arra is megoldást kell találni, hogy a társadalom is megbékéljen a kitermelés újrakezdésével\" – mondta Băsescu, aki korábban többször kijelentette, teljes mellszélességgel támogatja a beruházás elkezdését. Hozzátette: amikor a kormányfő még ellenzékben volt, azzal gyanúsította őt, hogy pénzt kapott a beruházótól a verespataki bánya megnyitásának támogatásáért. \"Most én kérdem ugyanezt tőle: Ponta, mennyit kaptál, hogy aláírd a Verespatak-törvényt?\" – tette fel a kérdést Băsescu.

Victor Ponta hétfőn az államfő kijelentésére reagálva maga is jó ötletnek tartotta a népszavazást, ugyanakkor úgy vélte, a legátláthatóbb társadalmi vitát úgy lehet lebonyolítani, ha előbb a parlament szakbizottsága vitatja meg a kormány tervezetét, majd a törvényhozói testület dönt a beruházás sorsáról.

\"Nem kaptam pénzt a beruházótól, hogy aláírjam a Verespatak-törvényt – Băsescu egyébként nem biztos, hogy erre a kérdésre tud válaszolni –, de tudni kell azt, hogy nem halaszthattuk tovább a vonatkozó tervezet elfogadását. Az előző kormány határozatlansága miatt ugyanis fennáll a veszélye annak, hogy dollármilliárdokat kell kifizessünk kártérítésként a projekt miatt\" – nyilatkozta a miniszterelnök.

Illés: óriási kockázat a bányaindítás

Illés Zoltán, a környezetügyért felelős magyar államtitkár szerint a hatalmas méretű tározó óriási kockázatot jelentene az ottani környezetre. \"A kitermelés beindítása természet- és környezetvédelmi kérdés is egyben, mivel a gyönyörű tájat teljesen tönkreteszik. Tizenhét év alatt kibányásznák az aranyat és az ezüstöt, majd évezredekre úgy hagynák a Velencei-tó méretű tározóteret, ami óriási kockázatot jelent a környezetre\" – magyarázta Illés Zoltán a Kossuth-rádiónak adott interjújában.

Hozzátette: ha Románia a biztonságot hosszú ideig fenn szeretné tartani, akkor annyi pénzre lenne szükség, hogy a beruházás már nem érné meg. Ezzel szemben egy biztonsági alapot hoznának csak létre, de messze nem akkora összeggel – mutatott rá. Úgy vélte, a kialakult helyzet nem román és magyar vagy más nemzetiségű emberek közötti feszültség, annak ellenére, hogy a beruházó korábban \"gyalázatos módon\" megpróbálta a nemzeti kártyát kijátszani a nyugati országokban, ugyanis a román emberek életét ugyanúgy veszélyezteti a bányászat újraindítása.

\"A romániai parlamenti szavazás azonban még nem lefutott: Victor Ponta román miniszterelnök például korábban azt nyilatkozta, hogy nem szavazza meg a törvényt, amivel egyrészt áthárítja a felelősséget, másrészt mással viteti el a balhét – fogalmazott az államtitkár. Illés szerint a helyzet a majd\' 25 évvel ezelőtti bős–nagymarosi vízlépcső esetére hasonlít, amikor a magyar parlament bár támogatta az akkori javaslatot, végül mégsem valósult meg a tervezett beruházás.

Ha a romániai parlament mégis megszavazza, akkor Magyarország lépéseket tehet az Európai Bizottságnál, sőt, az EU Víz Keretirányelvének ide vonatkozó passzusait is számonkérheti az Európai Parlamenten, és más fórumokon – hangsúlyozta Illés Zoltán a Kossuth Rádióban.

Eckstein: svindli Pontáék eljárása

Eckstein-Kovács Péter svindlinek nevezte vasárnap esti Facebook-bejegyzésében a Ponta-kormánynak azt az eljárását, hogy – egy törvénytervezet beterjesztésével – a parlamentre hárítja a felelősséget a verespataki bánya megnyitásáról. A bányaberuházást nyíltan ellenző volt kolozsvári szenátor – aki korábban azért mondott le államelnöki tanácsosi tisztségéről, mert Băsescu államfő bejelentette, támogatja a bányanyitást – a Ponta-kabinet eljárását David Cameron brit miniszterelnökéhez hasonlította, aki szintén a parlamentre bízza a szíriai katonai beavatkozásról szóló döntést.

\"Látszólag mindkét döntés korrekt: fontos állami döntések esetén érvényesüljön a népakarat, képviselőin keresztül. A svindli ott van, hogy Verespatak esetében nem egy igen-nem, támogatom-nem támogatom közti választás kérdése tevődik fel, mint Nagy-Britannia esetében a szíriai beavatkozást illetően, hanem egy olyan törvénytervezetre kérnek (pozitív) döntést, amelyik fittyet hány nemcsak Románia alkotmányára, de minden egyetemesen elismert jogelvre is\" – mutatott rá a politikus.

Eckstein emlékeztet arra, hogy Romániában létezik egy bányászatot szabályozó törvényes keret, annak környezetvédelmi, épített örökségi szabályozási kapcsolataival egyetemben. \"Kisajátíthatóak lesznek a tervezet szerint mindazok az ingatlanok (beleértve temetők, templomok, lakóházak), amelyek szükségesek a beruházás működéséhez, holott Románia alkotmánya garantálja a magántulajdont. Közérdekű kisajátításról szó sem lehet: a kisajátító egy tőzsdén jegyzett magántársaság (RMGC) lenne\" – jegyezte meg blogbejegyzésében a politikus.

A Roşia Montană Gold Corporation tervezte bányaberuházás ellen évek óta kampányoló Alburnus Maior Egyesület hétfőn közleményben jelezte: levelet küldött a kormány főtitkárságának, melyben azt kérik, Pontáék sürgősen töröljék azt a törvényjavaslatot, amely parlamenti elfogadása esetén jelentősen megkönnyítené a beruházó számára a telekkisajátítást, a szükséges engedélyek beszerzését és a kitermelés beindítását.

Az Alburnus továbbá a törvényjavaslatot előterjesztő miniszterek – az országos jelentőségű infrastrukturális beruházásokért felelős Dan Şova, Rovana Plumb környezetvédelmi és Daniel Barbu kulturális tárcavezető –, valamint Gheorghe Duţu, az Országos Ásvánkincshatóság (ANRM) vezetőjének azonnali menesztését is követeli.

Amint arról beszámoltunk, vasárnap délután több romániai és határon túli nagyvárosban rendeztek tüntetést a Fehér megyei településen tervezett ciántechnológiás aranybánya ellenzői. A tüntetők a törvénytervezet elutasítását követelték a parlamenttől. A bukaresti Egyetem téren több száz tiltakozó gyűlt össze, Kolozsváron legalább ötezren, Bukarestben az esti órákban közel ezren tiltakoztak, utóbbi helyszínen a résztvevők órákig megbénították a belvárosi forgalmat. Budapesten a Lehet Más a Politika (LMP) szervezett békés demonstrációt a verespataki aranybánya tervezett megnyitása ellen a román nagykövetség előtt.

A Sociopol közvélemény-kutató által vasárnap közzétett felmérés szerint egyébként a lakosság kétharmada támogatja a verespataki aranykitermelés beindítását, valamint munkahelyek teremtését.

Aggódik a magyar külügy

A magyar külügyminisztérium és a vidékfejlesztési tárca tegnap közös közleményében szögezte le: a budapesti kormány elvárja a vonatkozó európai szabályok betartását, valamint a tervezett verespataki aranybányászat által veszélyeztetett környezeti és kulturális értékek tiszteletben tartását. Kiemelték: e környezeti és kulturális értékek a közös közép-európai örökség szerves részei.

“A ciántechnológiára épülő aranybányászat jelentős környezeti kockázatokat hordoz, veszélyezteti a vizek tisztaságát, a biológiai sokféleséget, ahogyan azt Románia és Magyarország polgárai is tapasztalhatták a 2000-ben bekövetkezett nagybányai katasztrófa alkalmával” –emlékeztettek. Hangsúlyozták: a magyar kormány ezért minden lehetséges fórumon kifejezte, hogy elfogadhatatlannak tartja a cianidos technológia alkalmazását.

2010 májusában Áder János köztársasági elnök európai parlamenti képviselőként tett javaslata nyomán az EP határozatban kérte az Európai Bizottságot, hogy vizsgálja meg a ciános aranybányászati technológiában rejlő veszélyeket, és tiltsa be alkalmazását az Európai Unió területén – közölték. Ezt követően Kövér László, az Országgyűlés elnöke és Orbán Viktor miniszterelnök személyesen szorgalmazta az unió környezetvédelmi biztosánál a cianidos technológia uniós betiltását. 

A verespataki aranybánya engedélyezési eljárásban Magyarország kezdettől fogva az országhatáron átterjedő környezeti hatások vizsgálatáról szóló nemzetközi egyezmény alkalmazását kérte Romániától – írták. Kifejtették: az egyezmény lehetőséget nyújtott arra, hogy Magyarország lehetséges hatásviselő országként részt vehessen az engedélyezési eljárásban. Az eljárásban a magyar hatóságok elutasították a román fél által elkészíttetett környezeti hatástanulmányt annak túlzottan általános jellege, helytelen alapfeltevései, téves végkövetkeztetései és súlyos hiányosságai miatt – áll a közleményben.