Páratlan élményt nyújt az Erdélyi-szigethegység útja, ám Biharfüred állapotától Czárán Gyula is sírva fakadna

Sziklafalak, fenyvesek között a Jád mentén

Az Erdélyi-szigethegység útja kétsávos aszfaltút, amelynek Bihar megyei szakaszán négy új hidat építettek, helyenként útszélesítési és támfal-megerősítési munkálatokat is végeztek. A 2018-ban meghirdetett közbeszerzés során rögzítetthez képest két hónappal kinyúltak a munkálatok, mivel több sziklát kellett elmozdítani a szakaszon, mint eredetileg tervezték, és az omlásveszély miatt több ponton hálókat kellett kihelyezni a hegyoldalon.

Ezekre szükség is van, mert amint magunk is tapasztaltuk, amikor a hivatalos átadás előtt egy nappal teljes hosszában végigautóztuk a hegyi utat Nagysebestől (Valea Drăganului) Belényesig, néhány helyen látni lehetett a friss aszfaltcsíkra legördült kisebb kődarabokat. A Jád patakkal végig párhuzamosan kanyargó, hatalmas sziklafalak, valamint fenyő- és lombhullató erdők szegélyezte út jó minőségűre sikerült, és remélhetőleg sokáig kitart. Így gyakorlatilag akár Királyhágótól Csarnóházán (Munteni-nél figyelni kell, mert nagyon szűk az út, azt nem most újították fel), akár Nagysebestől Viságmezőn, majd Jádremetén (Remeţi), Biharfüreden keresztül könnyen el lehet autózni Belényesig.

A Jád-völgyi víztározó (Leşu) 60 méteres gátjára turisták nem ereszkedhetnek le, többedmagunkkal viszont kifogtuk, amikor a létesítmény őrei megengedtek egy rövid lejárást az átutazóknak, akiknek ellenben mindenkinek a lelkére kötötték, hogy nem fotózhatnak, vagy ha észrevétlenül mégis megteszik, nem posztolják ki a közösségi oldalukra... Az 1973-ban megépült víztározóból amúgy hét éve szivárgás miatt leengedték a vizet, és a tulajdonos vízügyi igazgatóság abban reménykedik, hogy az országos helyreállítási tervből (PNRR) származó forrásokkal felújítják a völgyzárógátat; a költségek mintegy 100 millió lejre rúgnak.

Biharfüred már évszázaddal ezelőtt tündökölt

A szigethegységi út korszerűsítésének köszönhetően immár Jádremete, illetve Belényes irányából egyaránt simán megközelíthető a Bihar-hegység egykori ékköve, az 1102 méter tengerszint feletti magasságban fekvő Biharfüred. Az ország legcsapadékosabb településeként, a levegő magas ózontartalmának köszönhetően klimatikus gyógyhelyként számon tartott, völgykatlanban fekvő üdülőtelepet Mihai Pavel (Pável Mihály) görög katolikus püspök alapozta meg a 19. század végén, miután egy kirándulása során egy juhász éjszakára elszállásolta esztenájában (innen a román elnevezés: Stâna de Vale, azaz völgyi karám).

A görög katolikus egyház – amely még Mária Terézia idején kapta meg a Belényes környéki erdőket hűbérbirtokként – hamarosan szállodát, éttermet létesítettek itt, ahová a legközelebbi településtől, Bondoraszótól utat építettek. Az igazi áttörést a már említett Seprősi Czárán Gyula hozta meg Biharfüred számára, az egyik első magyar turisztikai szakemberként számon tartott természetjáró és barlangkutató alaposan

„A Bihar aránylag nagyon gazdagon van mindennemű természeti nevezetességekkel megáldva ; s alig van az egész hegységben ezen nevezetességek felkeresésére oly kedvező pont, mint Biharfüred. Hajlékot, jó és olcsó ellátást, lovakat, tájékozott vezetőket talál itt a kiránduló; s ha fáradtan megtér, szórakozással fűszerezett pihenést élvezhet itten” – ismerteti Czárán Kalauz a biharfüredi kirándulásokra címmel 1903-ban napvilágot látott leírásában. Mindezt elsősorban azért idézzük a nagy természetjárótól, útépítőtől, mert a mai Biharfüred mindössze árnyéka 120 évvel ezelőtti önmagának, és ha valamilyen csoda folytán Czárán Gyula feltámadna, nem ismerne rá kedvenc üdülőtelepére.

A Belényes és Jádremete irányából egyaránt frissen korszerűsített szigethegységi utat Biharfüredre érve méretes lyukakkal, hasadékokkal tűzdelt aszfaltos út váltja, ami a Csodaforráshoz (Izvorul Minunilor) közeledve tengelyakasztóvá válik. Megkockáztatjuk, hogy az út 150-200 évvel ezelőtt sem lehetett rosszabb, amikor a környék népe szekérrel, lóháton vagy csak gyalog látogatott a Jád forrásához, hogy merítsen a vízből, megmártózzon benne, hiszen már akkor gyógyhatást tulajdonítottak neki.

Az egyház és a Micula fivérek „fogságában”

Biharfüreden sípálya várja a téli sport szerelmeseit (a leghosszabb pálya több mint egy kilométer hosszú), mellette kalandpark, sőt dinó park is működik, a szolgáltatások azonban meg sem közelítik a 100 évvel ezelőtti kínálatot. Az üdülőtelepen egyetlen hely kínál szállást, a Iadolina Hotel (ez is csupán 60 szobát), étterem is csak itt működik, és a szálloda személyzetétől megtudjuk, jó előre foglalnia kell annak, aki például a téli síszezonban szobát szeretne náluk.

„Most, hogy jó úton lehet eljutni ide, talán fejlődni fog az üdülőtelep” – reméli a szálloda egyik alkalmazottja. Pedig vendégekben még ilyenkor, a gyérnek számító őszi szezonban sincs hiány, ráadásul ismert és kedvelt a környék a magyarországi túrázók, kirándulók körében is (ottjártunkkor több magyar rendszámú autót, motorkerékpárt láttunk), hiszen csak száz kilométerre fekszik a román-magyar határtól.

Mindez elsősorban annak tudható be, hogy Biharfüredet felerészt a görög katolikus egyház, felerészt pedig a Micula fivérek, a Csodaforrás vizét a European Drinks cégen keresztül kiaknázó és forgalmazó Viorel és Ioan birtokolja. Belényes irányából az üdülőtelepnek az út balra eső fele az egyházé, míg a jobbra eső rész a román állammal számos kereskedelmi pert folytató üzletembereké. Adrian Marius Magda, Bondoraszó polgármestere lapunknak elmondta, a község gyakorlatilag semmilyen tulajdont nem birtokol a közigazgatásilag hozzá tartozó Biharfüreden, ezért korlátozottak a lehetőségei.

„Meg van kötve a kezünk, mi ott semmilyen munkálatnak, fejlesztésnek nem vághatunk neki, hiszen semmi nem a helyi önkormányzaté” – nyilatkozta lapunknak az elöljáró, aki többször szóvá tette az üdülőtelepet sújtó áldatlan állapotot a megyei tanács illetékeseinél is. Megoldás azonban nem született, még a helyi útszakasz felújítását sem lehetett belefoglalni az Erdélyi-szigethegység útja korszerűsítését célzó uniós projektbe, mert a görög katolikus egyház csak azután adta át a biharfüredi úthálózatot a Bihar Megyei Tanácsnak, hogy a pályázatot már 2017-ben elbírálták.

„Sok mindenkinek volt már terve az itteni fejlesztésekre az idők folyamán, de ezek soha nem valósultak meg. Pedig most, a szigethegységi út elkészültével több irányból is akadálymentesen megközelíthető az üdülőtelep, és fellendülhetne a turizmus” – ismeri el Adrian Magda polgármester, hozzátéve: ő még mindig reménykedik abban, hogy Biharfüred egyszer ismét a régió gyöngyszemévé válik.