Fotó: Kozán István
„Nem anyagi jellegű” döntést is hozhat a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja (ICSID) nemzetközi választottbíróság a verespataki arany kitermelésének ügyében a román állam és a kanadai Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat között zajló perben, és kötelezheti Romániát a kitermelés folytatására – jelentette ki Marcel Boloş pénzügyminiszter egy hétfő esti televíziós interjúban.
2024. február 27., 08:462024. február 27., 08:46
A tárcavezető a Digi 24 esti műsorában arról beszélt, hogy a román hatóságok számításai szerint, a dokumentumok alapján a kanadaiak egymilliárd eurót költöttek.
„Ez egy per, és az összeg, amiről szó van, dermesztő. Gondosan elemeztük a Verespatakon már kieszközölt kiadások összegét, és minden ilyen döntés nyomást gyakorol az állami költségvetésre. A számítások azt mutatják, hogy a kiadások, amelyek már megtörténtek, körülbelül egymilliárd euróra rúgnak. Tehát olyan döntést várunk, amely ilyen szintű kompenzációt biztosít a már befektetett összegnek. Ezek dokumentált kiadások, amelyeket ott elvégeztek” – mondta Marcel Boloş.
„Születhet még meglepetés, egy nem anyagi jellegű döntés. Ez azt jelenti, hogy a román államot rákényszeríthetik a kitermelés folytatására. Tartjuk magunkat a nemzetközi bíróság által meghozandó döntéshez (…) Egyértelmű, hogy ez a nem pénzügyi döntés a költségvetési ráfordítások szempontjából könnyebben végrehajtható lenne. Figyelembe lehet venni azt a tényt, hogy az aranykincsünk kitermelésére vonatkozó engedély még mindig érvényben van” – magyarázta a pénzügyminiszter.
A román kormány arra készül, hogy elveszíti a washingtoni pert, amelyben a kanadai Gabriel Resources vállalat többmilliárd dolláros kártérítést követel a gigaberuházást nagy nehezen megakadályozó román államtól.
Mint ismeretes, a kormány sajtóirodájának múlt heti bejelentése szerint
A kanadai cégek 2015 júliusában kezdeményezték a kártérítési eljárást a Beruházási Viták Rendezésének Nemzetközi Központja nemzetközi választottbíróságánál. A bíróság 2023 szeptemberében az eljárást lezártnak nyilvánította. A kormány szerint a választottbíróság még nem közölte az ítéletet a pénzügyminisztériummal, és a „közlés pontos időpontja nem ismert”.
A kormány közölte azt is, hogy az államok természetes és jogi személyei közötti beruházási viták rendezéséről szóló washingtoni egyezmény tartalmazza azokat a lehetséges jogorvoslati lehetőségeket, amelyekhez Románia folyamodhat számára kedvezőtlen ítélet esetén.
A két vállalat körülbelül 6,7 milliárd dollár kártérítést követel emiatt Bukaresttől. A kanadaiak a perben arra hivatkoztak, hogy a kormány 2010-ben helytelen módon felvette a Verespatakra tervezett aranykitermelés helyszínének egy részét a történelmi műemlékek listájára, a környezetvédelmi minisztérium kilenc éven keresztül (2006–2015 között) nem adott ki ajánlást a bányaprojekt környezeti hatásvizsgálatáról, majd 2013-ban a parlament elutasította az aranykitermelést lehetővé tevő törvénytervezetet.
Összesen 6,7 milliárd dollár kártérítést kér a Gabriel Resources Ltd. és a Gabriel Resources (Jersey) vállalat a román államtól a verespataki bányaprojekt meghiúsulása miatt – közölte csütörtökön a kormány sajtóosztálya.
Emellett azzal érveltek, hogy a kormány kezdeményezésére Verespatakot 2021-ben felvették az UNESCO világörökségi listájára, ami jogilag lehetetlenné tette a bányaprojekt megvalósítását – részletezte az Agerpresnek adott válaszában a kormány sajtóosztálya. Az eljárás során Románia jogi képviselői elutasították a felperesek nemzetközi megállapodások megsértésére vonatkozó állításait. Érveik szerint a befektetők a felelősek a bányaprojekt meghiúsulásáért, mert nem szerezték meg a törvényekben előírt engedélyeket a verespataki bányászathoz szükséges létesítmények megépítéséhez és magához a kitermeléshez, illetve nem nyerték el a beruházásban érintett helyi közösség támogatását sem. Ugyanakkor a román állam ügyvédjei szerint Verespatak felvétele a világörökségi listára nem érinti a befektetőknek azt a jogát, hogy a bányaprojekt megvalósításához szükséges engedélyekért folyamodjanak.
Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy elsőként értesüljön a hírekről!
Négy személygépkocsi ütközött össze hétfőn a DN1-es országúton, Felek és Fenyőfalva között, Szeben megyében. A balesetben összesen 15 személy volt érintett, köztük több gyermek is. A hatóságok életbe léptették a vörös beavatkozási tervet.
Egy kisgyermek életét vesztette, öten pedig súlyosan megsérültek a hétvégén egy Brassó megyei balesetben, amikor két előzést végző gépkocsi összeütközött. A balesetet szenvedett személygépkocsi lesodródott, felborult az úttest melletti mezőn.
A Romgaz 69 millió euróért felvásárolja az Azomureșt. Bolojan miniszterelnök hétvégi Facebook-bejegyzése szerint az Azomureș-ügylet megmenti a romániai műtrágyagyártást, és stabil árakat biztosít a gazdáknak.
Jelentős mennyiségű csapadékra és szélviharokra figyelmeztetnek hétfőn a meteorológusok. A sárga riasztás a nap folyamán 21 megyére érvényes, köztük több erdélyi megyére is.
Hiába a drasztikusabb fellépés, az állatok kilövése vagy elaltatása, továbbra sem tűntek el a nagyvadak Brassó utcáiról.
Hatalmas szabadtéri konyhává vált vasárnap Nagyszalonta főtere, ahol rekordkísérletként 5100 liter gulyást főztek bölényhúsból a hajdúváros alapításának 420. évfordulója tiszteletére.
Már a végéhez közelednek a munkálatok az észak-erdélyi autópálya Magyarnádas és Magyarzsombor közötti szakaszán.
Kevesen tudják, hogy Kós Károly készítette a Kolozsvár melletti „magyar sziget”, Györgyfalva kultúrotthonának eredeti terveit, ám az épület már átadásakor is alig tükrözte elképzeléseit.
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács a nemzetközi fórumok és jogsegélyszolgálatok tájékoztatásával és bevonásával próbál gátat szabni a nagyváradi premontrei rendház körül kialakult egyház- és magyarellenes eseményeknek.
Orvosi premiernek számít, hogy elvégezték Kolozsváron az első robotsebészeti beavatkozást a Prof. Dr. Ion Chiricuță Onkológiai Intézetben.
Látogatottsági adatok
szóljon hozzá!