Népfürdőket alakítanak ki Háromszéken

Tamás Sándor, a Kovászna megyei közgyűlés elnöke elmondta, a „turisztikai mágnesként” működő kis hagyományos fürdők a gyógyturizmusban is hasznosíthatók, továbbá pihenő- és szórakozóhelyek lehetnek, s „élő múzeumként” mutathatják be a gyógyvizek hasznosításának évszázados hagyományait.

Háromszéken eddig a Zabolához tartozó Székelypetőfalván újítottak fel egy hagyományos népfürdőt. A besenyői is hasonló lesz, egy tájba illő 2×2 méteres tölgyfaborítású medencét alakítanak ki, a szélén egy másfél méteres, szintén deszkaburkolatos résszel, ahol majd napozni lehet. A fürdő mellett 12 főt befogadót szaunát, öltözőt és kályhát, illetve a fűtőanyag tárolásra alkalmas helyiséget építenek. A szauna és a medence között fajárdát alakítanak ki, valamint egy filagóriát tűzhellyel, asztallal és padokkal, lesz játszótér és illemhelyiség is. Az öltözőben a tervek szerint kiállítást rendeznek be, ahol bemutatják a népi fürdőkultúra és a hagyományos szauna kellékeit.

A Kovászna megyei népfürdők felújítása a turisztikai befektetési program része. Az idegenforgalmi és fejlesztési minisztérium, valamint a megyei önkormányzat összesen öt népfürdő felújításába fektet be, ezek közül a legnagyobb beruházás a hatolykai lesz, ahol a tervek szerint 1,4 millió lejbe kerül a fürdő és a pihenőhely kiépítése. A másik négyet Torján, Felsőcsernátonban, Besenyőn és Olasztelkén alakítják ki, ezek jóval kisebbek lesznek, összesen 600 ezer lejből megoldható a kivitelezésük.

Az önkormányzat tanulmánya szerint a megye területén több elhanyagolt közfürdő, strand létezik, amelyeket régen a népi gyógyászatban használtak, és amelyek felújítása növelné a térség idegenforgalmi vonzerejét. A hosszú távú stratégia szerint egy hagyományos népfürdő-hálózatot alakítanak ki. Albert Zoltán, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület munkatársa a Krónikának elmondta, a gyógyvizek alternatív hasznosításának egyik módja a népfürdők kiépítése, ezek pedig amellett hogy jó az élettani hatásuk, színfoltot visznek a település idegenforgalmi életébe.

„A székelypetőfalvi példa jól mutatja, hogy szaunával kiegészítve télen-nyáron vonzerőt jelentenek a környező települések lakóinak. Egy ilyen fürdőnek 40 kilométeres a vonzásköre, ha több kisfürdő épül a kör is szűkül. Ezekre épülve már elindulhat a település gazdasági fejlődése” – részletezte Albert Zoltán.

Mint kifejtette, Székelypetőfalván már gazdát cseréltek a telkek, filagória épült, panziót, vendéglátóegységet terveznek. A népfürdők a kerékpáros és gyalogtúrák alkalmával is útba ejthetők. Hargita megyében már évekkel ezelőtt elkezdődött a gyógyfürdők felújítása, a kalákamozgalmat a Csíki Természetjáró és Természetvédő Egyesület kezdeményezte.